Termékek szűrése

Részlet a könyvből:
"Abban a küzdelemben, melyet a "formájában nemzeti, tartalmában szocialista" új irodalomért, művészetért folytatunk, erőnk egyik főforrása népi-nemzeti irodalmunk nagy hagyatéka. És bár a magyar lírai örökség jóval gazdagabb a prózainál, ez a tény csak még inkább arra ösztönözzön bennünket, hogy újból meg újból kezünkbe vegyük regényíróink, elbeszélőink írásait, keressük ki és adjuk át népünknek mindazt, ami emberségre, szabadságra, a nép, a haza iránti hűségre nevel.
Ahogy a magyar költészet ismerete nem merülhet ki a legnagyobbak: Petőfi, Ady, József Attila ismeretében, úgy a magyar szépprózai örökség feltárása sem állhat meg Jókai, Mikszáth, Móricz regényeinél.
Móra Ferenc népies elbeszélés mikszáthi hagyományainak folytatója. Tömörkény írásaiban több az erő, életteljesebb az ábrázolás, Tolnai Lajoséban több az erkölcsi bátorság, a realista társadalmi probléma. Móra jelentőségét elbeszélésének népies jellegében, előbeszéddel rokon elevenségében, ízes, szép nyelvében és népszeretet lírai hangjaiban kell megtalálnunk."

Mi a magyar őstörténet és kutatási területe	3
Miért késett oly sokáig az igazi magyar őstörténet kidolgozása	4
A II. világháború után nyugatra ment magyar tudósok érdeme	15
A hazai konzervatív nyelvészek heves támadása	32
A magyarságtudomány hazai művelőinek új frontja	41
Mérlegelések	51
Irodalmi utalások	53

Sokunkban megszólalnak ilyen kérdések: Ki vagyok én, mit érek, és kinek vagyok fontos, Mit értem el eddig az életben?
Mindenki szembetalálja magát egyszer az istenkérdéssel. Van vagy nincs? Ha van: lehet-e Vele találkozni?
Van-e valami ezen a világon ami biztos, amiben meg lehet kapaszkodni életünk kritikus pillanataiban és mélypontjain? Vannak-e olyan értékek, amik megmaradnak a halálon túl is? Azzal töltjük-e az életünket, amire azt Isten adta? Mi lesz velünk, ha meghalunk?
Nem felesleges az, ha egyszer az ilyen kérdésekkel szembenézünk, és megpróbálunk választ adni rájuk a Biblia alapján.

Különlegesen értékes könyvet tart kezében az olvasó. Néhány hónappal halála előtt kaptam László Gyulától új kéziratát... Ez a könyv (...) a számára fontos, jelentős emberekkel való találkozásait örökítette meg rajzban és az adott személyre jellemző frappáns, szellemes, anekdotázó szöveges megfogalmazásban. A kötetben szereplő kortársai: Áprily Lajos, Barcsay Jenő, Berda József, Berény Róbert, Boda Gábor, Erdélyi József, Füst Milán, Gábor Móric, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Kós Károly, Kuczka Péter, Makovecz Imre, Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Sinka István, Szabédi László, Tamkó Sirató Károly, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Weöres Sándor." (Koltay Gábor)

Az Elmélkedések e fordítása a sztoikus hagyományba ágyazott filozófiaként mutatja be Marcus Aurelius császár klasszikus művét.

"A legjobb módja a védekezésnek, ha nem leszünk hozzájuk hasonlók.

Légy, mint a szirtfok, melyet a hullámok szüntelenül ostromolnak - ő viszont rendületlenül áll, és körülötte elcsendesül a habzó forgatag."

"Nagyon sokáig nem volt idegen tőlem a karriervágy. És ha most elkezdtem listázni a negatív vonásaimat, akkor be kell vallanom, hihetetlen hatalomvágy is volt bennem. Talán máig is van."
"A Kádár-konszolidáció ki nem mondott alkotmányához szervesen hozzátartozott, hogy mi nem beszélünk rólatok, ti sem beszéltek sokat magatokról és rólunk."
"Néha engem is sikerült megfélemlíteni. Na, nem Nagy Ferónak, hanem a KISZ-nek, a pártközpontnak, amikor ránk telefonáltak, miért nem adjuk ki a Beatricét."
"Adva van egy férfi - gyanítom: öregebbnek látszik, mint amennyi -, van egy jóval fiatalabb orvosnő és egy még fiatalabb énekesnő. Gondolom, egy öregurat nem vádolnak meg szexuális kilengésekkel."

A kötet a hiperaktív gyerekek szüleinek és tanárainak ad információt a tünetegyüttesről, ötleteket, segítséget a gondok enyhítésére. A hiperaktivitás gyakran társul tanulás- és figyelemzavarral.

Táncos Csuda Mózsi kalandjai Erdély visszacsatolásakor kezdődnek, a katonaságnál folytatódnak s a háborús megpróbáltatások után - a hegylakó népek ősi türelmével - várt és a tavaszi megújulást remélő hétköznapokkal zárulnak; "Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek."

Az ember - mint annyi mást - az álcázást is a természettől, az állat- és a növényvilágtól leste el, és a fennmaradásáért vívott küzdelmében igyekezett azt a maga hasznára fordítani. A "mimikri", a rejtés-rejtőzés, a színlelés életelemévé, majd az osztálytársadalmak kialakulásával a hadseregek tevékenységének is részévé vált.
A háborúk történetét tanulmányozva jól megfigyelhető az a törekvés, hogy a szemben álló seregek fokozódó mértékben törekednek csapataik összetételét, fegyverzetét, valamint a hadvezér szándékát az ellenfél elől elrejteni, ugyanakkor minél több és minél részletesebb információkat igyekeznek szerezni róla. Régen elmúlt az az idő, amikor a hadseregek fényes egyenruhákban, csillogó fegyverekkel, kibontott zászlókkal, hangos kürtszóval törtek egymásra. Az első és a második világháború harcaiban és hadműveleteiben, valamint az azt követő és jelenleg is folyó helyi háborúkban a rejtőzés, az álcázás a harccselekmények nélkülözhetetlen részévé lett. A felderítés - minél jobban látni az ellenséget - és az álcázás - minél jobban eltűnni az ellenség szeme elől - követelményei, lehetőségei és eszközei hatalmas mértékben fejlődtek.