Robert Capa - Kissé Elmosódva (Emlékeim a háborúról)

Fekete falú erődjében, Inujamában a kegyetlen gyilkos, Iida Szadamu a híres fülemülepadlót nézi. Zseniális építője úgy tervezte, hogy minden egyes lépésre tüstént dalolni kezd. Nincs az az orgyilkos, aki zajtalanul keresztül tudna osonni rajta. Ám él egy kivételes képességekkel megáldott - vagy megvert? – fiú egy isten háta mögötti hegyi faluban, a Hármas Birodalom ősi földjén. Hogy kicsoda ő s milyen titkok tudója, amelyek révén meghiúsíthatná Iida halálos becsvágyát - maga sem tudja még. Takeo a Rejtettek között nevelkedett, csak ennek a békeszerető, imádságos szektának az életmódját ismeri. De megvannak benne a Törzs természetfeletti képességei is - a példátlanul éles hallás, az, hogy két helyen tud lenni egyszerre, az, hogy láthatatlanná tud válni. Amikor a rejtélyes Otori Sigeru nagyúr megmenti az életét, Takeo elindul azon az úton, amely a végzetéhez vezet, Inujama falai közé. A bosszú és a hitszegés, a becsület és a hűség, a szépség és a mágia s a szenvedélyes szerelem útja ez. Az Otoriak történetének lenyűgöző és véres világa tovább színesedik majd a trilógia második és harmadik kötetében, A fűpárná-ban és a Ragyog a hold-ban. Lian Hearn modern nyelveket tanult az Oxfordi Egyetemen, filmkritikusként

Sokunkban megszólalnak ilyen kérdések: Ki vagyok én, mit érek, és kinek vagyok fontos, Mit értem el eddig az életben?
Mindenki szembetalálja magát egyszer az istenkérdéssel. Van vagy nincs? Ha van: lehet-e Vele találkozni?
Van-e valami ezen a világon ami biztos, amiben meg lehet kapaszkodni életünk kritikus pillanataiban és mélypontjain? Vannak-e olyan értékek, amik megmaradnak a halálon túl is? Azzal töltjük-e az életünket, amire azt Isten adta? Mi lesz velünk, ha meghalunk?
Nem felesleges az, ha egyszer az ilyen kérdésekkel szembenézünk, és megpróbálunk választ adni rájuk a Biblia alapján.

A közelmúltban lezajlott fegyveres konfliktusok során (Algéria, Indokína, Bangladesh, Közel-Kelet, Falklan-szigetek stb.) az egymással szemben álló erők széleskörűen alkalmazták a diverziós csoportokat. E csoportok tevékenysége jelentősen hozzájárult a főerők részére meghatározott hadműveleti és hadászati feladatok sikeres végrehajtásához, főleg azokban az esetekben, amikor az ellenük irányuló harc nem volt kellően megszervezve. Az 1967. júniusi, és az 1973. októberi arab-izraeli háborúban az izraeli diverziós csoportok jelentős veszteségeket okoztak az araboknak, és nagy pánikot keltettek az egyiptomi hadsereg soraiban, viszont 1979 februárjában a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen agressziós támadást végrehajtó kínai fegyveres erők, bár nagy számú diverziós csoportot vetettek be a vietnami csapatok hátában, nem tudták megfelelően kihasználni a csoportok harci lehetőségeit, mert vietnami területen jól szervezett és hatékony ellentevékenységgel találkoztak, amely meggátolta e diverziós csoportok részére meghatározott harci feladatok eredményes végrehajtását.
Előfordult, hogy a szemben álló feleknél (pl. a Közel-Keleten) a diverziós erők (a napi sajtóban használt megnevezésekkel: "kommandók", "gerillák" stb.) harctevékenysége a fegyveres küzdelem egyik alapvető formájává vált.

Gottfried Keller jóslata szerint „a szabadság végső győzelme száraz lesz"... Az utópia eltűnése statikus tárgyiasságot hoz létre, amelyben az ember maga is dologgá válik... Az ember, miután eljutott a tudatosság legmagasabb fokára ahol a történelem immár nem vak sors, hanem saját alkotása elveszti történelemformáló akaratát és ezzel betekintését a történelembe. A tudásszociológia atyjának főműve - csonkított és titkos kiadása után - először jelenik meg magyarul.