Lichtig második élete

Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel.

Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Az odüsszeuszi életutat elbeszélő regény időközben trilógiává bővült: Pokolbeli napjaim után címmel 2000-ben, A Pokol tornácán címmel 2006-ban látott napvilágot a folytatás. A harmadik kötet megjelenését a legendás költő már nem érhette meg.

Chris Anderson forradalmian új szemléletű könyvében, a Hosszú farokban megmutatta, hogy az on-line piacok hogyan hoznak létre piaci réseket, és hogyan változtatják meg a gazdasági viszonyokat.
Az Ingyen! az üzleti világ jövőjét vetíti elénk. A szerző elméleti igényességgel, meggyőző példákon keresztül mutatja be, hogy az ingyenesség, ami eddig inkább csak marketingfogás volt, a jövőben radikális, új üzleti stratégia lesz, amely nélkül a cégek hosszú távon nem tudnak talpon maradni.

Mikor alakult ki a pénz és mire használjuk? Kik vertek először pénzt és milyen anyagból? Hogyan alakult ki az éremművészet? Mivel foglalkozik az érméket és régi fémpénzeket vizsgáló tudomány, a numizmatika? Hogyan kezdje gyűjteményét összeállítani és miképpen gazdagítsa a kezdő gyűjtő? Milyen ismereteket kell elsajátítania, hogy valóban képzett numizmata legyen? Kik voltak a magyar éremművészet legnagyobb alkotói? Hogyan használják fel a történészek és régészek a numizmatika nyújtotta ismereteket?
Ezekre a kérdésekre ad megbízható választ Káplár László sok évtizedes hiányt pótló könyve. Mindenre kiterjedő figyelme, hatalmas adatanyaga és a gondosan megválasztott illusztrációk jól eligazítanak a numizmatika bonyolult világában.

Részlet a könyvből:
"Abban a küzdelemben, melyet a "formájában nemzeti, tartalmában szocialista" új irodalomért, művészetért folytatunk, erőnk egyik főforrása népi-nemzeti irodalmunk nagy hagyatéka. És bár a magyar lírai örökség jóval gazdagabb a prózainál, ez a tény csak még inkább arra ösztönözzön bennünket, hogy újból meg újból kezünkbe vegyük regényíróink, elbeszélőink írásait, keressük ki és adjuk át népünknek mindazt, ami emberségre, szabadságra, a nép, a haza iránti hűségre nevel.
Ahogy a magyar költészet ismerete nem merülhet ki a legnagyobbak: Petőfi, Ady, József Attila ismeretében, úgy a magyar szépprózai örökség feltárása sem állhat meg Jókai, Mikszáth, Móricz regényeinél.
Móra Ferenc népies elbeszélés mikszáthi hagyományainak folytatója. Tömörkény írásaiban több az erő, életteljesebb az ábrázolás, Tolnai Lajoséban több az erkölcsi bátorság, a realista társadalmi probléma. Móra jelentőségét elbeszélésének népies jellegében, előbeszéddel rokon elevenségében, ízes, szép nyelvében és népszeretet lírai hangjaiban kell megtalálnunk."