Markos György - Vándorló fegyház (Tények és Tanúk sorozat)

"Alapelveim ma is ugyanazok, mint amelyek a múltban vezéreltek: békés egymás mellett élés, el nem kötelezettség, egyenlőségre és önállóságra alapozott nemzetközi együttműködés, teljes függetlenség, az uralkodás és megfélemlítés mellőzése, közös munka a többi országgal az egész világra kiterjedő béke és barátság megteremtése."

A "Labirintus" a Letelier-gyilkosság nyomozásának története. A politikai újságíró Taylor Branch és szerzőtársa Eugene M. Propper washingtoni államügyész-helyettes, a vizsgálat vezetője páratlanul izgalmas könyvben számolnak be az igazságszolgáltatás és az államilag irányított terrorizmus küzdelméről. Találkozunk olyan rendőrtisztviselőkkel, akik saját informátoraikkal hadakoznak, terroristákkal, akik társaik árulásától rettegnek, a bürokrácia hálójában vergődő ügyészekkel, családjukat óvó gyilkosokkal. S közben új, érdekes képet kapunk a politikai terrorizmus természetrajzáról és az amerikai jogszolgáltatás számunkra alig ismert világáról.

Amíg a világ világ, de még hét nappal azon is túl élnek Elek apó meséi: szaggatják a papucsokat a királykisasszonyok, veri a botocska a csaló tolvajt, elnyeri a királyságot a vitéz szabólegény, és minden szegény ember túljár az ördög eszén.
Nagyszüleitek, szüleitek, de még a ti gyerekeitek is olvassák ezeket a világszép meséket, amelyekből Kormos István válogatta ki ezt a kötetre valót, Szecskó Tamás megrajzolta, a Móra Könyvkiadó pedig hetedik kiadásban jelenteti meg a ti örömötökre.

Bajcsy-Zsilinszky Endre egyetlen történelmi tárgyú - és egyúttal szinte szépirodalmi igényű - műve 1939-ben jelent meg először, a Hunyadi Mátyás ötszázadik születésnapját ünneplő eseménysorozathoz kapcsolódóan.
"Engem e munkám megírására két izgalmas történetpolitikai kérdés ösztökélt - írja Bajcsy-Zsilinszky. - Az egyik: mi volt, mit jelentett Mátyás birodalma alig egy emberöltővel Mohács előtt s szinte fél évezreddel Szent István után, hogyan illeszkedett bele, beleilleszkedett-e egyáltalán az árpádi nagy államalkotás és birodalomépítés széles szemhatárába...                                                                       A másik: ennek az átlagos és egyre általánosabbá váló történetírói szemléletnek, mely valahogy párhuzamosan halad az egészségtelenül és veszedelmesen erősbödő mindenféle idegentisztelettel a mai Magyarországon, élesen ellentmond Mátyás király és a mátyási birodalom kérdésében elsősorban régebbi történetírásunk, de a II. Zrínyi Miklós csodálatos géniusza is, mindenekfölött pedig a magyar nép ösztöne, lángeszű emlékezése, ítélete és halhatatlan szeretete - melyiknek van hát igaza?"