Négy hágó sziklavadonában

Egy hajdanvolt kisfutballista végigjárja a régi meccsek helyszíneit, Csillaghegytől Hartháig, az 54-es berni döntőtől a 2005-ös megye kettőig (nyugati csoport). Közben fölkerül az egybe, majd megjárva a poklot (az öregedő futballista keservei) megmarad, jobb híján, szurkolónak. Mellesleg politikai rendszerek omlanak össze. (Fejlődésregény?) Hősünk nem más, mint az Író, aki új könyvében a világról, "mindenről" szól, kiindulópontja azonban mindig "a világ legszebb, legvarázsosabb mértani alakzata, egy speciális téglalap, vonalakkal, zölddel, igen, egy futballpálya"

"Álmomban azt magyarázom apámnak, miközben ő kezemre teszi azt a nagy, súlyos apakezét, hogy az a jó, ha megírom ezt a históriát, ezt a szót használom, históriát, úgy mondom, mint egy gyereknek a doktor bácsi, ne féljen, nem fog fájni, ez a legjobb megoldás. Mint valami betegségről beszélek a "dologról", amiről senki nem tehet, és ő a szenvedő alanya. Hogy a kezét az enyémre tette, az olyan erős, jó érzés, hogy föl is ébredek. Nyolc óra van, gyorsan leírom (leírtam). Próbálok válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen érzés vagy kedv vagy hangulat maradt bennem az álom után, de a jónak csak az emléke van meg, mostanra csak a fázás maradt, fázom."

 

Az életműsorozat első kötete a New York-i hászidok különös világában játszódik, s a vallásos zsidóság két nemzedékének, az apjával s ugyanakkor önmagával viaskodó fiúnak állít szívbemarkoló emléket. A sorozatban mind Potok korábban már megjelent művei, mind magyar nyelven még kiadatlan könyvei egységes formátumban, keménykötésben és védőborítóval ellátva kerülnek forgalomba.