Pearl Abraham - A rabbi lánya

Amikor a század elején a huszonegynéhány éves Einstein közzétette az általa kidolgozott relativitáselméletet, sokan fantasztának tartották, s nevét a humor is szárnyaira kapta. Valójában Einstein elméletét csak kevesen értették, s ez még ma is a fizika "nehéz kérdései" közé tartozik. Landau és Rumer, a két kiváló szovjet fizikus is nehéz feladatra vállalkozott: népszerűen ismertetik Einstein elméletét, annak mindennapos, gyakorlati vonatkozásait. A szellemesen és hitelesen megírt könyvet Dala László Einstein-életrajza és Kassovitz Félix művészi illusztrációi egészítik ki. A fordítás Abony Iván munkája.

Testünk minden részecskéjében, életünk minden pillanatnyi időhullámában, minden
anyagi sejtben és molekulában benne van a saját létünket is életre hívó
teremtőerőnk.
És vajon hol laknak és mik azok az érzések?
Talán ugyan ezekkel a jelzőkkel le lehet írni őket? Energianyalábok amik
végigcikáznak a testünkön formálva minket, tetteinket és a környezetünket.
Milyen kapcsolatban vannak a gondolataink az érzéseinkkel, és ez hogyan hat
mindennapi megjelenésünkre, materializált valóságunkra, a testünkre?
A gondolataink és érzéseink megjelenési helye a test. Akinek az egészsége rendben
van, annak a gondolkodása is normális –ami azt jelenti, hogy nem szélsőségesen
negatív és nem szélsőségesen pozitív. Akinek az érzései rendben vannak, azaz nem
tolódnak el negatív irányba, annak a teste is egészségben marad. Amikor
valamilyen okból a gondolkodás kibillen az egységből, ami természetesen lehet
akár egy érzelmi kiváltó ok, a testben áramló energiák egyensúlya is megbomlik.
Ennek hatására pedig a sejtekben, a szervekben, az egész szervezetben kisebb
nagyobb eltérések alakulnak ki. Ezeket az eltéréseket nevezi a nyugati orvoslás
betegségnek

Amikor e mű szerzői útjára bocsátják nagy munkájukat, akkor én, akit arra kértek fel, hogy - mint a magyar embersport legnagyobb ágának, az ugy méreteiben, mint hivei és rajongói száma tekintetében is legnagyobb sportágnak, a Magyar Labdarugósportnak szövetségi elnöke - irjak hozzá előszót, ezt örömmel teszem és ezt az értékes, rendkívül alapos és nagy munkát minden magyar sportbarát figyelmébe örömmel, a legmelegebben ajánlom.
A magyar embersport nagy jelentőségéről hosszasan elmélkedni felesleges. A magyar embersport testnevelési, szociálpolitikai, kulturális, nemzeti és általános emberi jelentősége és céljai legnagyobbrészt közismertek. Fölösleges munkát végeznék tehát, ha ezekre a szempontokra és célokra külön-külön rámutatnék. Elég utalnom arra, hogy a magyar államnak a társadalom bármely osztályához tartozó minden polgára tudatában van annak, hogy a világon tömegeket semmivel sem lehet könnyebben megmozdítani, mint a sporttal, tudatában van annak, hogy a magyar szirteket a külföld előtt semmivel sem lehet nagyobb érdeklődés középpontjába állítani, mint a sporttal.
Ma az internacionalizmus és a nacionalizmus harca folyik mindenütt a világon. Mindkét eszmének vannak bizonyos előnyei, de túlzásba hajtva a világnézeti harcokat, bizonyos veszedelmei is. A sportnak óriási jelentősége éppen abban van, hogy egyesíti a nacionalizmus és az internacionalizmus előnyeit, azoknak minden hátránya nélkül, vagyis egyfelől biztosítja a nemzeti erők fennmaradását és fejlődését, másfelől pedig olyan összekötő kapcsot teremt a nemzetek között, amire éppen a mai időkben éppen Magyarországnak van a legnagyobb szüksége.
Ma már mindenütt rájöttek arra, hogy a sport nem az egyének szórakozása, hanem a nemzetnek önmaga iránt való kötelessége. A sport ma már mindenütt nemzeti ügy, amelyet az állam mint ilyet tartozik kezelni. Ez a felfogás nyilvánul meg abban a tényben is, hogy amig a kezdetben a sportversenyek iránt csak a sportolókhoz közelállók, majd később fokozatosan az egyre növekvő tömegek érdeklődtek, ma már az érdeklődésnek ez a láza átragadt a politikusokra, a hivatalos tényezőkre is, ezzel dokumentálódik, hogy a sportban a nemzet erőinek fenntartásáról és fejlesztéséről van szó, amely nemcsak érdeklődést, hanem támogatást is érdemel.