Pompeji

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény XI. fejezete az erdőgazdálkodásban a műszaki fejlesztést a következőkben szabja meg:
"Az erdőgazdálkodásban a termelékenység növelése, a munka megkönnyítése, a nehéz és veszélyes fizikai munka megszüntetése érdekében - a gazdaságosság szem előtt tartásával - a legfejlettebb technika alkalmazására és a korszerű termelési eljárások bevezetésére kell törekedni."
Törvényünk a műszaki fejlesztést az erdőgazdálkodásban tehát hármas cél elérésében jelöli meg. A műszaki fejlesztés célja a termelékenység növelése, hogy eleget tegyünk törvényünk más helyen kimondott parancsának, éspedig annak, hogy a meglevő erdő korszerű kezelése, az új erdőtelepítések és a fásítások révén az ország élőfakészlete tovább növekedjék, a népgazdaság és a lakosság több, jobb és olcsóbb fához jusson. Célja a műszaki fejlesztésnek az is, hogy társadalmunk legfőbb értéke, az ember érdekében megkönnyítsük a munkát, és végül hogy fokozatosan szüntessük meg a nehéz és veszélyes fizikai munkát.
Nem lehet vitás, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez, vagyis törvényünk határozott parancsának helyes végrehajtásához vezető utak között egyik legfontosabb a gépesítés fejlesztése.
Éppen ezért a gépesítés jelentőségét erdőgazdálkodásunkban elméleti és gyakorlati síkon egyaránt tovább kell fokoznunk.
Modern erdőgazdálkodás, erdőművelés, a kitűzött terveknek időre való elvégzése számtalan viszonylatban el sem képzelhető ma már megfelelő gépesítés nélkül. Gépesítéssel nem egy olyan tényező akadályozó hatását tudjuk kiküszöbölni, melyek egyébként befolyásunktól függetlenek. Gondolok itt elsősorban az időjárás kiszámíthatatlan viszontagságaiból eredő hátráltatásokra.
Törvényünk előírja azt is, hogy: „A műszaki fejlesztést a szervezett tudományos kutató munka eredményei és a nemzetközi tapasztalatok gyakorlati felhasználásával is elő kell segíteni." Ezért a Gépesítési Útmutatót megfelelő kísérletek eredményeire, továbbá a gyakorlatban szerzett műszaki tapasztalatokra alapozva kutatóink és szakembereink közreműködésével készítettük el.
A Gépesítési Útmutatót azzal az utasítással adom az erdőgazdasági dolgozók kezébe, hogy iparkodjanak az itt közölt anyagot mielőbb és jól elsajátítani, hogy ismereteiket munkájukban is hasznosíthassák. Remélem, hogy a mutató anyagának helyes elsajátítása eredményeképpen a dolgozókra bízott gépek üzembiztonsága fokozódni fog és élettartamuk is megnövekszik majd. Végül nem utolsó sorban remélem, hogy az Útmutató helyes gyakorlati alkalmazása folytán a baleseti veszélyek is jelentősen csökkenni fognak.
Végül felhívom az erdőgazdaságok vezetőit, hogy a korábban kiadott összefoglaló szakmai utasításokhoz hasonlóan mielőbb gondoskodjanak a Gépesítési Útmutató anyagának szervezett oktatásáról.
Budapest, 1962. március 22-én.
Dr. Balassa Gyula
az Országos Erdészeti Főigazgatóság
vezetője. 

Fatima az Aire-hegység északi lejtőjén fekszik, kb. 340 m magasan a tengerszint felett.
A Cabeco, Fatima környékének legismertebb és legjellegzetesebb hegycsúcsa. Tetején egy ódón szélmalom romja áll, s körülötte az év minden szakában ritka szép mezei virágok dicsőítik a fönséges Teremtőt.
Ha a zaráondok merész és felmászik a romok tetejére, leírhatatlan panorama nyílik meg előtte, középpontjában a fatimai magyar Szent István kápolnával. Mögötte emelkedik a bazilika magas tornya, s terül el a jelenési völgy, ahol már eléggé kiépült a Boldogságos Szűz új városa - a Cova da Iria - több mint félszáz szemináriumával és szerzetesházával. Tőle jobbra a régi fatimai plébániatemplom szorosan köréje zárkózó másfél tucat lakóházzal, előterében Aljustrel, a három fatimai látnok szülőházaival.
A Cabeco-hegycsúcs közvetlen közelében a Loca, az angyal megjelenésének helye s Valinhos, ahol a Szűzanya jelent meg a három gyermeknek 1917. augusztus 19-én.

"Megpróbáltam elfelejteni...a traumát, hogy egy tizennégy-tizenöt éves lánynak majd mindenkijét, aki az életében fontos, azt kilenc hónap alatt mind megölték. Az apámat és azokat a fiúkat, akiket én akkor mint társaságot a legjobban szerettem. Ahhoz nem kell Sigmund Freudot jól ismerni, hogy rádöbbenjek: sok minden az életemben ennek a történetnek a megismétlődése volt. Szerintem a Budapesti Iskola pszichológiailag ennek az élethelyzetnek a megismétlődése. Ott is egy marginális és veszélyeztetett közösség ugyanúgy összeomlik, mint 1944-45-ben az a gyermekkori ki paradicsom a Margitsziget rondóján, ahol magunk között menedékre leltünk."

Mikor alakult ki a pénz és mire használjuk? Kik vertek először pénzt és milyen anyagból? Hogyan alakult ki az éremművészet? Mivel foglalkozik az érméket és régi fémpénzeket vizsgáló tudomány, a numizmatika? Hogyan kezdje gyűjteményét összeállítani és miképpen gazdagítsa a kezdő gyűjtő? Milyen ismereteket kell elsajátítania, hogy valóban képzett numizmata legyen? Kik voltak a magyar éremművészet legnagyobb alkotói? Hogyan használják fel a történészek és régészek a numizmatika nyújtotta ismereteket?
Ezekre a kérdésekre ad megbízható választ Káplár László sok évtizedes hiányt pótló könyve. Mindenre kiterjedő figyelme, hatalmas adatanyaga és a gondosan megválasztott illusztrációk jól eligazítanak a numizmatika bonyolult világában.