Régiségek enciklopédiája

Az engedetlen világbotrányt kivívó szerzője mélyen megindító visszaemlékezésben meséli el sorsának alakulását, kislány korának szenvedéseitől az állig felfegyverzett testőrök között töltött nyugati életéig.
A hitetlen egy politikai szupersztár története, egyben egy nagyon is tipikus modern kori női sors. Hirsi Ali kislány korát szigorú muzulmán családban, zsarnokok uralta országokban töltötte. Húszas évei elején megszökött az erőszakkal rá kényszerített házasság elől, és politikai menedékjogot kért Hollandiában, ahol parlamenti képviselő lett, és harcolt a muzulmán asszonyok jogaiért, ami miatt apja megtagadta, mi több, merényletek célpontja lett... Hirsi Ali története arról szól, hogyan lett az engedelmes kislányból szókimondó, harcos, modern nő. Visszaemlékezései nem is lehetnének időszerűbbek, mint ma, amikor Kelet és Nyugat egyre távolabb sodródik egymástól.

Az Ermitázs 220 éves történetéből egy igen jelentős időszakot ragad meg ez a könyv: a második világháború éveit, amikor is Hitler meg akarta semmisíteni ezt a kivételes gyűjteményt. A könyv a múzeumot védelmezők hősiességének állít emléket. Az album 388 színes és fekete-fehér fotón és reprodukción mutatja be az Ermitázs különböző kiállításainak sokszínűségét.

A fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra amíg egy gatyarohasztóan forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek.
A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a svindlerek csapatába. Hajmeresztő kalandjaiban segítségére van Czövek, a szolgálatkész bértaxis, Piri, az izgalmasan vörös színésznőcske, Turcsányi bűnügyi szerkesztőségvezető és persze minden titkok ismerője, Tata, no meg az ő ínyenc lekvárjai. Feltűnnek még a kor elengedhetetlen szereplői: dizőzök és pincérek, kóristák és kíntornások, hamiskártyások és kibicek, főurak és utcalányok, korrupt rendőrök és besúgók, illetve mindezek hátterében a girbe-gurba utcákkal tarkított, mocskosan is csodaszép, szélhámos Budapest.
Kondor Vilmos nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasónak. Legújabb regénye azonban a Budapest Noir előzménytörténete, amelyből fény derül Gordon Zsigmond ifjúkorára, a tőzsdekrachok éveire és kedvenc zsurnalisztánk első pesti ügyére, amelyet a már ismert kalandok sora követ..

Mednyánszky László (Beczkó 1852 - 1919 Bécs) grafikus, festőművész

1870-1871-ben még mérnöknek tanult, de hamarosan átjelentkezett a müncheni akadémiára. 1873-ban Párizsban, az École de Beaux Arts-on képezte magát, 1878-ban itáliai körútra indult. 1897-ben önálló kiállítása nyílt Párizsban. A hetvenes években járt először Szolnokon, 1902-ben részt vett a művésztelep alapításában. Állandó utazásainak csomópontja Párizs, Bécs, Budapest volt, és családi birtoka, Beczkó. Vonzotta a szegénység világa és a társadalom perifériájára kerültek társasága; modelljei voltak, támogatást nyújtott nekik, közöttük élt és élt meg mély kapcsolatokat. A világháborúban hadifestőként teljesített szolgálatot. Intellektuális karaktere, melyet a Párizsban megismert teozófiai és buddhista eszmék árnyalnak, jegyzetfüzeteinek, naplóinak sorozatából is kirajzolódik.