Schifferné Szakasits Klára - Holtvágányon 1950-1956 (Tények és Tanúk sorozat)

"Przemysltől számítva 28 nap tartott hosszú utazásunk. Hej, szép magyar hazánk és szeretteink! Ha rátok gondolunk, bánatos, betegek vagyunk, hogy milj messze, messze vagyunk tőletek Délkeleten, Ázsiában, de azért a lelkünk álmunkban mindig csak otthon jár. Április 15-én megkezdődött nékünk a lágerkoszt. Naponta fejenként 3 font fekete kenyeret, levest és délben, leves után keményre főtt, olajos kását kaptunk, meljnek igen nehéz szaga volt, és ezen felül egy-egy pár kockaczukrot is és csáját. De hamarosan jött az idő, hogy az élelmet szűkebbre vették... Majd aztán később nagyon keveset kaptunk mindenből. Csak a nehéz hónapokból kaptunk sokat, ami évekre rúgott."

"Nem Malraux-ról írok. Megtették ezt sokan mások, a legkülönbözőbb címeken: írtak az emberről, életművéről, művei több nemzedékre gyakorolt hatásáról. Én Josette-ről akarok írni, aki soha nem lett Josette Malraux, de Malraux életének legdrámaibb éveiben, férfikora teljében volt André társa, az asszony, akit szeretett."

"Két évig szünet nélkül dolgoztam, úgyhogy 1924 őszén már egy tucat film volt mögöttem. (Pályafutásom alatt, a rövid- és hosszú filmekkel együtt, negyvenkilenc film főszerepét játszottam. ) De minden filmezésnél nagyobb elégtétellel töltött el, hogy... alig volt hét, hogy valamelyik lapban ne jelent volna meg írásom. S az, hogy bennfenntes voltam művészkörökben, megkönnyítete a neves emberekkel készített interjúkat."

"Félrevezető volna, ha azt a címet adnám ennek a könyvnek: >>Apám regénye<<. Több és más akar lenni, életrajzon kívül korrajz is, a korrajzon belül kissé az irodalom egy szakaszának fejlődéstörténete, de úgy, hogy akarva-akaratlanul kibontakozik belőle egy család életrajza, olyan családé, amely három nemzedéken keresztül eljegyezte magát az irodalommal."