Tárgyak természetrajza

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett - a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat... A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de "lelkileg zsidó" székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok - így nevezte őket az erdélyi köznyelv - vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése. A székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a "bevett vallások" mellett nem tűrték meg... Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált - már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a "székely Jeruzsálemben") élt néhány zsidózó család... Aztán jöttek a zsidótörvények... Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez... Aztán a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek - kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel. 

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben! A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten. Te pedig, mennyei seregek Vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Ámen.

A Magyar Nemzeti Múzeum ötvösgyűjteményének ismertetésére vállalkozott a múzeum két munkatársa. Az államalapítás korától a XIX. század közepéig terjedő időszakból válogatták össze - a nagy művészeti korszakok szerint csoportosítva - a legkiemelkedőbb kincseket, pompás fejedelmi emlékeket, gazdagon díszített, zománcos egyházi és világi rendeltetésű dísztárgyakat, ékszereket, ásatásból előkerült kincsleleteket. A művészi román kori bronzemlékek, a gótika világát idéző csipkefinomságú ékszerek és egyházi ötvöstárgyak, a reneszánsz ötvösség néhány pompás alkotása, a XVI-XVII. századi világi művészet pohárszékekre és mindennapi használatra készült remek aranyozott ezüst dísztárgyai, majd a barokk kor és a XVIII-XIX. század kiemelkedő mestereinek bemutatása alkotja a könyv egy-egy fejezetét. A szerzők ismertetik a tárgyak történetéhez fűződő legérdekesebb adatokat és a legfontosabb ötvöstechnikákat.