Toulouse-Lautrec (művésztársaságban)

Az immár Európa-hírű írónő e legutóbbi művében, amely újabb olvasókat hódított meg Chirsta Wolf számára hazáján, az NDK-n kívül is, az ókori mitológiából ismert trójai királylányt, Kasszandrát állítja e régi témája ellenére is modern, aktuális, izgalmas regény középpontjába.
Az érdekesen, feszültséget keltően visszapergetett cselekmény során a csalódott, visszautasított "isteni" szerető, Apollón által a jövőbe látás, jóslás képességével megajándékozott-megátkozott Kasszandra,a görögök bosszújára - a nagy háborúban Tróját éri a vereség után előre tudott halálára - várván, a híres mükénéi oroszlános kapu előtt, felidézi életét, mindazt, amit hű honleányként Trójában a királyi udvarban és szeretett városával kapcsolatban átélt: örömöket, majd a nagy tragédiát. A jövőnek, nekünk is szánván néma tanúvallomását, belső monológját, figyelmeztető intését, óvását a trójai - és minden háború szörnyűségeitől, embertelenségétől. Ha nincs is aki meghallja, az utolsó pillanatig meg akarja őrizni a "látók", a "tudók" egyben írástudók,mint amilyen Christa Wolf is, felelősséget, tanúságtételét az igazságról. - Rólunk is szól tehát ez a szép parabola, nekünk is, egy megejtően negható szerelem szálait is belefűzve az elkerülhetetlenné váló tragédiába, amely egyben erőt is ad a szerető nőnek, hogy méltósággal várja be végzetét, s így egyúttal megragadó emberi, mai közelségbe is kerül a rég volt mítosz korunk küszködő valóságához, példát adva egy esendő de méltóságát fel nem adó emberi tartásra. 

Pirsig megvalósította azt az írói bravúrt, hogy az emberi civilizáció sorskérdéseiről szóló filozófiai fejtegetéseit egy olvasmányos pikareszk regénybe, egy motorkerékpáros utazás történetébe illessze bele. A zen meg a motorkerékpárápolás művészete a filozófia, a fikció és az önanalízis sajátos ötvözete - a modern világirodalom egyik legkülönösebb könyve.