A betegség mint metafora

Mintegy nyolc esztendeje a Makkabi Kiadó, összeállításomban megjelentetett már egy zsidó útikönyvet és adattárt, Zsidó élet Magyarországon címmel. Ez a kiadvány akkor, a rendszerváltást követő hazai zsidó közélet és a megnövekedett zsidó turizmus elősegítésére igen nagy jelentőséggel bírt. Időközben azonban az adatok jelentős része megváltozott, számos új intézmény és szervezet jött létre, ami szükségessé tette a könyv átdolgozását. Az új kiadásnál felhasználtuk az előző tapasztalatait, valamint a hozzánk érkezett számos javaslatot is. Ezúttal a hazai és külföldi turista szempontjait helyeztük előtérbe, a zsidó látnivalók részletes, könnyen áttekinthető bemutatása érdekében. így ez a mostani kiadvány mondhatni teljesen új munka: könnyebben kezelhető formátumban, számos színes képmelléklettel lát napvilágot. A remekbeszabott fényképeket az egyik legnagyobb magyar fotóművész, Szelényi Károly (Magyar Képek kiadó) bocsátotta rendelkezésünkre. Emellett egy-két archív fotót is felhasználtunk a kötetben.

Testünk minden részecskéjében, életünk minden pillanatnyi időhullámában, minden
anyagi sejtben és molekulában benne van a saját létünket is életre hívó
teremtőerőnk.
És vajon hol laknak és mik azok az érzések?
Talán ugyan ezekkel a jelzőkkel le lehet írni őket? Energianyalábok amik
végigcikáznak a testünkön formálva minket, tetteinket és a környezetünket.
Milyen kapcsolatban vannak a gondolataink az érzéseinkkel, és ez hogyan hat
mindennapi megjelenésünkre, materializált valóságunkra, a testünkre?
A gondolataink és érzéseink megjelenési helye a test. Akinek az egészsége rendben
van, annak a gondolkodása is normális –ami azt jelenti, hogy nem szélsőségesen
negatív és nem szélsőségesen pozitív. Akinek az érzései rendben vannak, azaz nem
tolódnak el negatív irányba, annak a teste is egészségben marad. Amikor
valamilyen okból a gondolkodás kibillen az egységből, ami természetesen lehet
akár egy érzelmi kiváltó ok, a testben áramló energiák egyensúlya is megbomlik.
Ennek hatására pedig a sejtekben, a szervekben, az egész szervezetben kisebb
nagyobb eltérések alakulnak ki. Ezeket az eltéréseket nevezi a nyugati orvoslás
betegségnek

Arthur királysága hosszú télnek néz elébe. Percival, egy ifjú wales-i, a világtól távol, az Elveszett Erdőben nőtt fel, és kalandjai során végül lovaggá válik. Lancelot örököseként most rá vár a feladat, hogy legyőzze a Lloegyrt fenyegető Gonoszt. Morgana és fia, Mordred, sötét tervet szőnek Arthur ellen. Az összecsapás elkerülhetetlennek tűnik, és máris vér szennyezi a téli havat... Könyvünk a tavaly megjelent első kötet, A névtelen lovag folytatása. Lancelot bukása után most lovagolj Percival oldalán, és fejtsd meg a Szent Grál legendáját. Harcolj Arthur király nevében a Kerekasztal győzelméért, döntsd el Te a Fény és a Sötétség háborúját.-Hó és vér

Egy vakáció története elevenedik meg a regény lapjain, mégpedig egy olyan vakációé, amilyenről minden kamasz álmodik.
Két diák - Tutajos és Bütyök - a Kis-Balaton sás- és nádtengerében tölti a szünidőt; Matula Gergelyt, az öreg pákászt bízzák meg a fiúk nevelésével. Gergő bácsi, aki úgy ismeri a nádak, sások, tocsogók és tavak vadregényes vidékét, mint a tenyerét, szárnya alá veszi a városi gyerekeket, és kijáratja velük a természet és valóság nehéz, de sok örömet, igaz élményt tartogató nyári iskoláját.
Halászat, vadászat, egy kis híján tragikus kimenetelű vihar, a török időkbeli Tüskevár felfedezése, egy leheletfinom bontakozó gyerekszerelem - csak úgy rohannak a napok,
Mire a vakáció véget ér, a két fiú szinte kicserélődik; búcsújuk a berektől fájó, de nem végleges: a téli szünidőben visszajönnek.