A detektívregény

Az elmúlt század első felének egyik legizgalmasabb életművét Sinkó Ervin teremtette meg. Az Optimisták c. regényében az események cselekvő részese beszél 1918-1919-ről. Könyve olvasható kordokumentumként is: hiteles képet kapunk egy a későbbi diktatúrák mintájaként is szolgáló rendszerről. A regény utoljára 1985-ben jelent meg, akkor, amikor saját felnőttkorunk is ha bársonyos, vagy gulyásos is, mégiscsak a kommunizmushoz volt köthető, s nem csak értettük, rövid időre még tapasztaltuk is, milyen lehetett az igazi: A kommunizmus. Gyermekeink most lépnek abba a korba, amikor már érdekelheti őket, az élményt keresik. Újra olvasva, egyértelmű: Sinkó regénye ehhez ahhoz az élményhez visz közelebb. Különösen izgalmas lesz ez majd az Egy regény regénye c. kordokumentum megjelenésekor.

A libanoni származású francia írót, Amin Maaloufot, akinek a Taniosz sziklája, a Levantei kikötők és a Szamarkand című regényei magyarul is nagy sikert arattak, a keresztes háborúk történetét feldolgozó nagyívű történelmi munkája indította el a hírnév útján. Könyve, amely megjelenése pillanatában, 1983-ban a döbbenetes újdonság erejével hatott, ma már alapműnek számít ebben a témakörben.
Vajon miben rejlik a könyv újszerűsége, mi a titka világsikerének? A válasz kézenfekvő: a keresztes háborúk történetével foglalkozó művek döntő többségétől eltérően Maalouf nem a támadók, hanem a megtámadottak, az arabok szemével láttatja a "dzsihád", a "szent háború" kétszáz évét, az európai és az arab világ, a keresztény és az iszlám vallás-kultúra réges-régi, de a mai időkre is kiható összecsapását. Hogyan látták, hogyan értékelték a megtámadottak a kegyetlen, véres eseményeket, miként ítélték meg a Nyugatról érkezett, hitükkel, civilizációjukkal fennen kérkedő, ám gyakorta barbárok, sőt vadállatok módjára viselkedő hódítókat? Erre a kérdésre keresi s adja meg a választ Maalouf műve, amely forrásként szinte kizárólag a korabeli arab történetírók, krónikások írásaiból merít. 

El lehet kezdeni parázni! Hunter S. Thompson - a Gonzo keresztapja, a mértéktelenség főpapja és az amerikai rémálom első számú krónikása - ezúttal olyan témába vágta fejszéjét, ami mindenki másnak túl meredek lenne: önmagáról ír. A Félelem Birodalmában, rég várt visszaemlékezéseiben, a Doki féktelen életének főként piálással és írással eltöltött évtizedeire tekint vissza. Whiskey-vel és LSD-vel felturbózott őrült utazások, egy gigantikus tarajos sül, csajok, fegyverek, robbanószerek és persze motorok történetét tárja elénk. És nem felejt el szót ejteni zűrös Louisville-i gyerekkoráról, a pornóiparban tett kalandjáról, arról, hogy ringbe szállt az aspeni seriffi székért, és hogy milyen érzés, amikor az embert véletlenségbôl azzal vádolják, hogy megpróbálta kinyírni Jack Nicholsont... Beteg, botrányos, mocskos és őrülten szórakoztató ez a könyv: az `amerikai évszázad gyermekének` története, mely elsô ízben kerül az olvasók kezébe. `Hatalmas példányszámban eladott, brutális és bizarr könyvek hírhedt írója és széles körben rettegett újságíró voltam... Ráadásul mindig be voltam állva, be voltam kattanva és állig fel voltam fegyverkezve.`