A fülemülepadló

A közelmúltban lezajlott fegyveres konfliktusok során (Algéria, Indokína, Bangladesh, Közel-Kelet, Falklan-szigetek stb.) az egymással szemben álló erők széleskörűen alkalmazták a diverziós csoportokat. E csoportok tevékenysége jelentősen hozzájárult a főerők részére meghatározott hadműveleti és hadászati feladatok sikeres végrehajtásához, főleg azokban az esetekben, amikor az ellenük irányuló harc nem volt kellően megszervezve. Az 1967. júniusi, és az 1973. októberi arab-izraeli háborúban az izraeli diverziós csoportok jelentős veszteségeket okoztak az araboknak, és nagy pánikot keltettek az egyiptomi hadsereg soraiban, viszont 1979 februárjában a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen agressziós támadást végrehajtó kínai fegyveres erők, bár nagy számú diverziós csoportot vetettek be a vietnami csapatok hátában, nem tudták megfelelően kihasználni a csoportok harci lehetőségeit, mert vietnami területen jól szervezett és hatékony ellentevékenységgel találkoztak, amely meggátolta e diverziós csoportok részére meghatározott harci feladatok eredményes végrehajtását.
Előfordult, hogy a szemben álló feleknél (pl. a Közel-Keleten) a diverziós erők (a napi sajtóban használt megnevezésekkel: "kommandók", "gerillák" stb.) harctevékenysége a fegyveres küzdelem egyik alapvető formájává vált.

Gottfried Keller jóslata szerint „a szabadság végső győzelme száraz lesz"... Az utópia eltűnése statikus tárgyiasságot hoz létre, amelyben az ember maga is dologgá válik... Az ember, miután eljutott a tudatosság legmagasabb fokára ahol a történelem immár nem vak sors, hanem saját alkotása elveszti történelemformáló akaratát és ezzel betekintését a történelembe. A tudásszociológia atyjának főműve - csonkított és titkos kiadása után - először jelenik meg magyarul.

A ​Balatonfüred Városért Közalapítvány 51. kiadványaként jelent meg Wöller István: Balatonfüredi Malmok című könyve, melyet a közelmúltban mutattak be a Kisfaludy Galériában. Wöller István szinte mindent tud a megyebeli malmokról, hiszen több mint ötven éve kutatja történetüket. 1961-től a Veszprém Megyei Malomipari Vállalat üzemvezetője volt. A térség valamennyi malmát (606 db!) bejárta, fényképeket készített a molnárokról, a gépekről, mérnöki pontosságú térképeket rajzolt. Számos írása, könyve jelent meg a témában, többek között az örvényesi, a tapolcai, a pápai és a pulai vízimalmokról. A füredi malmokról szóló dokumentumokat 1974 óta gyűjti.