A kerítőnő tanítása

A gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése. A Kaddis a meg nem született gyermekért egy végletes, halálos pontosságra törő tudat ön- és történelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya. De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele történt, bármely totalitárius államban bármikor megeshet.

Az űrben senki nem hallja a sikolyod
A Nostromo teherszállító űrhajó legénységét felébresztik a hibernációból, hogy megvizsgáljanak egy idegen eredetű rádiójelet, amit a hajót irányító számítógép fogad. Nem sokkal később leszállnak az egyik közeli bolygón, és megtalálják a forrást: egy régóta elhagyott hajót, a rakterében több ezernyi furcsa tojással. Ezek vizsgálata során a felfedezőcsapat egyik tagja szerencsétlen balesetet szenved, így a visszatérésükkor kénytelenek magukkal vinni egy idegen lényt a fedélzetre, aki nem sokkal később a legrettenetesebb félelmeiket megtestesítve elkezd egyesével levadászni mindenkit.

A nyolcadik utas: a Halál az 1979-es megjelenését követően a sci-fik egyik alapkövévé vált, Ellen Ripley karakteréből példakép lett. A filmek népszerűsége mindmáig töretlen, számos folytatást forgattak és forgatnak hozzájuk mindmáig, valamint az irodalomban is hatalmas sikert aratott a történet, amelyet további művekkel egészítettek ki és írtak tovább. Alan Dean Foster korabeli regényadaptációja nagyszerűen ragadja meg a filmben lévő izgalmat és rettegést, olyan normákat állítva fel, amiket még ma is követnek a legnagyobb írók.

Beszélgetések a Szentföldről, irodalomról, életről

Tevegelő beduin - Esterházy; öreg Dávid király - Konrád; jeruzsálemi ősi szellemek - Spiró.

Marianna D. Birnbaum izgalmas kérdései mindezekre és más különös pillanatokra derítenek fényt, vonnak párhuzamot és tesznek különbséget e három irodalmi ikon között, úgy, hogy a történetmesélések közben az írók - e kötet főszereplői - közelebb engedik magukhoz az olvasót. Megosztják gondolataikat a zsidóságról, a magyar–izraeli hasonlóságról, a világszemlélet és érték fontosságáról, választ adnak arra, hogyan lehetünk egy kultúra egyszerre külső és belső szemlélői.
Egy üdvözlőkártya, melyet Esterházy, Spiró és Konrád adott postára Izraelben a szülőanyja az interjúkötetnek. S íme, a kártya ettől kezdve nemcsak eszmei értékkel bír, hanem jóval túlmutat önmagán: e szíves gesztus gondolatából fakadt az az ötlet, hogy a címzett a szerzőkkel készített interjúk nyomán kifürkéssze, milyen benyomásokkal tértek haza kedves barátai az Izraelben eltöltött négy nap után.
A három szerző mellett sétálva, miközben elhaladunk a Jaffa-kapu, majd a Hurva-zsinagóga előtt, századokon és világokon át utazhatunk, míg ismét visszatérünk saját valóságunkba, amely a könyv élményétől máris gazdagabb lett.