Kiotói szerelmesek

Holtak és utódok, családok és barátságok, eszmék és szerelmek két nemzedéke.
Závada regénye Buchbinder fényképész 1942-es életképével veszi kezdetét, és az elmúlt század ötven évét íveli át. A Jadviga párnája és a Milota után a trilógia harmadik darabja csoportkép egy történelmi korról, amely a szerző "műtermében" személyes fikcióvá, párhuzamos élettörténetekké bomlik ki és fonódik össze. Hitek és tévhitek, köz- és magánbűnök, kis és nagy hazugságok, érzékek és érzelmek iskolája ez a könyv. Úgy húz magába, mint valamely lassú örvény, s ha mélyéről végül fölenged, láthatóbbá válik ez a közös, nehéz dolog - hívjuk nemzeti múltnak-, tót, zsidó és magyar magyaroké, mindannyiunké, akik a történetet mint narrátorok, névtelen ismerősök magunknak elbeszéljük.
A fényképész utókora mi vagyunk.
"Biztosan ez fog majd Violának jutni, dőlt végig, bebújt a takaró alá, s elképzelte, hogy ezt a teret, amelyben ő kialvatlanul vacog éppen, pár óra múlva annak az asszonynak a teste fogja kitölteni. Ahogy megforult, a fejénél penészes gerincű fényképalbumokat pillantott meg fölstószolva a polcon, belelapozott az egyikbe... Talált egy letört drót-szemüvegszárat is, melynek rugós fülkampója az album gerincébe volt beakasztva. A hátsó borító alól egy paszpartura kasírozott piaci csoportkép fordult ki a takaróra, sok figurával, vitatkozásszerű jelenettel a közepén. Koren hiába bámulta, nem segíthettünk, de azt se bántuk, hogy - mint afféle ölébe hullott szökevény-képet - gondolta, eltulajdonítja. Becsúsztatta hát a válltáskájába, s bedugta mellé a szemüvegszárat is." 

Lika Mizinova, Olga Knyipper és Anton Pavlovics Csehov levelei Kötetünk különlegessége, hogy nemcsak az író, hanem az asszonyok leveleit is tartalmazza. Lapjain két kapcsolat három szereplője elevenedik meg.

Aki kezébe vette Orbán Balázs főművét, a Székelyföld leirásá-t, amelyet a Helikon Kiadó és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1982-ben jelentetett meg, s netán figyelemben részesítette a fakszimile kiadáshoz írt Orbán Balázs és a »Székelyföld leirása« című kísérőtanulmányunkat, megismerkedhetett Orbán rendkívüli életpályájával, annak legfontosabb állomásaival, az enciklopédikus mű megalkotásának körülményeivel. S talán arra is emlékszik, hogy a Székelyföld leirásá-nak hat kötete 1868-1873 között látott napvilágot, és 1889-ben jelent meg Orbán Balázs utolsó munkája, a Torda város és környéke.
Most a Helikon Kiadó Orbán Balázsnak ezt az utolsó, szintén könyvritkaságnak számító munkáját adja ki annak érdekében, hogy teljes életművének megismertetéséhez hozzásegítsen.
A Torda város és környéke ugyanis Orbán Balázsnak nemcsak utolsó munkája, hanem - ahogy életművének értői, többek között Kelemen Lajos és Illyés Elemér megállapították - a Székelyföld leirásá-nak kiegészítő része. Maga Orbán Balázs is így vélekedik. A Torda város... előszavában leírja, hogy a Székelyföld... V., Aranyosszéket tárgyaló kötetébe be akarta dolgozni a városról összegyűjtött adatokat, mivel Torda akkori lakóinak nagy része székely volt, de az anyag nagy mennyisége miatt végül is úgy döntött, hogy az külön kötetet érdemel. "E meggyőződés hozta létre e kötetet - írja -, amely e szerint »Székelyföld leirása« című művem kiegészítő, de önálló része, s mintegy függeléke

A Hangold újra kezdeményezés: Te, aki ezt a könyvet a kezedben tartod, lépj be velünk Zeneországba, erre a mesés helyre, hogy a hangok és dallamok szárnyán eljuthass a végtelen fantázia birodalmába! Hallgasd meg a könyvben található cd lemezt, és engedd, hogy megnyissuk Neked ennek a varázslatos, fantasztikus világnak a kapuit! A Hangold Újra! kezdeményezés célja, hogy az együtténeklés és zenélés öröme minden fiatal számára elérhető és átélhető legyen. Éppen ezért valamennyi dal kottája, szövege, akkordmenete és gitár tabulatúrája megtalálható a kiadványban, de érdemes minket a honlapon és a facebook-on is folyamatosan követni, ahol oktatófilmekkel is segítünk Neked! Énekelj és zenélj velünk, engedd, hogy magával ragadjon a muzsika!