Paul Wade: Fegyencedzés

A szibériai Petőfi-kutatás eseményei és irodalma időrendi sorrendben.

Long summer days illuminate vibrant cities, where history blends with cutting-edge design. The aurora borealis sways above a vast landscape of wilderness, and dense forests and clear lakes frame picturesque wooden cottages. Discover Sweden’s captivating and diverse depths with this insightful, expert guide. Explore – inspiring itineraries, highlights and planning information help you tailor your trip. Get Out & About – hike above the Arctic Circle, cruise the Göta Canal or dogsled through Lappland using our practical activities chapter. Stay In Style – from country cabins to sleek designer hotels, hand-picked accommodation for all budgetsCelebrate – Christmas markets, midsummer festivals and more, Sweden’s special events uncovered. Be In The Know – Norse legends, Sami culture and modern history and culture coverage puts the country in context.

A napló írója, Ortutay Gyula néprajzkutató és kultúrpolitika 1910. márc. 24-én született Szabadkán és 1978. márc. 22-én halt meg Budapesten. 1934-ben a szegedi egyetemen bölcsészdoktori és magyar-latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett. 1930 őszétől a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja. Itt kötött mély barátságot Radnóti Miklóssal, Reitzer Bélával, Buday Györggyel, Baróti Dezsővel. 1935-ben Budapestre költözött. 1935—44-ben a Magyar Rádió tisztviselője, majd irodalmi osztályának helyettes vezetője, közben Kozma Miklós belügyminiszter két fia mellett házitanító volt. 1938-ban feleségül vette Kemény Zsuzsa (*1913,1982) táncművészeti szakírót, akitől két leánya és egy fia született. 1940-től a szegedi egyetemen a magyar népköltészet című tárgykör magántanára, 1945-től címzetes nyilvános rendkívüli tanára. 1943-tól az FKgP ún. polgári tagozatának egyik vezetője. Bajcsy-Zsilinszky Endre felkérésére készítette el az FKgP művelődés- és oktatásügyi programját. A II. világháború idején került kapcsolatba a kommunistákkal, akikkel 1945 után a kisgazdapárti balszárny egyik vezetőjeként szorosan együttműködött. 1945—47-ben a Magyar Központi Híradó Rt. (Rádió, Magyar Távirati Iroda, Filmhíradó) elnöke. 1947. március—1950. február között vallás- és közoktatásügyi miniszter; 1948-ban végrehajtotta az iskolák államosítását. 1950—52-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának vezetője. 1946-51-ben a budapesti egyetemen a néprajz nyilvános rendes tanára, 1951-68-ban a folklór tanszéken tanszékvezető egyetemi tanár; 1957—63-ban az egyetem rektora, 1968-tól címzetes egyetemi tanár. 1967-től haláláig az MTA Néprajzi Kutató Csoport igazgatója. 1957-től a Hazafias Népfront főtitkára, 1964-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnöke. Vezető szerepet töltött be a magyar néprajztudományban. Kezdeti irodalomtörténeti érdeklődés után figyelme teljesen a népi kultúra felé irányult. Tanulmányai és gyűjtései jelentős szerepet játszottak a modern magyar folklorisztika megteremtésében. 1938-tól naplót írt, amiről senkinek nem volt tudomása.