Sági György - Gilgul - Weisz búcsúja a magyar irodalomtól

Az Alföldi Nyomda fennállása és folyamatos működése 430. évfordulóját azzal is emlékezetessé kívánja tenni, hogy régi, hozzáférhetetlen könyvritkaságokká vált, és azóta jobbára elfelejtett kiadványai közül három, mind művelődéstörténetileg, mind pedig tipográfiailag jelentős darabot újra megjelentet. Mindhárom kiadvány Debrecen városa kultúrtörténetének kimagasló tényezője volt; annak idején nagy hatást váltottak ki, eredményeik beépültek városunk kultúrájába. Mindhárom munka úgy volt ízig-vérig debreceni, hogy bár debreceni helyi kérdésekkel foglalkoztak, önmagukon, a tárgyalt helyi tárgykörökön túlmutatva nem váltak provinciálisakká. Hatásaikban is "debreceniek" ezek a kiadványok: mindhárom erősen befolyásolta a közvéleményt a városról szóló jellemvonások meghatározásában és vélemény kialakításában. Eredményeik ma is élnek, ma is jellemzik Debrecen városát, annak ellenére, hogy a könyvekből idővel könyvritkaságok lettek. Az Alföldi Nyomda vezetősége, munkatársi gárdája a Debrecenről kialakult kép forrásaira kívánva rámutatni, jutott arra az elhatározásra, hogy az intézmény fennállása 430. évfordulójára, a jubileum emlékezetessé tétele céljából, a kiválasztott három munkát újra kiadja. Ez a szándék tartja össze az azonos tárgyon kívül három kiadványunkat a nagy időbeli távolság és a különböző tartalom ellenére is. Végső kicsengésében mindhárom munka együttesen egyfajta dicsérete a századokon át nyomdát fenntartó, folyamatosan üzemeltető városnak, Debrecennek. Szeretnénk, ha az olvasó így érezné, így látná.

Hunyadi János került először érintkezésbe ezekkel a délszláv könnyű lovasokkal, akik hazánk déli részén tovább folytatták harcaikat az ősi ellenség, a török ellen.
A vasfegyelmet követelő Mátyás király szervezte őket csapattá, amikor szolgálatába állottak. Fél évszázad sem telt el, és a huszárok majdnem kizárólag magyarok lettek. Így volt ez a 150 éves török uralom alatt is.
A szakadatlan háborúskodás kifejlesztette a magyar huszár harci erényeit, a végvárakat már el sem lehetett képzelni huszárok nélkül.

A könyv minden olyan ismeretet tartalmaz, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy a természettel együttműködve megőrizhessük vagy visszaszerezhessük legdrágább kincsünket: az egészséget.
● több mint kétszáz gyakori betegséget ismertet részletesen a tünetekkel és az okokkal együtt,
● minden betegség esetén javaslatot tesz annak természetes módon – gyógynövényekkel, vízkúrával, vitaminokkal és a sikeres gyógyulást elősegítő étrenddel – való gyógyítására,
● lépésről lépésre bemutatja a természetes gyógymódokat a gyógynövényes fürdőktől a borogatásokig és arcpakolásokig,
● széleskörűen felsorolja a gyógynövényeket, táplálékokat, a szépség és az egészség érdekében használatos kiegészítőket,
● a szakkifejezések közérthető magyarázata.

Különlegesen értékes könyvet tart kezében az olvasó. Néhány hónappal halála előtt kaptam László Gyulától új kéziratát... Ez a könyv (...) a számára fontos, jelentős emberekkel való találkozásait örökítette meg rajzban és az adott személyre jellemző frappáns, szellemes, anekdotázó szöveges megfogalmazásban. A kötetben szereplő kortársai: Áprily Lajos, Barcsay Jenő, Berda József, Berény Róbert, Boda Gábor, Erdélyi József, Füst Milán, Gábor Móric, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Kós Károly, Kuczka Péter, Makovecz Imre, Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Sinka István, Szabédi László, Tamkó Sirató Károly, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Weöres Sándor." (Koltay Gábor)