Darts kézikönyv

Hunyadi János került először érintkezésbe ezekkel a délszláv könnyű lovasokkal, akik hazánk déli részén tovább folytatták harcaikat az ősi ellenség, a török ellen.
A vasfegyelmet követelő Mátyás király szervezte őket csapattá, amikor szolgálatába állottak. Fél évszázad sem telt el, és a huszárok majdnem kizárólag magyarok lettek. Így volt ez a 150 éves török uralom alatt is.
A szakadatlan háborúskodás kifejlesztette a magyar huszár harci erényeit, a végvárakat már el sem lehetett képzelni huszárok nélkül.

77 színes térkép segítségével külön fejezetek mutatják be a Szentírásban szereplő tájak, országok, birodalmak történelmét, földrajzát, bibliai eseményekhez fűződő viszonyát, valamint Jeruzsálem történetét.

A Nyelvművelő kéziszótár az igényes nyelvhasználatra törekvők nélkülözhetetlen kézikönyve. A szótár 5000 szócikke népszerűen közli azokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. tudnivalókat, amelyekre a művelt embernek önmaga szó- és írásbeli kifejezéséhez szüksége lehet. E kötetet nemcsak a nyelvművelés hagyományos kedvelői forgathatják haszonnal, hanem az anyanyelvvel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (magyartanárok, kiadói és lapszerkesztők, fordítók, tolmácsok stb.) is. A szerkesztők és a kiadó abban a reményben bocsátják útjára ezt az ismeretterjesztő munkát, hogy az el fog jutni az ifjabb nemzedékhez is, amelynek különösen nagy szüksége van arra, hogy a nyelvhasználati szokásokkal, szabályokkal, tudnivalókkal alaposan megismerkedjék. A Nyelvművelő kéziszótár a mai nyelvhasználati szokásokat, a legújabb nyelvi jelenségeket is feltérképező munka. A kisebb-nagyobb szócikkek tömören, de árnyaltan igazítják el az olvasót a magyar nyelv használatának minden lényegesebb kérdésében s ezáltal segítenek eloszlatni a napjainkban is bőven tenyésző nyelvhelyességi babonákat. A szerzőknek és a szerkesztőknek az volt a szándékuk, hogy egy olyan gyakorlati célú kézikönyvet adjanak az érdeklődők kezébe, amelytől azok nemcsak fogalmazás közben kérhetnek tanácsot, hanem amelyet szükség esetén szellemi fegyverként szegezhetnek szembe mind a türelmetlen "nyelvtisztítókkal", mind a nyelvművelés létjogosultságát kétségbe vonó szkeptikusokkal. A Nyelvművelő kéziszótár az ezredforduló korának korszerű nyelvhelyességi és nyelvhasználati lexikona, amely betűrendben tárgyalja a leggyakrabban felvetődő kérdéseket a következő tárgykörökben: - új szavak és szójelentések (magyarok és idegenek); - idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei; - nyelvtani kifejezőeszközök, szövegalkotási technikák; - nyelvi illemtan (köszönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.). Hogyan tükröződnek a nyelvhasználatban a rendszerváltás korszakának és az azt követő másfél évtizednek a gazdasági, politikai, életmódbeli stb. változásai? Hogyan bánjunk anyanyelvünkkel, hogy az segítségünkre legyen ebben a megváltozott és napról napra változó világban? Ebben nyújt tájékoztatást és kézzelfogható segítséget az érdeklődő olvasónak a Nyelvművelő kéziszótár.

Az állategészségtan az ember egészségtanához hasonlóan azokkal a kérdésekkel foglakozik, amelyek elsősorban szolgálják az állatok egészségének a fenntartását.
Hogy mit nevezünk egészségnek és betegségnek az a gyakorlati életből jól ismert. Ezért az állategészségtan keretein belül arra világítunk rá elsősorban, hogy a különböző környezeti tényezők az állati szervezet egészségi állapotának a fenntartását mennyiben segítik elő, illetőleg mennyiben gátolják. Ugyanis a gazdasági állataink egészségének a megőrzése nemcsak állatorvosi feladat, hanem nagy szerepe van ebben az állattenyésztőknek és állatgondozóknak. Fontos feladat hárul itt a mezőgazdaságtan szakos általános iskolai tanárokra is, akik állomáshelyeikre kikerülve az oktató és felvilágosító munkájukkal igen jó szolgálatot tehetnek az állategészségügynek.
A gazdasági állataink egészségének a védelme elsősorban az állatokkal foglalkozó egyének kezében van. Az állattenyésztő feladata az, hogy állandó megfigyelés alatt tartsa az állatait, továbbá a tartási és takarmányozási viszonyokat kedvezően irányítsa, megfelelő szinten tartsa. Ezzel el lehet érni azt, hogy egészséges és ellenálló szervezetűek lesznek a tenyésztett állataink.
Az optimális környezeti és tenyésztési viszonyokat viszont tudatosan kialakítani csak ugy lehet, ha ismerjük azokat a feltételeket, amelyek révén az állatok egészsége fenntartható, azaz mindazokat a tényezőket, amelyek veszélyeztetik az állatok egészségét, illetőleg betegséget idéznek elő.
A gazdasági állataink körében előforduló betegségek közül különösen nagy jelentőségű a parazitás és a fertőző betegségeknek az ismerete. Az egyes járványszerűen fellépő betegségek időbeni felismerése, a megfelelő óvintézkedések életbeléptetése nagymértékben csökkenti a bekövetkező veszteséget.