A tankönyv a 19-20.század fordulójától a második világháború végéig tartó időszakban vizsgálja Kelet-Európa történetét. A korszak kezdetén a régió nagyobb részét még soknemzetiségű birodalmak uralják. Az első világháború végén azonban kisállamok hálózata alakul ki. Két évtizednyi "nemzetállami" létezés után ismét alapvető változás következik, az újabb világháború folyamán kirajzolódnak a következő hatalomváltás kontúrjai. A szerző a témát komplex módon dolgozza fel, egyaránt figyelembe veszi a társadalmi, a gazdasági és a politikai tényezőket. Keresi a régió egészére, valamint az alrégiókra jellemző általános vonásokat, ezzel lényegesen többet nyújt, mint országtörténetek egymást követő felrajzolása.

/Egy könyv mindenkinek, akit megpróbált az élet./ _Tartalom:_ E könyv szerzőjének, Kushner rabbinak a kisfiáról néhány évesen kiderült, hogy gyógyíthatatlan beteg, nem fogja túlélni a serdülőkort. Hiába minden ima és böjt, az elkerülhetetlen véggel szembe kellett nézniük. Miért pont én? Mit vétettem? -- vetődik fel az emberben, ha tragikus helyzetbe kerül. Hogy lehet ilyenkor az Istent jóságosnak és nagyhatalmúnak tartani, egyáltalán hinni benne? Kushner rabbi gyermeke halálakor határozta el, hogy leírja gondolatait, hogy másoknak is segítsen ezzel. Könyvét 15 nyelvre fordították le, milliók tapasztalhatták -- felekezettől függetlenül -- szavai gyógyító, hitet adó erejét.

Formerly from the Collection of Monsieur and Madame Riahi - New York Thursday, 2 November 2000

Jóllehet a "szocreál" fogalmának tisztázása évtizedek óta viták tárgya, napjainkban is több meghatározása él párhuzamosan. A kötet két művészettörténész szerzője az 1948-as fordulattól az 1950-es évek végéig tartó periódusra, ezen belül a Rákosi korszakra összpontosít. Ebben az időszakban érvényesülnek a magyarországi művészetben az "új korszak" jellegzetességei: a politika legfelsőbb szintjein megfogalmazott és általános érvényűvé tett stiláris, tematikai irányelvek, amelyeket folyamatosan számon kértek a művészektől, valamint a személyi kultusz, a munkás osztály forradalmi harcainak előtérbe helyezése, a politikai és párt propaganda dominanciája, és mindenek előtt a szovjet példák kritikátlan követése. Az építészetben a klasszicizmus volt a hivatalos körök által ajánlott "mintakészlet", ezért az építészeket a modernista jegyek továbbélése miatt érte bírálat. Ugyanekkor a festők és szobrászok heroikus küzdelmet vívtak, hogy megleljék a programoknak megfelelő kifejezési formát. Ám összességében a művészet szocreál "kísérlete", a doktriner elvek kiforratlansága ellenére, vagy éppen azért, nemegyszer valódi képzőművészeti értékeket is felvillantott.