Éjfélre kitisztul

Ebben a késői regényében Maugham - tőle szokatlanul - a történelembe rándul ki. Hőse Machiavelli, aki, miközben Firenze követeként az egész Itália bekebelezésére törő Cesare Borgiánál igyekszik képviselni városállama érdekeit, megkívánja egy gazdag imolai kereskedő fiatal feleségét. A könyv két kudarc története. Machiavelli fortélyos tervét vágya betöltésére végül is az a Cesare Borgia húzza keresztül (a döntő pillanatban sürgős kihallgatásra kéretve a követet), aki viszont a fényes eszű diplomatát szeretné elcsábítani, azaz rábírni, hogy szegődjön az ő szolgálatába. Cesare erős és tehetséges, Firenze urai korlátoltak és kicsinyesek. Machiavelli mégis nemet mond. Döntő érve, amelyet talán abban foglalhatnánk össze, hogy a legrosszabb demokrácia is jobb, mint a legjobb zsarnokság, aligha független a második világháborút az előzményeit átélő Maugham huszadik századi szempontjaitól. Cesare Borgia mindenestre rossz végre jut, a szerelmi kudarc viszont művészi siker forrása: Machiavellit az egyik legremekebb reneszánsz komédia a Mandragóra megírására ösztönzi. 

A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola kiadványa - Ismertető: 1879. december 1-én indult meg a tanítás főiskolánk jogelőd intézményében, a budapesti közép-ipartanodában. A BDGMF Vezetősége, intézményünk fennállásának 100. évfordulója alkalmából adja ki ezt a jubileumi évkönyvet. Összefoglaló történeti áttekintést adunk intézményünk fejlődéséről és bemutatjuk a 10 éve működő főiskola szervezeti életének oktató-nevelő és tudományos-kutató munkájának főbb vonásait.

Ritka pillanat: egy fölkavaró novella (a Kertész Imréé) elkezdi élni a maga életét egy másik író novellájában (az Esterházyéban).
Játék? Kéznyújtás? Irodalom az életben? Vagy élet az irodalomban? Esetleg: a szellem hadüzenete a balkániságnak?
Két mű, kétféle tartószerkezet. Az egyik az önkínzásig önmagát állítja, a másik eljátssza, hogy ő a másik nélkül nem is létezne. Közben egymást hívják, értelmezik, igazolják, akaratlanul és akarattal.
Mindkét hangra, mindkét tudatra, mindkét lélekre, miképpen jobb és bal kezünkre, szükségünk van.
"Nincs bennem szeretet" - így szól az egyik kulcsmondat, megszólal mindkét novellában, s kitart, mint az orgonapont. De együtt, ebben a könyvben ez a két írás mégis valami mást mond, talán éppen azt, hogy van, kell, hogy legyen bennünk szeretet.

Egy orosz zsidó emigráns Izraelben. Egy látását és ihletét vesztett költő a politika boszorkánykonyhájában. Egy cinikus humanista és kozmopolita hazafi. Egy homoszexualitását felvállaló, érzelmi stabilitását kereső fiatal férfi. Egy szövevényes politikai bűnügy célpontja vagy véletlen áldozata, botcsinálta detektívvé lett értelmiségi… Mindez egyetlen, összetéveszthetetlenül egyéni és magával ragadó figura: Nathan Kazakov, a regény tragikomikus hőse és metszően ironikus hangú elbeszélője. A Vak Izrael nemcsak a legjobb krimik sodrásával és izgalmával vetekszik, hanem egyúttal hiteles és sokszínű látlelet a mai Izraelről és általában a politika működéséről. Vak hősének abszurd sorsát és gondolatait követve egységes és lenyűgöző élménnyé formálódnak a politikai, pszichológiai, szexuális, történelmi és vallási szálak, nem utolsó sorban a szerző lenyűgöző nyelvi gazdagságának köszönhetően.