A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola centenáriumi emlékkönyve 1879-1979

Egy orosz zsidó emigráns Izraelben. Egy látását és ihletét vesztett költő a politika boszorkánykonyhájában. Egy cinikus humanista és kozmopolita hazafi. Egy homoszexualitását felvállaló, érzelmi stabilitását kereső fiatal férfi. Egy szövevényes politikai bűnügy célpontja vagy véletlen áldozata, botcsinálta detektívvé lett értelmiségi… Mindez egyetlen, összetéveszthetetlenül egyéni és magával ragadó figura: Nathan Kazakov, a regény tragikomikus hőse és metszően ironikus hangú elbeszélője. A Vak Izrael nemcsak a legjobb krimik sodrásával és izgalmával vetekszik, hanem egyúttal hiteles és sokszínű látlelet a mai Izraelről és általában a politika működéséről. Vak hősének abszurd sorsát és gondolatait követve egységes és lenyűgöző élménnyé formálódnak a politikai, pszichológiai, szexuális, történelmi és vallási szálak, nem utolsó sorban a szerző lenyűgöző nyelvi gazdagságának köszönhetően.

Egy zsidó és egy néger író ül egy lebontásra ítélt New York-i házban; regényt írnak.
A romos ház és a két, kisebbséghez tartozó író meg egymáshoz és a művészethez való viszonyuk nagyszabású jelképpé növekszik, többet tudunk meg belőle a 20. század utolsó harmadának amerikai társadalmát feszítő valódi ellentétekről, a benne gyökerező irracionális gyűlölködésekről, mint megannyi szociológiai tanulmányból. Úgy tűnik, a regényben felszínre kerülő jelenségek harminc év múltán a tengeren innen aktuálisabbak, mint valaha.

Az 1986-ban elhunyt amerikai író a 20. század világirodalmának kiemelkedő alakja. Hősei többnyire zsidó kisemberek, akik örökös küzdelemben állnak a társadalom által köréjük vont korlátokkal és önmagukkal. A Csehov, Hemingway és Joyce hatását elismerő Malamud egyszerre volt romantikus és realista. Romantikus énje hősökről írt, a realista azok elbukásáról.

Most Kozocsa Sándor újabb fölfedezésekkel örvendezteti meg a Krúdy-rajongókat. Több regényt és elbeszélést gyűjtött össze: A Régi és új emberek, A helyettes halott, a Szarvasgomba-emberek, A költő és a leányzó, A csillag, aki jár és az Álarcos hölgy című írásokat. Az 1911 és 1930 között született, eddig kallódó művek az anekdotázó romantika és bizarr mese, a színes történelmi körkép és legenda, a századfordulós szerelmi idill és a világ maró gúnnyal ábrázolt dzsentrivilág mesteri ötvözetei. Mesélőkedve leleményessége, finom iróniája és furcsa alakokat teremtő képzelete friss és megragadó ezekben a véletlen folytán életműve perifériájára került kisregényekben is.

A mű az 1969-ben megjelent könyv második - jelentősen bővített kiadása. A munka, az új kutatásoknak megfelelő javításokon kívül, további fejezetekkel mélyíti el a két világháború közötti gazdasági struktúra vizsgálatát; két új fejezetben foglalja össze a modern társadalmi struktúra kialakulását és fejlődését; végül új fejezet tárgyalja az 1945-től 1948-ig terjedő népi demokratikus forradalom gazdaságtörténetét.
Számottevően bővült a kötet adatanyaga is: az első kiadás 59 táblázatával szemben a másodikban 124 táblázat kapott helyett.
A könyv - magyarországi megjelenése óta - két kiadásban látott napvilágot az Egyesült Államokban, s jelenleg folyamatban van olaszországi kiadása is.