És köntösömre sorsot vetettek

Eastman Kodak, Thomas Cook, Henry Ford, Karl Benz, John J. Astor, Cesar Ritz, George M. Pullman, Paul Julius Reuter, Charles Goodyear, K. C. Gillette. J. B. Dunlop, Herbert Austin, J. M. singer, Nobel, Gottlieb Daimler.
Ezek a nevek naponta sok milliószor elhangzanak szerte a világon. Fogalmakká váltak, földkerekség minden pontján, beszéljenek ott bármely nyelven, a Gillette borotvapengét, a Dunlop autógumit, a Singer varrógépet, a Ford autót, a Kodak filmet jelent.
A kötet valamennyi története sikersztori. Ezek a férfiak fényes karriert futottak be, valamennyiükről elmondható: szegényen kezdték és milliókat hagytak örököseikre.
Élettörténetükben, cselekedeteikben közös hihetetlen akarásuk, kitartásuk. Makacs életerejük átsegítette őket a nehézségeken: nyertek. Be tudták bizonyítani a világnak, hogy szükség van az általuk kitalált, véghezvitt dolgokra.
Napjainkban - itt és most - "szabad a pálya". Nincs korlát, csak akadály. Lehet, hogy túl magasra állították, de sokan át fogjuk ugorni.
A milliók, milliárdok megszerzését bárhol, bármikor el lehet kezdeni, Akár ma Magyarországon is. 

"Kérdem anyámtól: ugye, édesanyám, most már fogok iskolába járni? Megállt, és csak nézett rám könnyes szemmel, csak ennyi volt a válasza: egy frászt! Tudod, hogy neked a két kicsivel kell maradni! Én nagyon sírtam, ő is sírt, azután elköltöztünk, anyám elment dolgozni, Jani is. Én maradtam a két kicsivel, etettem őket, mostam, takarítottam."

Hollywood filmparadicsoma, New York felhőkarcolói. A washingtoni politika árnyoldalai, a rettegett Al Capone Chichagója. Milliárdosok fényűző szalonjai, néger gettók nyomora. Henry Ford álom-autógyára, rezervátumok komor rézbőrűi. Világhírű írók, művészek és az utca embere. A korlátlan lehetőségek hazája: Amerika, anno 1931. Egy szovjet ember és kora egyik legeredetibb írója, Borisz Pilnyak rácsodálkozik Amerikára, elképed, elszórakozik, és közben mindvégig megszállottan hisz saját hazája céljaiban, választott és vállalt útjában, jövőjében.