Gill Rowley - A zene könyve

Hazai városaink abban különböztek a többi nyugat-európai várostól, hogy külföldi bevándorlottak alapították, akik nem csupán idegen nyelvet, hanem idegen szokásokat is hoztak magukkal. Az idegen nyelv akadályává lett annak, hogy összeforrjanak az ország többi lakosságával, az idegen szokások pedig 'alapul szolgáltak a polgári társadalom kialakulására. Minthogy ezek az idegen telepesek jórészben iparosok és kereskedők voltak, gazdasági szempontból nagy értéket képviseltek, miértis uralkodóink előszeretettel telepítették meg őket királyi területeken, megtelepedésük állandóságának biztosítására pedig különböző kiváltságokkal ruházták fel azokat. Királyaink példáját a magánföldesurak is követték s idővel ilyen idegen eredetű, külön jogszokásokkal élő s kiváltságokkal felruházott települések egész sorozata árasztotta el az ország területét. Az idegen telepeseket úgy az uralkodók, mint a magánföldesurak is azért látták szívesen, mert a honfoglalás utáni Magyarország népessége gyér volt s a honfoglaló magyarság száma távolról sem volt elegendő ahhoz, hogy az ország egész területét betölthette volna. Sok volt a lakatlan föld, márpedig a földnek csupán az esetben volt értéke, ha hasznosítására elegendő munkaerő állott rendelkezésre.

Miért nem esik a hó nyáron?

Milyen üres az űr?

Az ultravákuum és a táncterem

Mi a rádiótávcső?

Hallott már az infrahangról?

A rádióból és a televízióból jól ismert Öveges professzor könyvének új kiadását tartja kezében az olvasó. A szerző azokra a fizikai jelenségekre ad választ, melyekkel a mindennapi életben számtalanszor találkozunk. Egyszerű ábrák segítségével, könnyen elvégezhető kísérletekkel e jelenségek megértéséhez vezeti el az olvasót, és elgondolkodtat fizikai "találós kérdések" feladásával is. - A könyv olvasmányos, érdekfeszítő stílusa szórakoztatóan tárja fel mindennapi életünk fizikai rejtelmeit.

Részlet a könyvből:
Uj ház a Wesselényi-utcában

Borosék a Wesselényi utcai új ház ötödik emeletén laktak, három szobában. Két szoba az utcára nyilt, egy az udvarra. Az utcai szobáknak jóformán üvegfaluk volt, az építész éppen csak vékony rámaként alkalmazta az öt ujjnyi széles vasbeton falat. Nyilván abból a modern elvből indult ki, hogy a városi lakásba, melyet régebben bűnös és tisztátlan magánügyek rejtegetésére való barlangnak építettek, be kell engedi a napot. Arról nem tehetett az építész, hogy a Wesselényi utcában sohasem volt nap s az átellenes ház bádogkupolája reggeltől estig állandósította a szürkületet az úriszobában és az ebédlőben. A modern építészeti elv valóságos csődje volt, hogy az udvari szobát, amely régimódian épült, a szokásos nagyságú barnarámás, rácsos ablakokkal a nyitott folyosóra, egész nap elöntötte a fény. A fényforrás a közeli Klauzál tér volt, a gyéren zöldelő, hurokvágányos, zajos zavaros kis tisztás az odvas házak erdejében. a fénnyel együtt szagok is érkeztek az udvari traktusba; a vásárcsarnok városi kezektől elpancsolt agrárillatai s az a porszag, amit a folyosók rácsain kiprakkolt szőnyegek, paplanok és télikabátok árasztanak. Nem ritkán perzselt baromfitoll bűze is érződött, mert a tér délkeleti sarkában volt egy nagy baromfiüzlet. A benzinszag nem volt éppen feltűnő eleme e vegyületnek; egyrészt, mert ma már a város minden vidékén kötőanyaga a különböző karakterisztikus kerületi szagoknak, másrészt, mert pontosan Wesselényi utcának ebben a szakaszában, éppen Boros Ernő közbelépésére letompult. A szomszéd földszintes ház és kisvárosian nagyméretű udvara tavaly télen még a Jupiter garázsé volt, amely nappal az egész környéket fojtogatta, éjjel pedig ideges álmatlanságra itélte. 

A baden-badeni szanatórium igazgatója, Malten szerint a rák nem egyéb, mint a természet büntetése az emberre azért, mert a természet rendelte táplálkozástól és életmódtól eltért. A betegség, mint a huszadik század pestise, korra, nemre és földrajzi régióra való tekintet nélkül a második legnagyobb halálokként tizedeli az emberiséget. Az alapvető gond a táplálkozásban keresendő, a helytelen táplálkozás mellett pedig a rossz lelkiállapot, a mindennapi stresszhelyzetek is rizikófaktorként mutatkoznak, mert gyengítik az immunrendszert. De meg kell említeni az alkohol, a dohányzás és a drogfogyasztás rákra hajlamosító hatását is. A szerző előbb orvosként működött,