Zsolt Béla - A Wesselényi-utcai összeesküvés

A szövetséges angol-amerikai haderők 1943 őszén megnyitják a második frontot Dél-Olaszországban, s elfoglalják Nápolyt, az országrész legjelentősebb városát. Norman Lewis, a jeles angol író - mint megannyi írótársa - a brit katonai elhárításnál teljesített szolgálatot a második világháború alatt. E minőségben Nápoly megszállásának idején azt a feladatot kapta, hogy a szövetséges katonai kormányzat munkáját biztosítsa és támogassa egy úgynevezett "kapcsolat-", érthetőbben besúgóhálózat kiépítésével. Norman Lewis így sajátos rálátással követhette nyomon Nápoly megszállásának eseményeit, s az 1944-es évről szóló naplójában följegyez mindent, amit említésre méltónak talál egy jellegzetesen angol és kiművelt fő: a camorráról, a nápolyi maffiáról, felettesei üzelmeiről, a város letűnő arisztokráciájának különcségeiről, a kommunista konspirációkról,a délolaszok szerelmi szokásairól és szexuális életéről vagy éppen különös politikai viselkedéséről, a Vezúv negyvennégyes kitöréséről és a hozzá meg a városokhoz kötődő vallási hiedelmekről, s nem utolsósorban arról, hogyan is viselkedik egy megszálló, győztes hadsereg a második világháborúban. 

TARTALOM
Ady Endre: Magyar fa sorsa 6
Juhász Gyula: Fák 8
Babits Mihály: Botozgató 10
Tompa László: Fiatal fa a hegyen 12
Kosztolányi Dezső: Üllői úti fák 14
Tóth Árpád: Gesztenyefa-pagoda 16
Kassák Lajos: Magányos fa a parton 18
Áprily Lajos:É Fűzfa-zsongás 20
Erdélyi József: Szomorúfűz 22
Gulyás Pál: A fák lassú szíve 24
Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz 26
Illyés Gyula: A szil s a szél 28
József Attila: Fák 30
Zelk Zoltán: Mint égő lelkiismeret 32
Dsida Jenő: Pasztell 34
Radnóti Miklós: Októberi erdő 36
Képes Géza: Lelkes táj 38
Vas István: Arany hálóban 40
Kálnoky László: Ballada az őszi erdőkről 42
Jékely Zoltán: Városvégi gesztenyefasor 44
Weöres Sándor: A hársfa mint virágzik 46
Devecseri Gábor: Szerepcsere 48
Csanádi Imre: Berdicsevi nyírfák 50
Somlyó György: Mese a gyertyánról 52

Amikor felkértük szerzőinket, bíztunk benne, hogy megragadja képzeletüket a felhő mint tünemény. Mint megfoghatatlan, mégis határozott formákat felöltő, konkrét alakzat. Mint folyamatosan változó égi ornamentika. Mint a meteorológiai előrejelzések fontos szereplője. Mint esőcseppek, hópelyhek, jégszemcsék hordozója. Mint jelkép és mint hiedelmek tárgya. Mint a tájképek és a tájleíró költemények fontos kelléke. Mint olyan réteg, amely eltakarja az eget a földi tekintet elől. Mint olyan közeg, amely összeköti a földet az éggel. Most, amikor megjelenik a kötet, abban bízunk, hogy minden olvasó megtalálja benne a kedvenc felhőjét. Az alibi szerkesztői.