Idegen hadseregek harcászata: egységek-magasabbegységek (Tisztek Könyvtára)

Anita túlélte a huszadik század legnagyobb emberi traumáját, a koncentrációs tábort. Tizenöt éves, árva, elveszett. Kapaszkodik a maradék rokonai által feléje nyújtott szalmaszálba: a magyarországi árvaházból nagynénje Csehszlovákiában élő családjához menekül. Nagynénje a férjével, a kicsi gyerekével és a sógorával egy frissen kitelepített szudétanémet család otthonában él, és sok-sok számkivetett sorstársával együtt az Ígéret Földjére készül. Anita álma is Palesztina, de ő ahhoz még gyerek, hogy a kezébe vegye a sorsát. A rokonok felkarolják, érte küldik Magyarországra az élveteg sógort, akinek rögtön megtetszik a szép gyereklány...
Hány csepp van az óceánban?
Hány csillag az égen?
Az emberiség fejin hány hajszál van?
S hány gonoszság szivében?
Ez a Petőfi-vers segíti át Anitát életének történelmi és női sorsfordulóján. A regényből Anita B címmel olasz-magyar-cseh koprodukcióban film készült. 2014-ben került forgalomba.

Bitó László 1934. szeptember 7-én született egy budai polgári család harmadik gyermekeként. Családjával együtt 1951-ben kitelepítették, majd 1954-től munkaszolgálatos katonaként a komlói szénbányában dolgozott. Az 1956-os forradalom alatt társaival lefegyverezték tisztjeiket, majd igyekeztek feljutni Pestre, de az oroszok elfogták őket. Miután kiszabadult, az Egyesült Államokba menekült, ahol ösztöndíjat nyert a Bard College-ba. Az egyetem elvégzése után a New York-i Columbia Egyetemen sikeres orvoskutatói karriert futott be: 145 publikációja és 3 szakkönyve jelent meg. Nevéhez fűződik a glaukóma, a zöld hályog kezelésének új módszere és a Xalatan szemcsepp kifejlesztése, amelyet 2002-ben „az év gyógyszerének” választottak, s amely több millió ember látását védte meg világszerte. Munkásságát sok nemzetközi díjjal jutalmazták. 2004-ben az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöld hályog elleni cseppek felfedezéséért és a Columbia Egyetem Kelet- és Közép- európai Központja magyar programjának támogatásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is átvehette. Az 1990-es években hazatelepült szülővárosába, Budapestre, és miután emeritus professzorként nyugdíjba ment, visszavonult a tudományos kutatástól. Azóta elsősorban irodalmi és közéleti tevékenységet folytat.