Imádkozzál

Szülőnek lenni a feszültség és az öröm különös elegye. Amikor a fiaim még kicsik voltak, ráébredtem, hogy ha velük vagyok, mindig valami idegesség vesz rajtam erőt, miközben a kelleténél többet figyelek rájuk, aggódom értük és igazítom helyre őket. Tőlük távol azonban – például ha előadó körúton tartózkodom – büszkeség és szeretet érzése kerít hatalmába. Olyankor szégyenkezem, hogy jelenlétükben nem vagyok képes kifejezni örömömet és csodálatomat – szégyenkezem magam miatt és őmiattuk is. Idegen nagyszülők segítettek ennek felismerésében. „Miért nem szereztek nekem annyi örömöt a gyermekeim, mint most az unokáim?” – kérdezgettek. Lassan rájöttem, hogy nem kivételes, hanem nagyon is szabályszerű, ha a jó szülő aggódik és helyreigazít, mivel a szülői szeretet nem csak ölelgetés, sugárzó büszkeség és hencegés. Hozzátartozik, hogy gyerekeinket olyanoknak szeretnénk láttatni a rokonok, a barátok szemében, akik segítőkészek és udvariasak, tanáraik elismerését pedig azzal szeretnénk kivívni, hogy jól teljesítenek. Ez annyit jelent, hogy olyan felnőtté neveljük őket, aki lelkiismeretesen dolgozik, rendes szomszéd, hű házastárs és kötelességtudó szülő. A nevelés legalapvetőbb szintjén tartani. E gondok miatt válunk aggályoskodó szülőkké. És a jutalomra – egy-egy elismerő szóra vagy látványos eredményre – bizony várni kell. Legyünk tehát türelmesek!

 Dorset Gimnázium fullasztóan zárt közössége hétköznapi figurák drámai sorsának színtere. William Grove nyugtalan kamasz, aki próbál beilleszkedni új bentlakásos iskolájába. Jack Draper az iskola egyik testben-lélekben megnyomorított tanára - felesége hosszú hónapok óta a franciatanárral folytat titkos viszonyt. Edith Stone, az angoltanár lánya az iskola legnépszerűbb diákjába lesz szerelmes. Aztán jön Pearl Harbor, és az iskolai élet kisded játszmái és mindennapos gondjai mögött hirtelen egy jóval tágabb horizont körvonalazódik.

DICSŐSÉG
A Spartacus vezette hatalmas rabszolgasereg minden csatát megnyer, szétzúzva Róma légióit. Ki tudja megállítani most, hogy diadalmasan menetel az Alpok és a szabadság felé?
BOSSZÚ
Képes-e Crassus, Róma leggazdagabb embere elég nagy sereget toborozni Spartacus megállításához? Vajon a gall Crixus és emberei veresége végzetesen meggyengíti Spartacust? Esetleg nyílt lázadássá fajul a hatalmas rabszolgaseregben terjedő zúgolódás
HÁBORÚ
Miközben viharfellegek gyűlnek az égen, a földön pedig kémek és árulók ólálkodnak, Spartacus kénytelen meghozni élete legfontosabb döntését: előre, át az Alpokon, a bizonytalan szabadságba, vagy vissza, szembeszállni Róma hatalmával, és megkísérelni egyszer s mindenkorra megtörni azt?