Keresés

Tartalom

Előszó	7
Bevezetés	11
A titokzatos "szent"	13
Álmos, a szentkirály-előkép	19
A magyarok ősvallásának nyomai	26
Rómaiság és kereszténység	39
Démoni jel és isteni jel	45
Szent Imre herceg és az elfelejtett, első jelek	58
Jelek István király sírjánál: a szentté avatás előtt és után	72
Jelek az első király életében	79
Szent István király és Európa	82
Országfelajánlás Szűz Máriának	93
Latin kereszténység és nemzeti érzés	96
Szent László, a misztikus lovagkirály	101
A magyar kereszteslovag-típus előrevetülése	104
Szent László párviadalai	113
Az iszonyattól az áhitatig	116
Az elragadtatás	120
A felemelkedés	125
A személyiség és Európa	130
A titokzatos jelbeszéd és a királylányok	135
Rövidítések és források jegyzéke	160

ELŐSZÓ
A művészet fogalma felölel minden emberi tevékenységet, a mely azzal, a mit alkot, nemcsak arra törekszik, hogy értelmünket foglalkoztassa vagy gyakorlati szükségleteinket elégítse ki, hanem hogy érzelmi világunkra is hasson, rövidebben szólva: gyönyörködtessen.
Az első emberpárt, a Biblia tanítása szerint, Isten a paradicsomban helyezte el, ebbe a szép jelenségek változatlan harmóniájának a teljében pompázó környezetbe, a mely öt érzékének, szívének-lelkének és természeti szükségleteinek önként szolgáló gyönyörűségeivel fölöslegessé tett minden küzdelmes munkát s így fölöslegessé tette a törekvést is, a mely ezt a gyönyörködtetésre irányozza. Ősszüleink bűnbeesése után életszükségleteinek megszerzésében az emberiség osztályrésze a verejtékes munka lett. Csak a létért való küzdelemben kifejtett tevékenységgel karöltve léphetett föl a törekvés is, a mely az embert arra késztette, hogy az, a mit alkot, ne csak szükségleteit elégítse ki, hanem gyönyörűségére is szolgáljon. S ez a törekvés az emberi tevékenységben, ránk maradt emlékeinek bizonysága szerint, a történelem előtti időnek már legrégibb korszakaiban is nyilvánul, a melyekben pedig a művelődés kezdetleges fokán álló ember erejét fizikai szükségleteinek a kielégítése ugyancsak kimerítette; rúgója az emberi léleknek a szellemi szórakozás és nemesebb ideálok után való vágyakozása volt s vele született utánzási ösztöne, a mely a tudás fája gyümölcsének megízlelése óta az emberiséget részben a fizikai szükségletei kielégítésére szolgáló eszközök föltalálására is rávezette.

ELŐSZÓ
A gasztronómia művelőinek és kedvelőinek egyaránt öröm, ha a szakácskönyv-irodalom új, értékes művel gazdagodik. Rákóczi János szakácskönyve dísze a magyar szakácskönyvpiacnak, és segítője mindazoknak, akik becsülik és hasznosítják az ilyen műveket. A szerző újszerűen, párhuzamosan ismerteti a magyar és a francia konyha legjobb ételeit, mesterien válogatva a leglényegesebbeket, mintegy két részre tagolva az egész könyvet. Ezen belül különösen széles választékot nyújt a francia ételek leírásából.
Amíg sok ismert szakácskönyvünk az egyszerűségre, a gyakorlatiság jelszavával, a hétköznapiságra törekszik, addig ez a mű az ünnepi ételkészítést helyezi előtérbe, az étkezés kulturáltságának emelésére ösztönöz, s igényességre nevel a konyhán. Rákóczi János receptjei nemcsak a háziasszonyok számára érdekesek és újak, hanem fontos szerepet tölthetnek be a fiatal szakácsok iskolán kívüli továbbképzésében is. A hivatásos szakácsok és szakácsnők főként az egyéni jellegű sütés-főzés módszereinek kialakításánál láthatják hasznát. Bizonyára örömmel tapasztalják majd, hogy a szerző felelevenít több, már-már feledésbe ment ételreceptet, és számos új ételféleséget ismertet, amelyek hazánkban még nem jelentek meg nyomtatásban.

A baden-badeni szanatórium igazgatója, Malten szerint a rák nem egyéb, mint a természet büntetése az emberre azért, mert a természet rendelte táplálkozástól és életmódtól eltért. A betegség, mint a huszadik század pestise, korra, nemre és földrajzi régióra való tekintet nélkül a második legnagyobb halálokként tizedeli az emberiséget. Az alapvető gond a táplálkozásban keresendő, a helytelen táplálkozás mellett pedig a rossz lelkiállapot, a mindennapi stresszhelyzetek is rizikófaktorként mutatkoznak, mert gyengítik az immunrendszert. De meg kell említeni az alkohol, a dohányzás és a drogfogyasztás rákra hajlamosító hatását is. A szerző előbb orvosként működött,

A XX. század a nagy várakozások kora volt. Sorozatunk kötetei az úgynevezett rövid XX. század (1914–1991) történéseit ölelik fel, vagyis az első világháború végétől a bipoláris rendszer felbomlásáig tartó hét évtizedes periódust. Az egyes monográfiák a Föld összes nagy, illetve nagyságától függetlenül Magyarország számára fontos országának vagy régiójának eseményeit villantják fel. Bemutatják, hogy ebben az időszakban mi történt az egyes országokban, az ekkor kialakult vagy megerősödött intézmények, társadalmi és politikai eszmék mennyiben határozzák meg életünket. Gyakran érezzük úgy, hogy jó lenne teljesen új alapokon építkezni, mindent újra kezdeni, és ennek érdekében megszabadulni a múlt béklyóitól, sőt a múlt ismeretétől is. Lehet, hogy ez kívánatos, de nem lehetséges. A múltat nem lehet eltörölni. Amit tehetünk: próbáljuk kissé megérteni. Éppen a jobb megértés céljából indul útjára ez a könyvsorozat, melynek szerzői a tudományosságot, a közérthetőséget és az olvasmányosságot szem előtt tartva részrehajlás nélkül összegzik a század történéseit.

Ez az inkább szociológiai mint történeti felfogású munka a következő címet kívánná, ha nem volna igen hosszú: "A XIX. századi román civilizáció kialakulásának folyamata". Minthogy a "Műbírálataim" című sorozatban kerül kiadásra, a munkát a következő három önálló kötetre kellett osztanom:
1. A forradalmi erők
2. A reakciós erők
3. A román civilizáció kialakulásának törvényei.

A késmárki ág. hitv. evang. kerületi lyceum, mely a reformatio korszakában megalapitott szükebb keretű iskolából keletkezvén idő folytában az egyház és élet nagyobbodó igényeinek valamint a tudomány és köznevelés követelményeinek megfelelően fokozatosan fejlődött, nem egyszer állott a bukás szélén, hol anyagi erejének megfogytával belső fejlődését is tespedés és zsibbadtság veszélyezteté; de mindannyiszor példásan beteljesült rajta ez a közmondás: "A mikor legnagyobb a veszély, akkor van legközelebb az isteni segedelem, és alig sejtett módon ragadtatott ki a válságból s vehetett ujabb örvendetes lendületet. Ily válságokkal állott szemben különösen 1744-, 1760-, 1811-, 1817-, 1839-, 1850-ben és utoljára az 1883-ik évben. Ezekben az években akadtak szerencséjére oly nagylelkű pártfogói, kik annak czéljaira hozott áldozataik és tetemes alapitványaik által ezen intézet további fennállását biztosították, sőt ennek nagyobbszerű kifejlődését tették lehetővé. Kivált az utólag említett évben, midőn a lyceum az országos középtanodai törvény nagyobb igényeinek önerejéből továbbá megfelelni nem lett volna képes, a dicső emlékezetű pártfogó néhai Jóny Tivadar végrendelete által oly nagyszerű hagyomány örökösévé tétetett, hogy immár amaz országos törvény valamint az egyetemes evang. egyház által 1884-ben magalapitott tantervezet minden követelményeinek önerejéből képes megfelelni és sérthetetlenül tarthatja fenn továbbra is önkormányzati jogát (autonomiáját.)

"A halál közelségének tudata arra tanítja az embert, hogy az előtte álló dolgok közül azokat válogassa ki, amelyek valami önmagáért való, végleges tökéleteset nyújtanak."

Tartalom
Előszó 5
Bevezetés 7
Korai keresztény művészet 11
Az első falfestmények 18
Szobrászat az első századokban 21
Az első fényűzés: a mozaik 22
Bizánc 25
Karoling művészet 28
A román stílus 31
Gótika 47
A nagy átmenet 63
Grünewald, Dürer, Veit, Stoss, Riemenschneider 65
Renaissance 73
Giotto, Itália 75
Franciaország, Németalföld 83
A renaissance tetőzése 87
Cinquecento. Elvilágiasodás 89
A nagy hármas: Leonardo, Raffaello, Michelangelo 98
Magyar renaissance 105
A barokk 109
Magyarországi barokk 127
Klasszicizmus, romantika 131
Megtorpanások, szecesszió 147
A modern szakrális művészet 163
A II. Vatikáni Zsinat 176