Keresés

A legtöbb embernek elsõ hallásra rejtély Diamond könyvének címe: „ A harmadik csimpánz tündöklése és bukása ”. Az emberszabású majmok közül valószínûleg ismeri az orángutánt, a gorillát, de hogy háromféle csimpánz is létezne, ez különös. A tájékozottabb biológus hallott talán már a csimpánzok két jól megkülönböztethetõ fajáról, arról, hogy a közönséges csimpánz mellett létezik egy törpe csimpánz is. De mi vagy ki az a harmadik? Megdöbbentõ, sokak számára elfogadhatatlan állítás: Mi vagyunk! A molekuláris biológia sok meglepõ eredményt produkált már. Ezek közül kiemelkedõ az a megállapítás, hogy a DNS-be írt genetikai programunk 98,4 %-ban megegyezik a „ másik két ” csimpánzéval. A szerzõ arra kíváncsi, hogy mi volt ez a csekély 1,6 %-os genetikai változás, ami ilyen fantasztikus sikert tett lehetõvé fajunknak a Föld teljes benépesítésében, meghódításában és tönkretételében is – utóbbival potenciális bukásunkat is elõre vetítve.

"Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is (...)de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki."

Ez az a Presser Gábor, akit jól ismerünk. Aki nekünk írja a dalt és nekünk énekel. De most itt ez a könyv, több száz oldalnyi sajátkezű Presser-szöveg: emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént - vagy a szerző szerint megtörtént - valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották is.

Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a "Presser-sztorit". Azt a történetet, aminek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át - leginkább a dalain keresztül. A személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a "barátok és ellenségek" közt, munkával eltöltött több, mint 50 évről. Presser megírta az év egyik legjobban várt könyvét, amit oly sokan szeretnének ajándékba kapni.
 

Néhány hónappal ezelőtt bejárta a katolikus világsajtót a hír, hogy a birminghami érsek megkezdte Newman kardinális boldoggá avatási eljárásának előkészületeit. Az egyik legelterjedtebb egyháztörténelmi összefoglalás szerzője (Funkc) így ír róla: „Az angol egyház legszellemibb és legzseniálisabb alakja, a legnagyobb angol író, a XIX. század egyik legnagyobb teológusa, aki a gondolkodás élességét és a pszichológia mély-látását a misztikus jámborságával és a költő lendületével köti össze." Egy másik jeles egyháztörténész a nagy mintaképnek nevezi, amely korunknak jobban kell, mint bárki más (Lortz). Nem kisebb arányokban festi meg képét a teológus is: Przywara szerint méltó rá, hogy az legyen a modern kornak, ami Szent Ágoston volt az antik világnak és Aquinói Szent Tamás a középkornak. Szintétikus szellemének gazdagságára, gondolatainak forró elevenségére semmi sem jellemzőbb, mint hogy a mai katolicizmusnak mindhárom eszmei irányzata: a haladó, a konzervatív és a közvetítő egyaránt hivatkozik rá. A róla szóló és egyre szaporodó tanulmányok egyre többször emlegetik az újkori egyházatya címen. Hosszú élete (1801-1890) nemcsak a múlt század - és bizonyos fokig az abból szervesen kinövő XX. század - teológiai szintézisét valósítja meg, hanem egy egészen kivételesen nagyarányú emberi személyiség kivételesen tiszta és heroikus pályáját is. Ex umbris et imaginibus in veritatem - mondja maga készítette sírfelirata. Tömörebben aligha lehetne összefoglalni életét. Nagyszabású ez a pálya, de harmincas éveitől kezdve tragikus jellegű; negyvennégy anglikán és negyvenöt katolikus évét egyaránt külső és belső harc tölti be az igazságért és - nem kevesebb intenzitással - az életszentségért. 
 

Casanova életének egyik legnagyobb eseménye - és emlékiratainak egyik csúcspontja - szökése az Ólombörtönből. Nemcsak szabadulását köszönhette e kalandos tettének, de hírnevét is, ez vált a Casanova-legenda alapjává, ez szolgált belépőjegyéül az előkelő társaságba. Ki tudja, hányszor mondta el, helyesebben: adta elő hatásosan, lebilincselően, mire leírta - írói szuverenitással alakítva, cifrázva a valóság tényeit, míg azzá formálta, ami ma: a legizgalmasabb, legérdekfeszítőbb kalandregénnyé.

Ebben az időszerű A-tól Z-ig terjedő útmutatóban újságírók, riporterek és fényképészek, hadijogi szakértőkkel és egyetemi tanárokkal karöltve a háborús bűncselekményeket, ill. jogi szakkifejezéseket világítják meg és a humanitárius jog szempontjából vizsgálják korunk kilenc különböző háborúját. A tizenkét országból származó kilencven szerző száznegyven cikke között olyanokat találunk, mint például Sydney Schanbergnek Kambodzsáról, a CNN munkatársának, Christiane Amanpounak a boszniai félkatonai szervezetekről, a BBC tudósítójának, Jeremy Bowennek Csecsenföldről, vagy az ismert filmeseknek, Gwynne Robersnek az iraki kurdok ellen Szaddám Huszein által intézett támadásáról készített beszámolói.

1944 nyarán, a normandiai partraszállás után sok ezer fogságba esett német katona kerül a Nagy-Britannia területén gombamód szaporodó hadifogolytáborokba. A legveszedelmesebbnek tartott foglyok "fekete" minősítést kaptak, akik közül a kezelhetetleneket a 21-es táborba szállították. Ők az SS végsőkig küzdő emberei, akik inkább a halált választják, mint a megadást, és harcuknak csak a golyó vethet véget. De mit tehetnek azok, akik a sors kegyetlen fintoraként kerültek Hitler feltétlen hívei közé? Van-e számukra menekvés?
Miközben az egyik fanatikus tömeges kitörést szervez, és London dicsőséges lerohanását tervezi, Max Hartmann a menyasszonyának tett esküjéről álmodozik, akit alig ismer, és aki születendő gyermekének anyja. Vajon kihez marad hűséges? Hitlerhez, vagy a hazája lebombázott romjai közt hátrahagyott élethez?
A hófedte hegyek alatt, a 21-es fekete tábor poklában a gyanakvás és a félelem úgy kavarog, akár a hó a szüntelenül fúvó, jeges szélben. És mialatt a harmadik birodalom összeomlik, fogolytársai pedig brutális megtorlást terveznek, Max élete legkeményebb csatáját vívja - önmagával.
A 21-es fekete tábor cselekményét megrázó, valós események ihlették, és sokkoló végkifejletű története a franciaországi csatamezőkről abba a skóciai fogolytáborba kalauzolja el az olvasót, amely mind a mai napig áll és látogatható, a második világháborúban itt elkövetett szörnyű tettek mementójaként.

W.E.B. Griffin a legújabb amerikai regényíró-nemzedék kimagasló tehetsége. Világsikerét A háború katonái nyolcrészes eposzával alapozta meg. Regényeiben Herman Wouk, Joseph Heller és Irwin Shaw legjobb hagyományait követi. Ezredesek - Ők voltak a hivatásosak, akiket Európa aknákkal teli csatamezőin, Koreában, Görögországban és Indokínában vívott harcok edzettek. Most egy múlófélben lévő évtized alkonyán vissza kell térniük az Államokba, hogy újfajta amerikai katonákat képezzenek ki - akiket majd Kuba partjain és egy későbbi háborúban tehetnek próbára. Bepillantást enged azok szívébe és elméjébe, akik a véletlen vagy a körülmények folytán nemzetünk háborúit vívták és vívják.

Finom, enyhén fűszeres szendvicskrém reggelihez. Kizárólag saját kertünkben termett, napérlelte zöldség felhasználásával készült (adalékanyagot, tartósítószert nem tartalmaz).

Összetevők: uborka, vöröshagyma, zellerzöld, fokhagyma, méz, almaecet, olívaolaj, gyümölcspektin, fűszerek (mustármag, római kömény, kurkuma, feketebors, só)