Keresés

Csokoládé költemény az illatokhoz és a nyárhoz, a könnyed boldogságról, a vidám emlékekről és a kalandokról

Varietas delectat. Mindig tartogat az élet új és új izgalmakat. Új és új dallamokat. Tökéletes étcsokoládéba foglalt feketeribizli, meghintve álomszép szirmokkal és a mélységben a távolság rejlik, a vörösboros tengeri só, ami lágyít és elgondolkodtat és ez a sejtelmes lebegés, az az izgalom felemel és teljessé tesz.

Avagy hogyan csempésszünk egy kis tökéletességet a leghétköznapibb csütörtök estébe a pohárka Cabernet Franc mellé.

A friss, ropogós csirkeszárny, grillezett zöldségek, krémes kecskesajt mediterrán jelleget kap tőle.

Barbecue-hoz kiváló!

Camamberthez, pástétomhoz, vadhoz, kacsához kötelező.

Ez a recept Annyira jól sikerült, hogy még a pirítósra kenve is verhetetlen!

Nektárcsalogató nagy üvegre

Mák
Pekándió
Liofilizált meggy darabkák
Karácsonyfa

Útmutató szülőknek és mindazoknak, akik gyerekekkel és fiatalokkal foglalkoznak.

A „kütyük”! Mennyi mindenre jók, és mennyi gond is van velük, miattuk… Inkább hasznosak vagy inkább veszélyesek? És tulajdonképpen miért is lennének veszélyesek? Ellentmondásos szakértői vélemények, kutatások… Szabályok, egyezségek, amelyeket mindig újra kell tárgyalni… Az elkeserítő látvány, amikor fiatalok, felnőttek egymás mellett ülve, ki-ki a saját kütyüjére tapad, és szinte falat von maga köré, miközben a kezében levő apró tárgy varázslatszerűen szüntet meg időt és távolságot… Micsoda ellentmondás megint!

A kevesebb mint egy éve megjelent, német tudósok és kutatók által írt útmutató, melyet további 20 nyelvre fordítanak szerte a világon, hiánypótló olvasmány minden szülő és pedagógus számára. Hiánypótló, mert egy tárgyilagos képet ad egyrészt arról, hogy mik az egészséges fejlődés követelményei egy-egy életszakaszban, másrészt pedig élhető kompromisszumot próbál javasolni, hogy mennyire engedhetjük be gyermekeink életébe a feltartózhatatlanul terjedő digitalizációt, úgy, hogy a lehető legkevesebbet ártson.

Vekerdy Tamás utolsó írásai közé tartozik az előszó, melynek megírását boldogan vállalta, mert annyira fontosnak tartotta, hogy magyarul megjelenik ez a kalaúz. Ebből álljon itt egy rövid idézet:
„A külső kép elnémító kép. A képernyő kapcsolat nélküli világba vezet be. Ezek a csodás kütyük valójában varázseszközök, olyasmiket valósítanak meg, amikről az emberiség mindig is álmodott, fantáziált vagy mágikus eszközökkel próbált megidézni. A távolba látok, hallok, beszélek… De ők használnak minket – elbűvölnek, lenyűgöznek, nem tudunk szabadulni –, nem pedig mi őket. Legalábbis ma még így van, túl újak, túl szokatlanok, túl varázslatosak.”

A méregkeverőket mindig is valami borzongató titokzatosság övezte, nem véletlen hát, hogy a bűnügyi regényekben gyakran találkozhatunk velük. Méreggel elkövetett gyilkosságok azonban nemcsak a krimiírók fantáziájában léteznek, hanem - ahogy az a Gyilkos molekulákból is kiderül - az életben is. A könyv tíz hírhedt bűntényt dolgoz fel, méghozzá egészen egyedi módon, az analitikai kémikusok nézőpontjából, tudományos alapossággal vizsgálva meg az eseteket: megtudhatjuk, hogyan bizonyították be a méreg alkalmazását, és hogyan sikerült a kémia segítségével leleplezni a gyilkosokat.

John Emsley könyve ugyanolyan izgalmakat tartogat a krimik rajongóinak, mint azok számára, akiket érdekel a kémia és a toxikológia gyakorlati alkalmazása. Az Új polihisztor sorozat legújabb kötete, a Gyilkos molekulák szakszerűen, mégis olvasmányosan és érdekesen mutatja be a kémikusok munkáját, a laboratóriumok izgalmas világát és a sötét bűntények felderítésének hátterét. És bár a könyv alaptémája kissé komor, a szerző finom humorral gondoskodik arról, hogy kellemes, szórakoztató élményt szerezzen az olvasó számára.

"Azt hiszem, minden, amit valaha is tettem és írtam, csupán előkészület volt ehhez a könyvhöz." - mondta műveiről a szerző, s bár nem önéletrajzi regényt írt, hősének sorsában, világszemléletében Eric Knight életútjára, mélységes humanizmusára, nemes emberségére ismerhetünk.
Egy esztendővel a halála előtt fejezte be életének főművét, ezt a regényt, melynek minden sorát az igazság kimondásának felelősségérzete hatja át. Knightot mélységesen felháborította az angol uralkodó osztály bűnös nemtörődömsége, amellyel a fasizmus térhódítását szemlélte. Regénye mindenekelőtt vádbeszéd e politika ellen. Knight a háború komor, mégis reményteli, változásokat ígérő napjaiban, lázas gyorsasággal, szinte az eseményekkel egyidőben írta meg művét, a munkásosztálynak az egész nemzetért való felelősségét átérezve, az igazság kimondásának szenvedélyével. Ezt a felelősséget ábrázolta a kiváltságos osztályokért harcolni többé nem akaró, a hazájáért, a jövőért a harcot mégis vállaló főhős válságában.
Eric Knight maga is vállalta a harcot ezekért az eszmékért és reményekért. 1943-ban, szolgálati útján zuhant le Franciaországban.

Miért jelentős ez a könyv?
A magyar szellemi életben talán először születik meg egy átfogó nemzeti stratégia váza:
Ez a nemzeti stratégia kimondatlanul is leszámol azzal a magyar és kelet-közép-európai illúzióval, hogy csak a fejlett világ modelljeinek és receptjeinek szolgai lemásolásával megoldhatjuk saját fejlődésünk dilemmáit;
Ennek ellenére a szerzők Magyarország jövőjét nem elsősorban Magyarországból kiindulva vizsgálják, hanem a globális erőtér s ezen belül a nyugat-európai metatrendek feltérképezése alapján;
Ez a kutatás és programírás most mindenekelőtt a globális, az európai és a magyar valóság újraelemezésével foglalkozik, hiszen a jövő felől visszanézve szinten minden másnak és másképpen látszik, ami egy új - másabb, pontosabb - jelenkép megalkotására inspirálhatja a szerzőket;
Ez a nemzeti stratégiakeresés talán még túlságosan foglya a múltnak és a jelennek, ugyanakkor a szerzők - anélkül, hogy nézeteiket egymásra erőltetnék - a jövő alapvető értékeiben nagyon is megegyeznek;
A könyv egyik közös üzenete az, hogy az újkapitalizmus pénz- és pénzpiac-központú világában a következő huszonöt évben Magyarországnak semmi esélye sincs arra, hogy a fejlett első világot utolérje, ami önmagában is egy új jövőkép alapját jelenti;
Ezért - noha furcsán hangzik - Magyarországnak nemzeti, Közép-Európának regionális érdeke, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő újkapitalizmust előbb-utóbb váltsa fel az információs-kommunikációs társadalom (optimálisabb esetben: a kultúratársadalom), mert csak a tudás avagy a szellemi tőke irányította modellben lehetnek tényleges felzárkózási esélyeink;
A könyv másik közös vélekedése, hogy - függetlenül attól, hogy milyen holnap vár ránk - ez nem lehet azonos azzal, hogy kiforgatnak minket hagyományainkból, nemzeti értékeinkből, nyelvünkből és kultúránkból vagy méltóságunkból, a kötet írói már ezért is a globális erőtér feltételeivel egyenrangú tényezőknek tekintik a magyar fejlődés sajátosságait, tartalékait, belső rendjeit;
A tanulmányok írói szinte kivétel nélkül elemien fontosnak vélik (a globális erőtér sajátosságaként is) a civil társadalom és a civilpolgár regionális és magyar esélyeinek növelését;
Az egyszerre globális, nemzeti és lokális információs társadalom modellje nem eleve rossz vagy jó, s a szerzők által megfogalmazott, távlatos nemzeti stratégia teszi csak lehetővé, hogy Magyarország érdemben beleszóljon abba, hogy nálunk vagy tágabb régiókban milyen legyen az új fejlődési alternatíva;
A jövő természetesen nem csak egy vagy néhány alternatíva, Magyarország és tágabban a második világ (nem elfogadható a félperiféria megnevezés) kénytelen szembenézni nagyon is fekete és szürke jövőforgatókönyvekkel, sőt akár a legrosszabb lehetőségekkel is;
Ebben a kötetben minden szerző azt gondolja és írja, ami a saját álláspontja, ugyanakkor a tanulmányok szükségképpen egymásra is reflektálnak, egyes gondolatokat gyengítenek, másokat erősítenek, így a könyv észrevétlenül megérleli azokat a hipotéziseket és fogalmakat is, amelyekkel a kutatás végén megszülethet az átfogó nemzeti stratégia;
Ez a nemzeti stratégia (előítéletes hazánkban ezt illik jelezni) független pártpolitikai szándékoktól vagy hatalmi ideológiáktól, már azért is, mert a szerzők többsége szerint az általános metatrend az, hogy a közpolitika a hagyományos képviseleti demokráciától valószínűleg a közvetlen, elektronikus demokrácia felé vezet;
Ez a könyv nem az életunt, a hisztériázó, a magatehetetlen, éppen ellenkezőleg az életerős, a megfontolt, magának jövőt tervező Magyarország könyve;
A kötetben szereplő kiváló tudósoknak (és az ebből a kötetből még kimaradt értelmiségieknek) közös szándéka, hogy a legkésőbb 1999 végéig megjelenő nagy jövőkönyv már nem az egyes szerzők tanulmányaiból, hanem az együtt megfogalmazott, összeérett jelen- és jövőképekből, a részletesen megírt forgatókönyvekből áll;
Magyarországnak túlságosan sok vitája van saját múltjával, jelenével és jövőjével, ezért talán az a legizgalmasabb kérdés, hogy merre vezet a holnap? Hogy a könyv végül is milyen jövőalternatívákat fogalmaz meg?
Olvassák el a könyvet!

Saint-Exupéry a gépi huszadik század író-fia: hivatásos pilóta volt a polgári repülés hőskorában, prózai hivatása regényes dél-amerikai és afrikai tájakra és kalandokba sodorta, repülőtiszt volt a második világháborúban, annak a Felderítő Légierőnek a tagja, amelynek megadatott, hogy mindvégig harcolhasson a legázolt Franciaországért. Sok száz veszélyes felderítőútján készült a halálra, amely Korzika felett érte el, 1944-ben.
Mestersége avatta íróvá, a két világháború közötti, nem szerencsés francia írónemzedék jelentékeny alakjává. Kötetünkben négy "repülőregényét" közöljük, az 1929-es születésű Déli futárgép-et, amelyet a Szaharában írt, az 1931-es Éjszakai repülés-t, amely az atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítésének idején készült, az 1939-es Az ember földjé-t, és utolsó regényét, az 1942-es A hadirepülő-t, amelyet már a repülőszázados írt.