Keresés

Saját gondolatvilágomat tehát én teremtem, ezért én vagyok egyedül a felelős. Majd saját magamon, saját tudatomon keresztül én teremtem, én alakítom környezetemet a tevékenységem, munkám, cselekedeteim által. Ugyanez működik a család, a falu, a város, a nemzet és végül az emberiség, mint legnagyobb közösség szintjén. Hiszen mindazt, ami közvetlenül körbevesz bennünket: A bútorainkat, házainkat, városainkat, kertjeinket, vagy a búzatábláinkat, azt mind mi teremtettük, és ezért igaz az: a mai gondolatvilágunk határozza meg a jövőt.
Ma eldönthetjük, mit szeretnénk gyermekeinknek örökül hagyni, biztosítani. Békét, nyugalmat, tiszta levegőt, kellemes környezetet, biztonságos Földet, vagy a III. világháborút és pusztulást.
Mert mindez a mi mai gondolatainktól függ!

Gazdiképző kisokosunkban minden olyan alapvető információt összegyűjtöttünk, amit a leendő vagy gyakorló kutyatulajdonosoknak tudniuk kell ahhoz, hogy felelősségteljesen bánhassanak kedvencünkkel. A kézikönyv többek közt választ ad arra, hogyan válasszuk ki, ápoljuk, etessük, neveljük, tanítsuk, tenyésszük négylábú társunkat, és még arra is találunk ötleteket, miként készítsük fel egy kiállításra vagy milyen játékokkal tehetünk a kedvére.

Friedrich ​Nietzsche (1844-1900) filozófus, költő, esszéista, klasszika filológus, a német kultúra óriása szakít a német – és egyáltalán – a filozófia hagyományaival. A modernség előfutáraként lázadó lángelméjével lerombol minden korábbi értéket, és Zarathustra költői látomásában egy új, eszményi embertípus eljövetelét hirdeti. Halála óta mindmáig világszerte talányt és kihívást jelent minden jelentős gondolkodónak, filozófusnak, teológusnak és művésznek egyaránt. Alakját s életművét mítosz lengi körül. Nevével éltek és visszaéltek politikai irányzatok és politikai demagógok.

Vajon miként látja önmagát a „minden érték átértékelője”? Negyvennégy évesen megírja az Ecce homo című önéletrajzi esszét, életének és munkásságának páratlan értékű, végső számadását. Ebben a kis írásban elsősorban önmagát vizsgálja és értékeli: az embert és a gondolkodót, méltatja életművének minden fontos állomását és darabját, tükröt tart nem csupán önmaga, hanem az egész emberiség elé: ecce homo – íme, az ember, az emberré vált istenség, a Megfeszítettel dacoló Dionüszosz, aki kétségbeesve igyekszik felhívni a figyelmet a világot felforgató, romboló-újító tanítások jelentőségére és veszélyeire.

Nietzsche a mű nyomdai korrektúrájának javítása közben, 1889. január első napjaiban súlyosan megbetegszik. Tíz esztendeig él még elborult elmével – kivárja annak a századnak az eljövetelét, amely majd az istenek közé emeli és porig alázza.

Howard Roark gigászi küzdelmének és feddhetetlen jellemének megismerése mindannyiunknak erőt ad ahhoz, hogy megragadjuk valós vagy elfeledett egyéniségünket, lehántsuk egyre jobban arcunkba olvadó maszkjainkat, és gyönyörködhessünk egymás bátor és tiszta tekintetében. Egy könyv az alkotó és az alkotni vágyó embereknek, és mindazoknak, akik még öntudatlan gyermekként élik életüket és alusszák át legszebb éveiket, ám képesek arra, hogy álmukban megpillantsák felnőtt önmagukat.

A ​száz esztendővel ezelőtti szórakozási szokások, az ital, a kártya, a nők és az elfüstölt milliók világának, ám mindenekelőtt a pécsi vendéglátás neves emlék­helyeinek gyűjteményes összeállítása ez a könyv. Megismerhetjük belőle a szál­lodákat és fogadókat, a vendéglőket és kiskocsmákat, előbbieket a Magyar Ko­ronától a Hétfejedelemig, utóbbiakat a Fekete Sastól a Fehér Hollóig. Megtud­hatjuk, hogy milyen volt a korabeli Nemzeti, a Nádor, az Arany Hajó, a Pannonia, a Vadászkürt, a Vadember és a Mátyás Király fogadó illetve szálloda, hol és hogyan működtek a leglátogatottabb sörözők, kiskocsmák. Részletesen bemu­tatja a szerző a kávéházakat és a kávéházi életet, a legendás Ribaytól az Ottho­nig, a Bedőtől a Royalig. Nem kerüli el a figyelmét a Pécsi Nemzeti Kaszinó, a Polgári Kaszinó és a Vigadó bemutatása sem. „Édes óráknak” is részesei lehe­tünk a leghíresebb cukrászdákban, a Caflishban, Oroszy Sándor, Benczenleitner Sándor, Gindl Dezső, Murányi József és Vasicsek János remekeit kóstolgatva. Végezetül ellátogathatunk az Ostende mulató piros lámpás házába is. Igazán nem rossz programösszeállítás…

Hindu legenda az igaz szerelemről.

Balatonfüred látogatói nem mulasztják el, hogy a vízparti sétányról rácsodálkozzanak a Balatonba benyúló Tihanyi-félszigetre, a dombon emelkedő bencés apátságra. Kevesen vannak, akik manapság tudják, kik a bencés szerzetesek, és nagyon kevesen ismerik Füred-fürdő, Savanyúvíz történetét, amely a tihanyi apátsággal és a magyar bencés renddel elválaszthatatlanul összefonódott. A szívkórház falán 1993 óta újra olvasható Hajdú Tibor neve: az arra járók biztos eltűnődnek, miért is kerülhetett ide egy pannonhalmi főapát emléktáblája. A tihanyi apátságot felkeresők szívesen néznek le a Balatonra, a templom mellől a Füredi-öbölre. Gyógyulást várók ma is gyakran jönnek át Füredről Tihanyba, akárcsak a régi fürdővendégek, akik közül sokak aláírását őrzi az apátság régi vendégkönyve. Tihanynak lelke, Fürednek szelleme van. Eleven szellemi életet élt és él ma is ez a vidék. Az országnak kevés helyén fordult meg annyi neves művész, író, tudós, mint éppen itt, a Balatonnak ezen a táján. Emlékfát ültetni a füredi Balaton-parton tiszteletre méltó, szép szokás napjainkban is. A faültetők tudják, mennyire fontosak a gyökerek. Sólymos Szilveszter pannonhalmi bencés történész, főiskolai tanár jól ismeri Balatonfüredet. A bencés múlt emlékeinek szenvedélyes kutatója most életre keld az olvasó számára a fürdő történetének fontos és látszólag jelentéktelen részleteit is dokumentumok, levelek, följegyzések, rajzok, fényképek alapján. Megelevenedik a múlt. Színes, eseményekben gazdag, érdekes világ képe rajzolódik ki előttünk. Ennek a történelemnek folytatói vagyunk mi, ennek a vidéknek mai lakói és mai felelősei új körülményeink között. Kell, hogy ismerjük a múltat, a gyökereket.