Keresés

A nemrég elhunyt Franciose Giroud - többek közt egy magyarul is nagy sikert arató Alma Mahler-életrajz kiváló szerzője, a L'Express című hetilap alapító főszerkesztő asszonya, a neves közéleti ember - ebben a könyvében Madame Curie életét beszéli el szeretettel, tisztelettel és csodálattal, de minden fölös szentimentalizmus nélkül. Meggyőződése meggyőzően egyértelmű: amit Maria Sklodowska, vagyis Madame Curie, ez az egészen különleges egyéniség szegény sorsból származó külföldi nő létére a korabeli Franciaországban elért, azt más földi halandó sem akkor, sem ma nem érhetné el. Ezt a könyvet a már közismert Madame Curie-életrajzokkal ellentétben nem hatja át a romantika, de teli van szerelemmel és szenvedéllyel, miközben megkapóan érzékletes képet ad a XIX. század végének, a századfordulónak és az első világháborúnak a történetéről is. S hogy ne feledjük: pontos és hiteles, mégis közérthető tudományos leírást ad a Curie házaspár kísérleteiről, a plutóniumról, a rádiumról, a kor tudományos szenzációiról. Nem tankönyv, "csak" tudománytörténet, nem monográfia, "csak" tényregény - egy nagyszerű asszony és egy nagyszabású kor lebilincselő históriája. 

Ha te is pisztácia rajongó vagy, ez a termék neked készült, ez maga a pisztáciamennyország! 100% enyhén pirított pisztácia, semmi felesleges adalékanyag, keserűmandula aroma, pálmaolaj, színezék és társai. Ha nem eszed meg azonnal magában, készíthetsz belőle házi fagyit, pisztáciás macaront, kekszet, isssteni tortakrémet, pudingot, süteményt, bármit!

Összetevők: pisztácia

Egy kitelepített család az Isten háta mögött. Egy testvérpár: az egyiket a szavak érdeklik, a másikat az Isten. Nem tűnik ez feloldhatatlan ellentétnek. Az idősebb fiú mondatokból épít láthatatlan világot, süketnéma öccse szavai ugyan nem hallhatók, mégis ő meséli el a történetüket. Most akkor melyikük a Júdás? Az anya nem keresi senki kedvét, az apa iszik. Az egri nagymamával csak titokban lehet találkozni, a másik meg bár velük él, folyton az Úrral beszélget, és magát a jóságot keresi. Na és az Isten: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. A szomorú, boldog Isten. Az Egyszerű történet vessző száz oldal második könyve az istentelen 20. század közepének regénye, szereplői mind a saját útjukat járják, bár egyetlen szobában élnek. Hogy a kiszolgáltatottság választja el őket, vagy eleve el vannak választva egymástól, azt csak az Isten tudja. Mindegyikük magányos. Az Isten is: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. (Péczely Dóra)

Ez a kiadatlan mű az író otthonában talált kéziratokból, levelezésekből és egyéb dokumentumokból álló hatalmas iratanyagból került elő Robert Merle 2004-ben bekövetkezett halála után. Amikor gyermekei később elolvashatták a rövid, irodalmi értékekben mégis bővelkedő, igen tömör szöveget, egyhangúan a kiadása mellett döntöttek. Bemard de Fallois azonnal e terv mellé állt.
Robert Merle élete során sosem tett említést erről az írásáról. Keletkezésének időpontja és előzményei csak az apám életrajzának megírásához összegyűjtött temérdek jegyzetből állapíthatók meg. A szöveg azonban kétséget kizáróan Robert Merle első irodalmi alkotása, amelyet több mint fél évszázadon keresztül titokban tartott. 

Temesvári Pelbárt művei Európa-szerte több generáción keresztül a gyakran kiadott és sűrűn forgatott könyvek közé tartoztak, miközben alakját, jellegzetes szerzetesi arcélét már-már elfelejtették az utódok, sőt nevét is egyre bizonytalanabbul írták. »Jeles tudományú férfiú, de idomtalan, görbe orrú és rút ábrázatú ember volt, akit gúny és nevetség tárgyául vettek« - mindössze ennyi maradt Istvánffy Miklós humanista történetíró emlékezetében nagyjából száz évvel később.
Pelbárt ijfú éveiről semmi bizonyosat nem tudunk. Alighanem 1435 táján született, talán Temesvárott (a korabeli névadási gyakorlat mindig egy közelben fekvő nagyobb települést nevezett meg szülőhelyeként, innen a bizonytalanság). Keresztneve állítólag Paulus (=Pál), szerzetesi neve Pelbartus (=Pelbárt), apja Ladislaus (=László). Ő maga Pelbertus de Temeswar formában írta nevét, de a későbbi fejlesztésekben már összevissza Pelivartus, Pilibart formában is találjuk. Mindez azt mutatja, hogy németből eredeztethető keresztneve (Willibord) idegenül hangzott, jóllehet a középkori hely- és személynévadásban egyáltalán nem ritka ekkor Magyarországon.

A könyv lebilincselő portré Johannes Vermeerről, a tizenhetedik századi híres delfti művészről, a Leány gyöngy fülbevalóval és a Delft látképe festőjéről. A szerző olvasmányosan és igényes alapossággal mutatja be Vermeer személyét, megidézi a kor szellemét, élénk részletességgel írja le a művész és a korabeli Delft életét, s a ragyogó, már-már misztikus festmények művészi és tudományos hátterére is kitér. Nagyszerű, olvasmányos művészettörténeti munka, amelyből az érdeklődő közelebb kerülhet "a fény festőjéhez".

Az argentin Jorge Timossi dokumentumkönyve a chilei fasiszta államcsíny napjának eseményeit és a közvetlen előzményeket foglalja össze, Salvador Allende családtagjainak és az elnöki palota életben maradt védőinek tanúvallomása alapján, közvetlen közelről láttatva Allende elnök tragédiáját és a palotát védő csoport reménytelen harcát a túlerővel szemben.

Száz éve foglalkoztatja a történészeket. Megőrült-e széchenyi 1848 nyarán? Meggyógyult-e a döblingi tébolydában? Mennyire mérte föl személyes helyzetét, Magyarország 48 utáni lehetőségeit és az európai erőviszonyokat, volt-e új mondanivalója az öreg Széchenyinek? Valóban összeesküvés színhelye volt-e dr. Görgen elmegyógyintézete? S végül: mi okozta Széchenyi végső, a halálba vezető összeomlását.