Keresés

Edgar Allan Poe (1809-1849) Bostonban született. Vándorszínész szüleit kétesztendős korában elvesztette; egy jómódú család fogadta magához. Öt évig Angliában járt iskolába, majd hazatérve Amerikába, a richmondi középiskola elvégzése után a virginiai Charlottesville egyetemére került. Byron és az európai romantika hatására epedő verseket írt – alig tizennyolc éves volt, amikor megjelent Tamerlán és más versek című kötete. Különc életmódot folytatott, óriási kártyaadósságokat csinált; amikor az egyetemről eltávolították, beállt katonának, végül szakított nevelőapjával, és huszonkét esztendős korában „kilépett az életbe”. Mivel versei nem találtak kedvező fogadtatásra, felcsapott újságírónak. Amerikában akkor indult a nagyüzemi folyóiratgyártás, a magazinok divatja. Poe haláláig ennek a ma is népszerű terméknek szentelte java tevékenységét. Verset és kritikát, esszét, tudományos cikket, riportot, sőt regényt írt a magazinoknak. És egy új műfajjal, a „short story”-val – a novellával jelentkezett. Ez a különös tehetségű, fantomokat kergető és fantomok űzte poéta – akit negyvenesztendős korában vitt el a hajsza, a boldogtalanság, az ópium és az alkohol – Európa költőinek vált példaképévé. Tolmácsolását különböző nemzetiségű, de egyképpen rangos költők tekintették mindenkori feladatuknak.

A szerző aki Toulose-ban született, tehát szívében és szellemében is igazi mediterrán lény, újságíró, különböző magazinoknak dolgozik. Ki ne lenne kiváncsi arra hogyan él kedvenc zeneszerzője, írója, festője? Mint ahogy az is izgalmas kérdés, honnan kapta azt a tehetséget, amellyel meghódított minket, a közönségét. A Művésztársaságban sorozat első tagja Toulouse - Lautrecről szól, az ő örömeibe enged bepillantást, aki nem csupán az ecsetet, de a főzőkanalat is művészi érzékkel forgatta. Közel százhatvan étel- és italrecept tanúskodik Lautrec ízléséről, idézi fel az ősi birtok területéről az autentikus francia konyha ízeit.

Makkai Sándor hagyatékát áttekintve kiderül, hogy személyét érdekelte az önéletrajzírás, hiszen többször nekifogott megírásának. Végül 1944-ben ezt a formát találta jónak, elfogadhatónak. "A háború után a nemzetnevelés köteles­sége fog előttünk állani, - vetem fel ezúttal először ezt a gondolatot. Egyházunknak, a saját területén és eszközeivel szintén nemzetnevelő tényezőnek kell lennie."

Négy megtörtént bűneset. Mág Bertalan volt a felszabadulás utáni első detektívcsoport vezetője. Ez volt a legendás Mág-csoport. Mág nyilatkozata szerint ekkoriban „olyan alvilági banditizmus volt hazánkban, amely a legsötétebb Chicagóban vagy a vérszomjas Szicíliában fordul csak elő”. Mág „Berci” húsz éven át súlyos bűnügyek tömegét derítette fel. Ő volt ebben az időszakban az első számú sztárdetektív. 1966-ban, 55 éves korában ment nyugdíjba a Belügyminisztérium bűnüldözési alosztályának vezetőjeként. Két évvel később jelentek meg első írásai az általa felderített bűncselekményekről. A nyugalmazott alezredes a nyugdíjban eltöltött évtizedeiben egykori államvédelmis kollégájával, Berkesi Andrással együtt megteremtette a szocialista krimit, és hatalmas sikereket ért el. Mág az általa közelről ismert, jelentős részben általa felderített bűnügyek regényesítésével óriási olvasótábort hódított meg. Több mint harminc könyv és számos film, tévéjáték őrzi munkásságát.

"Nehézlelkű Bakó Mihály harcban állott magával, harcban a családjával, harcban Hortobágy-utcával, harcban az egész világgal.
Magával azért nem volt békés, mert az a kutya feje mindig gőzölgött. Mióta a Nagy András akasztását végig nézte, megpattant a homloka megett valami. Nagyon különös álmai voltak; Sóvágó, az elemésztett kupec, untalan bezörgetett az ablakán. Néha, komor téli délutánokon, ahogy ott ült az ablak mellett, az öreg kanapé, csak elsötétült előtte a külső világ, valami szürke árnyék állt meg az ablak alatt és halkan bekocogott..."

Saját gondolatvilágomat tehát én teremtem, ezért én vagyok egyedül a felelős. Majd saját magamon, saját tudatomon keresztül én teremtem, én alakítom környezetemet a tevékenységem, munkám, cselekedeteim által. Ugyanez működik a család, a falu, a város, a nemzet és végül az emberiség, mint legnagyobb közösség szintjén. Hiszen mindazt, ami közvetlenül körbevesz bennünket: A bútorainkat, házainkat, városainkat, kertjeinket, vagy a búzatábláinkat, azt mind mi teremtettük, és ezért igaz az: a mai gondolatvilágunk határozza meg a jövőt.
Ma eldönthetjük, mit szeretnénk gyermekeinknek örökül hagyni, biztosítani. Békét, nyugalmat, tiszta levegőt, kellemes környezetet, biztonságos Földet, vagy a III. világháborút és pusztulást.
Mert mindez a mi mai gondolatainktól függ!

Az első golyó Don Corleone hátába fúródott. Úgy érezte, pöröly csapott le rá, de továbbvonszolta testét a kocsi felé. A következő két lövés az üleoét érte, és leterítette az utca közepén...

Johan Sletten középszerű, kulturális cikkeket publikáló újságíró megtudja, hogy halálos beteg, életéből körülbelül fél év van hátra. Hogyan dolgozza ezt fel feleségével? Visszatekintések és visszaemlékezések során át kirajzolódik az olvasó előtt Johan érzelmi világa és kapcsolatrendszere. A mű minden giccs nélkül, letisztultan képes ábrázolni, miképp kapaszkodik egymásba a két ember, a férj és a feleség.