Keresés

Miért jelentős ez a könyv?
A magyar szellemi életben talán először születik meg egy átfogó nemzeti stratégia váza:
Ez a nemzeti stratégia kimondatlanul is leszámol azzal a magyar és kelet-közép-európai illúzióval, hogy csak a fejlett világ modelljeinek és receptjeinek szolgai lemásolásával megoldhatjuk saját fejlődésünk dilemmáit;
Ennek ellenére a szerzők Magyarország jövőjét nem elsősorban Magyarországból kiindulva vizsgálják, hanem a globális erőtér s ezen belül a nyugat-európai metatrendek feltérképezése alapján;
Ez a kutatás és programírás most mindenekelőtt a globális, az európai és a magyar valóság újraelemezésével foglalkozik, hiszen a jövő felől visszanézve szinten minden másnak és másképpen látszik, ami egy új - másabb, pontosabb - jelenkép megalkotására inspirálhatja a szerzőket;
Ez a nemzeti stratégiakeresés talán még túlságosan foglya a múltnak és a jelennek, ugyanakkor a szerzők - anélkül, hogy nézeteiket egymásra erőltetnék - a jövő alapvető értékeiben nagyon is megegyeznek;
A könyv egyik közös üzenete az, hogy az újkapitalizmus pénz- és pénzpiac-központú világában a következő huszonöt évben Magyarországnak semmi esélye sincs arra, hogy a fejlett első világot utolérje, ami önmagában is egy új jövőkép alapját jelenti;
Ezért - noha furcsán hangzik - Magyarországnak nemzeti, Közép-Európának regionális érdeke, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő újkapitalizmust előbb-utóbb váltsa fel az információs-kommunikációs társadalom (optimálisabb esetben: a kultúratársadalom), mert csak a tudás avagy a szellemi tőke irányította modellben lehetnek tényleges felzárkózási esélyeink;
A könyv másik közös vélekedése, hogy - függetlenül attól, hogy milyen holnap vár ránk - ez nem lehet azonos azzal, hogy kiforgatnak minket hagyományainkból, nemzeti értékeinkből, nyelvünkből és kultúránkból vagy méltóságunkból, a kötet írói már ezért is a globális erőtér feltételeivel egyenrangú tényezőknek tekintik a magyar fejlődés sajátosságait, tartalékait, belső rendjeit;
A tanulmányok írói szinte kivétel nélkül elemien fontosnak vélik (a globális erőtér sajátosságaként is) a civil társadalom és a civilpolgár regionális és magyar esélyeinek növelését;
Az egyszerre globális, nemzeti és lokális információs társadalom modellje nem eleve rossz vagy jó, s a szerzők által megfogalmazott, távlatos nemzeti stratégia teszi csak lehetővé, hogy Magyarország érdemben beleszóljon abba, hogy nálunk vagy tágabb régiókban milyen legyen az új fejlődési alternatíva;
A jövő természetesen nem csak egy vagy néhány alternatíva, Magyarország és tágabban a második világ (nem elfogadható a félperiféria megnevezés) kénytelen szembenézni nagyon is fekete és szürke jövőforgatókönyvekkel, sőt akár a legrosszabb lehetőségekkel is;
Ebben a kötetben minden szerző azt gondolja és írja, ami a saját álláspontja, ugyanakkor a tanulmányok szükségképpen egymásra is reflektálnak, egyes gondolatokat gyengítenek, másokat erősítenek, így a könyv észrevétlenül megérleli azokat a hipotéziseket és fogalmakat is, amelyekkel a kutatás végén megszülethet az átfogó nemzeti stratégia;
Ez a nemzeti stratégia (előítéletes hazánkban ezt illik jelezni) független pártpolitikai szándékoktól vagy hatalmi ideológiáktól, már azért is, mert a szerzők többsége szerint az általános metatrend az, hogy a közpolitika a hagyományos képviseleti demokráciától valószínűleg a közvetlen, elektronikus demokrácia felé vezet;
Ez a könyv nem az életunt, a hisztériázó, a magatehetetlen, éppen ellenkezőleg az életerős, a megfontolt, magának jövőt tervező Magyarország könyve;
A kötetben szereplő kiváló tudósoknak (és az ebből a kötetből még kimaradt értelmiségieknek) közös szándéka, hogy a legkésőbb 1999 végéig megjelenő nagy jövőkönyv már nem az egyes szerzők tanulmányaiból, hanem az együtt megfogalmazott, összeérett jelen- és jövőképekből, a részletesen megírt forgatókönyvekből áll;
Magyarországnak túlságosan sok vitája van saját múltjával, jelenével és jövőjével, ezért talán az a legizgalmasabb kérdés, hogy merre vezet a holnap? Hogy a könyv végül is milyen jövőalternatívákat fogalmaz meg?
Olvassák el a könyvet!

"Két évig szünet nélkül dolgoztam, úgyhogy 1924 őszén már egy tucat film volt mögöttem. (Pályafutásom alatt, a rövid- és hosszú filmekkel együtt, negyvenkilenc film főszerepét játszottam. ) De minden filmezésnél nagyobb elégtétellel töltött el, hogy... alig volt hét, hogy valamelyik lapban ne jelent volna meg írásom. S az, hogy bennfenntes voltam művészkörökben, megkönnyítete a neves emberekkel készített interjúkat."

James Herriot az egyik legnépszerűbb angol szerző, aki hosszú állatorvosi pályájának élményeiről több sikeres könyvet írt. Ezek jó része nálunk is megjelent. E műve a második világháború utáni évtizedekben, a hatvanas években "született" és yorkshire-i prakszisának humoros történetein kívül külföldi "kiküldetéseiről" is számot ad, ahol is mint állatszállítmányok gondos kisérőjeként szerzett élményeit osztja meg az olvasóval. A végtelenül ember- és állatszerető író visszaemlékszik a háborúban szerzett kivételesen kalandos élményeire is. A szerzőnek ez a könyve először olvasható magyar nyelven.

Egy orosz zsidó emigráns Izraelben. Egy látását és ihletét vesztett költő a politika boszorkánykonyhájában. Egy cinikus humanista és kozmopolita hazafi. Egy homoszexualitását felvállaló, érzelmi stabilitását kereső fiatal férfi. Egy szövevényes politikai bűnügy célpontja vagy véletlen áldozata, botcsinálta detektívvé lett értelmiségi… Mindez egyetlen, összetéveszthetetlenül egyéni és magával ragadó figura: Nathan Kazakov, a regény tragikomikus hőse és metszően ironikus hangú elbeszélője. A Vak Izrael nemcsak a legjobb krimik sodrásával és izgalmával vetekszik, hanem egyúttal hiteles és sokszínű látlelet a mai Izraelről és általában a politika működéséről. Vak hősének abszurd sorsát és gondolatait követve egységes és lenyűgöző élménnyé formálódnak a politikai, pszichológiai, szexuális, történelmi és vallási szálak, nem utolsó sorban a szerző lenyűgöző nyelvi gazdagságának köszönhetően.

Féja Géza tanulmánykötetének alapját a mintegy fél évszázada, először 1937-ben megjelent irodalomtörténetének első kötete, a Régi magyarság képezi. A változatlan ismételt megjelenések (1941, 1943) után az író 1960 körül vette újra elő művét és fogott hozzá annak átdolgozásához. Új szempontok vezették: nem folyamatos irodalomtörténetet kívánt írni, hanem kedvelt régi magyar íróinak portréit akarta minél személyesebben, minél inkább az olvasó érdeklődését felkeltő módon megeleveníteni. Már az alapmű is fordulatot jelentett irodalomtörténet-írásunkban: ráirányította a figyelmet az akkor még igen háttérbe szorult régi magyar kultúrára. A jelenlegi (az író fia, Féja Endre által véglegesített) kötet újdonsága a régihez képest nemcsak abban áll, hogy a portrésort bővítette a korábbi változatban még nem szerepelt néhány íróval (Kemény János, Szalárdi János, Árva Bethlen Kata, Hermányi Dienes József, Bod Péter stb.), hanem abban is, hogy élesen elemzi a kölcsönhatásokat az irodalom és a vallási mozgalmak (protestantizmus, unitarianizmus, kálvinizmus, jezsuitizmus, janzenizmus), illetve a vallási irányzatok és a politika között. Ezért ha személyesek is a portrék, eleven személyiségek tekintenek is ki a lapokból, mögöttük ott húzódnak Magyarország művelődéstörténetének legfontosabb vonulatai Janus Pannoniustól Orczy Lőrincig. 

Hannah csupán három évet élt, mégis hihetetlenül sok életörömet, őszinteséget és vidámságot hagyott maga után. A könyv a rákos kislány utolsó évének története - megdöbbentő beszámoló arról a küzdelemről, ahogyan a kislány minden félelem nélkül el tudja fogadni a megváltoztathatatlant, és arról, hogy ez hogyan változtatja meg szüleit, rokonait. A kislány, aki elmaradhatatlan piros lakkcipőjét viselte a műtőbe menet is, nem csupán saját hozzátartozóinak életébe hozott változást: egyetlen olvasót sem hagy érintetlenül ez a szívbemarkoló beszámoló. Housden, Hannah édesanyjának soraiból feltárulnak a betegséggel való küzdelem tragikus, néha mégis annyi örömet tartogató pillanatai.

"Megkérhetném hogy lépjen közelebb a hölgyhöz. Konstatálja, hogy a háromszög szögeinek összege száznyolcvan fok és egyszersmint konstatálja, hogy a világban igazság van. A rendszer működik és a rendszer igaz. Van igazság és megismerhető."

A gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése. A Kaddis a meg nem született gyermekért egy végletes, halálos pontosságra törő tudat ön- és történelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya. De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele történt, bármely totalitárius államban bármikor megeshet.

Egy magyar színész ösztöndíjjal Amerikába utazik, hogy szerencsét próbáljon. Bejárja az országot, tanít, rendez, játszik, pénzt keres és veszt, szerelmes és tapasztalt lesz. Néha úgy érzi, tudja már a biztos siker titkát. Máskor sejti, még az sem elég.