Keresés

A fermentált Kajszis csalamádéban visszaköszön az ismerős csalamádé íz, és mégis van benne valami egészen újszerű. A klasszikus csalamádé alapanyagokat (káposzta, sárgarépa, paprika, hagyma és babérlevél) egy jó adag aszalt sárgabarack egészíti ki, ami egyrészt az erjedést segíti, másrészt tökéletes ízharmóniát hoz létre az üvegben. A végeredmény egy savanyú és selymes ízvilág, ami kicsiknek és nagyoknak egyaránt a kedvence lett.

A fermentált Gyömbéres sárgarépa roppanós, vékony csíkokra vágott sárgarépát tartalmaz gyömbérrel gazdagon ízesítve. A gyömbér elveszti a csípősségének nagy részét az erjedés alatt, míg a jótékony élettani hatásai megmaradnak, és a friss, semmivel össze nem hasonlítható íze finoman fűszerez, így azoknak is ajánljuk, akik erőssége miatt kerülik a fogyasztását.

A fermentált Gyömbéres sárgarépa roppanós, vékony csíkokra vágott sárgarépát tartalmaz gyömbérrel gazdagon ízesítve. A gyömbér elveszti a csípősségének nagy részét az erjedés alatt, míg a jótékony élettani hatásai megmaradnak, és a friss, semmivel össze nem hasonlítható íze finoman fűszerez, így azoknak is ajánljuk, akik erőssége miatt kerülik a fogyasztását.

A Lecsós kimchi játék a klasszikus alapanyagokkal és a fantáziával nemcsak a fermentálás, hanem a formátum miatt is. Mi van az üvegben? Kockára vágott káposzta, a klasszikus lecsó alapanyagokkal keverve és mindez finoman megbolondítva egy kis chilivel. Pont annyira csíp, hogy a család minden tagja élvezni tudja a fogyasztását csakúgy, mint a Fehér kimchink esetében.

A szerző hajdani ajánlása ma is helytálló: "Kezdők és haladók, hagyománytisztelők és forradalmárok, szegények és gazdagok, egészségesek és diétások mind nagy haszonnal forgathatják e kötet lapjait s kellemes ismeretséget köthetnek a konyhaművészet legmodernebb újdonságaival is." Ínyesmester néven lett Magyar Elek, a fehér asztal örömeinek és a konyha gondjainak egyik legismertebb szakembere. Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel 1928-tól a reggeli lapban, a Pesti Naplóban minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg gasztronómiai írásai. A Pesti Naplóban közölt írásainak első néhány évi terméséből született meg Az Ínyesmester szakácskönyve (1932). Ezt hamarosan követte Az Ínyesmester 1000 új receptje (1935), melynek néhány fejezetével kiegészítve kerül ez az irodalmi szakácskönyv újra meg újra az olvasók elé.

A könyv minden olyan ismeretet tartalmaz, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy a természettel együttműködve megőrizhessük vagy visszaszerezhessük legdrágább kincsünket: az egészséget.
● több mint kétszáz gyakori betegséget ismertet részletesen a tünetekkel és az okokkal együtt,
● minden betegség esetén javaslatot tesz annak természetes módon – gyógynövényekkel, vízkúrával, vitaminokkal és a sikeres gyógyulást elősegítő étrenddel – való gyógyítására,
● lépésről lépésre bemutatja a természetes gyógymódokat a gyógynövényes fürdőktől a borogatásokig és arcpakolásokig,
● széleskörűen felsorolja a gyógynövényeket, táplálékokat, a szépség és az egészség érdekében használatos kiegészítőket,
● a szakkifejezések közérthető magyarázata.

A karalábé szerintünk az egyik legfinomabb fermentált zöldség! Mi van az üvegben? A Fermentini termékektől már megszokott vékony csíkos formátumban karalábé, egy csipet fokhagyma, és só. A fermentálási folyamat során a vitamin-és ásványianyag tartalom megmarad, a fokhagyma viszont elveszíti a csípősségét az erjedés alatt, de az íze finoman fűszerez. Bátran ajánljuk a mindennapi fogyasztását, mivel erjedés után a fokhagyma utóíze, és illata hamar lecseng, így azok is bátran fogyaszthatják, akik tartanak tőle a hétköznapokban. A termék összetevőinek egyszerűsége (karalábé, fokhagyma és só) kiválóan alkalmassá teszi a különböző diétákban való felhasználásra és kisgyermekek étrendjének kiegészítésére is. Mi leginkább salátába keverve vagy köret kiegészítéseként ajánljuk, de wrap, levesbetét, vagy szendvics feltét is lehet belőle.

Hatodik megbővített kiadás - Ismertető: Czifray szakácskönyve majd 200 éves kora ellenére a legkevésbé sem csupán kultúrtörténeti érdekesség, hanem olyan hasznos alapmű a ma háziasszonyának, amelyből gasztronómiai szempontból hihetetlenül gazdag és eddig ismeretlen világ rajzolódik ki. Igazi klasszikus magyar szakács-könyv.

Choderlos de Laclos fordítása közben vetette papírra Örkény István: "a férfiak és nők pöre máig is eldöntetlen, mert eldönthetetlen: Laclos sem hozhatott benne ítéletet. De övé a dicsőség, hogy a különnemű lényeknek ezt az öröktől fogva tartó és sohasem szűnő gyengéd és mégis vérszomjas viaskodását bámulatos elemző készséggel, korát megelőző lélekismerettel s a maga teljes drámai izzásában írta meg." Choderlos de Laclos a XVIII. század végén, a nagy történelmi földrengések korában írja meg művét, melynek lelkes hívei voltak - köztük nem kisebb egyéniség, mint a zseniális Stendhal - és bigott ellenzői. A múlt században például megjelentetését, árusítását is bírósági hercehurca követte. Tiltott gyümölccsé változott ez a nagyszerű, őszinte könyv, amelyben férfiak és nők cselszövései, praktikái, az udvarlások és szövevényes testi-lelki kapcsolatok előterében mindvégig ott van a legyőzhetetlen Erósz.

„Költőnek lenni: veszélyes foglalkozás” – olvashatjuk a népszerű orvos-genetikus szerző könyvében, melyben huszonegy magyar költő egészségi állapotát tárta fel. Diákéveinkben megtanulhattuk: költőóriásaink legtöbbje korán meghalt, többen saját kezükkel vetettek véget életüknek. „A magyar költészet itt bemutatott nagy alakjainak jelenleg már idealizált szobraikkal tiszteleg a nemzet. Éltükben inkább megkeserítették küldetésük teljesítését, amit gyakorta önpusztítással tetéztek. Legszebb költeményeik ezért a pokolra menéseiket kísért megpróbáltatásaik, sőt szenvedéseik termékei. Testi bajaik és szélsőséges kedélyük megismerése érthetőbbé teszi esendőségüket és még szeretetreméltóbbá emberségüket” – vallja könyvében Dr. Czeizel Endre