E. A. Jameson - Milliók a semmiből (Első magyar nyelvű kiadás)

Molnár Ferenc három hosszabb elbeszélését, kisregényét gyűjti egybe kötetünk. Nem csupán azért éppen ezt a hármat az író gazdag életművéből, mert tematikai és stiláris tájékozódásának különféle változatairól tanúskodnak, hanem azért is, mert talán legsúlyosabb, legértékesebb elbeszélései. A Széntolvajok bravúrosan fölépített, remekül ellenpontozott története a századelő hagyományos novella-formájában azt a szociális nyugtalanságot jelzi már, amely ekkoriban a magyar társadalmat feszíti. Az aruvimi erdő titka gyilkos szatíra: ebben a "rémregény"-ében - ahogyan maga nevezte - Molnár Ferenc az abszurd környezetben abszurd figurákat mozgatva a becsületes kisember, sőt maga a becsület kálvária-járását, tragikomédiáját írja meg. A gőzoszlop egy különc császári és királyi lovaskapitány fura kalandjainak históriája; ebben a gazdagon áradó, a valós és romantikus részleteket szellemesen váltakoztató kisregényben, végsőkig oldva a hagyományos elbeszélő-formát, Molnár egyszerre engedi szabadjára realista-ironikus művészetét és képzeletét, mesélőkedvét.

"Ez a könyv nem önéletrajzi regény, és nem is emlékirat. Nem azt írtam meg benne, amire ma emlékszem, és nem hallgattam el azt, amire ma nem szívesen emlékszem vissza. Nem az van benne, amit ma tartok érdekesnek, hanem az, ami 1942 és 1947 között vezette a tollamat. Nem mai tudatomon megszűrve írok a háborúról, az ostromról, a felszabadulásról és a Trianont megismétlő Luxembourg-palotai békéről, hanem akkori tudatom termékeit bocsátom az olvasó elé."

Színes, élvezetes, dokumentatív értékű önéletrajzi beszámoló Ábel Olga könyve. A bözödújfalui székely zsidó - szombatos - leszármazott, aki negyedszázadnál többet töltött el különböző erdélyi és hazai újságok redakcióiban, emlékei kútjából nemcsak magazinszenzációkat, szakmai intimitásokat, politikai "színeseket" merít. Helyet kapnak könyvében a faji előítélet miatt igen sok emberi megpróbáltatásnak kitett élet szokványosabb eseményei is. Megismerjük belőle a földbérletekkel bajlódó, korán elhunyt apát, a több gyerekért helytálló édesanyát, testvéreket, férjet, barátokat és mindazokat a személyeket, akikkel a sors munkája során (vagy kényszerélete során) összehozta. A két világháború közötti erdélyi magyar sajtóviszonyok jellemző kórtüneteiről beszél, hogy utána mint bergen-belseni KZ-fogoly, majd mint svájci "csereáru" számoljon be hitelesen élményeiről. Az ötvenes évek magyar sajtóéletének apróbb-nagyobb, sőt tragikus eseményei egészítik ki felszabadulás utáni életbeszámolóját.

"Ez a jelentés a CIA, a Külügy-, a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács gondosan megvizsgált dokumentumanyagán, valamint jelenlegi és volt funkcionáriusok tanúvallomásain alapszik. Kevés kivételtől eltekintve, a chilei állampolgárokat és intézményeket név nélkül említjük, egyrészt mert nem kívánjuk feltárni hírforrásainkat és a nyomozás módszereit, másrészt mert nem akarunk feleslegesen ártani azoknak a chilei állampolgároknak, akik együttműködtek a Központi Hírszerző Hivatallal (CIA). A jelentés mindazonáltal pontos képet ad az Egyesült Államok chilei titkos tevékenységének méreteiről, céljairól és horderejéről."

(Az USA Szenátusi [Church] Bizottsága jelentéséből)

"...kínzásom legelső perceiben közöltem velük, brit állampolgár vagyok, és eljárásuk nemzetközi bonyodalmakhoz vezethet, mire ők azt felelték: >>Mi olyan rossz hírben állunk külföldön, hogy ez már semmit se számít.<<

(Részlet dr. Sheila Cassidynek az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága előtt tett vallomásából)