Keresés

Mikor alakult ki a pénz és mire használjuk? Kik vertek először pénzt és milyen anyagból? Hogyan alakult ki az éremművészet? Mivel foglalkozik az érméket és régi fémpénzeket vizsgáló tudomány, a numizmatika? Hogyan kezdje gyűjteményét összeállítani és miképpen gazdagítsa a kezdő gyűjtő? Milyen ismereteket kell elsajátítania, hogy valóban képzett numizmata legyen? Kik voltak a magyar éremművészet legnagyobb alkotói? Hogyan használják fel a történészek és régészek a numizmatika nyújtotta ismereteket?
Ezekre a kérdésekre ad megbízható választ Káplár László sok évtizedes hiányt pótló könyve. Mindenre kiterjedő figyelme, hatalmas adatanyaga és a gondosan megválasztott illusztrációk jól eligazítanak a numizmatika bonyolult világában.

A szerző klinikai gyógyszerész és természetgyógyász. (Fitoterapeuta, aki Istentől kapott kegyelméből tud segíteni a szenvedőkön). Előző könyvei a Gyógynövények ismertetése, felismerése és gyógyászati felhasználása, a Betegségek gyógyítása gyógynövényekkel, az Aromaterápia a természetgyógyászatban és A fitoterápia arany középútja a csillagjegyek tükrében, már ismertek a természetgyógyászok körében. A mostani ötödik könyvében a Természetgyógyászat a gyakorlatban kiforrottan megalapozza a természetgyógyászat szerepét a gyógyításban.

Tartalom
Előszó 5
Bevezetés 7
Korai keresztény művészet 11
Az első falfestmények 18
Szobrászat az első századokban 21
Az első fényűzés: a mozaik 22
Bizánc 25
Karoling művészet 28
A román stílus 31
Gótika 47
A nagy átmenet 63
Grünewald, Dürer, Veit, Stoss, Riemenschneider 65
Renaissance 73
Giotto, Itália 75
Franciaország, Németalföld 83
A renaissance tetőzése 87
Cinquecento. Elvilágiasodás 89
A nagy hármas: Leonardo, Raffaello, Michelangelo 98
Magyar renaissance 105
A barokk 109
Magyarországi barokk 127
Klasszicizmus, romantika 131
Megtorpanások, szecesszió 147
A modern szakrális művészet 163
A II. Vatikáni Zsinat 176

Pápai Megnyilatkozások 45 - Ismertető: A római katolikus egyházfő az ötven pontba szedett, 64 oldalas „Spe Salvi” („A reményben lettünk megváltva”) kezdetű – Szent Pál Rómaiakhoz írt levelének soraiból kiinduló – enciklikában a keresztény remény jelentőségét hangsúlyozza, mint kiutat a jelenkor hitbeli válságából. Az egyházfő megállapítása szerint az ember valódi, minden csalódásnak ellenálló reménysége csak Isten lehet. Az embernek szüksége van Istenre, különben remény nélkül marad. XVI. Benedek meglátása szerint a hit jelenlegi válsága mindenekelőtt a keresztény remény válsága. Az elveszett paradicsom helyreállítását sokan ma már nem hittől, hanem a műszaki-tudományos haladástól várják. A remény így a haladásba vetett hitté válik, amelynek két alappillére az ész és a szabadság. Ezek önmagukban képesek biztosítani a tökéletes emberi közösség megvalósulását, de – mint arra a pápa rámutatott – ez csak a látszat. „Mindannyian tanúi voltunk, hogy haladás rossz kezekbe kerülve a Gonosz embertelen térhódításához vezetett.”

Sárvár, amely néhány éve nyerte vissza városi rangját, dinamikusan fejlődő városaink egyike. Nemcsak Magyarországon, de Európában is elismeréssel emlegették történelmünket formáló szerepét csakúgy, mint a Nádasdy-vár kincseit. Ez a kötet a városi múzeum megteremtéséért folytatott sok évtizedes küzdelem néhány állomását mutatja be: a Nádasdy-vár birtokbavételét és Nógrády Gézának, az első néprajzos-muzeológus igazgatónak egy gazdag muzeális fegyvergyűjtemény létrehozására irányuló törekvését. A fiatalon elhunyt, Sárvárt rajongásig szerető kutató sajnos nem érhette meg az általa egybegyűjtött anyag szakmai feldolgozását és kiadását, de közel két évtizedes munkája nyomán bizonysággá lett: "Sárvár merít saját múltjából, de el nem merül benne, hanem attól felfrissülve új tettekre tüzesedik".

Ki az Isten és ki az ember? Isten: csak szeretetet; az ember: Isten életében való részvételre alkotott teremtmény, de nem késztermék, neki kell felépítenie, emberré teremtenie önmagát, hogy betölthesse hivatását.
Ezeknek az igazságoknak a fényébe állítja Varillon hitünk nagy misztériumait. a keresztény vallásnak nem lehet feladata minden létkérdésre magyarázatot adni, de kutatja az értelmet, a jelentést a számunkra legérthetetlenebbnek tűnő dolgokban is, mint például a szenvedés és a rossz. Isten szeretetének világánál felcsillan előttünk ez a jelentés, és felfedezzük, mi a teendőnk mindennapi munkánk során, családi vagy közösségi életünkben, hogy elérhessük az isteni létet.

Mit ír az illír? Rólunk. E szavakkal játszottam, midőn Sokcsevits Dénes tanáros eleganciával asztalomra tette eme könyv kéziratát. A pécsi és a zágrábi egyetemen tanító szorgos ingázó kutató-történész, horvát-magyar identitásával karöltve papírra vetette közös múltunk egymásra néző jellemzőit. Tudományos alapossága tovább specializálódott; hogyan láttak, néztek, értékeltek a horvátok minket, magyarokat. Évszázadokon át. Kissé bűntudattal is olvashatjuk a levéltárakból előkotort dokumentumokat, de néha azért lesújthat véleményünk is…, hogy azért igaztalan is volt a minket ért vád. A több száz éves szomszédság, a történelem csalafintasága és a horvátokra és ránk is jellemző néha túlzott nemzeti érzelgősség – hogy finomkodóan fogalmazzak– viszályossá fagyasztotta a két gyakran egymásra utalt nép kapcsolatát. A viszonosság mindig oda-vissza értendő. Így vagyunk a lakószomszédainkkal is, nem? Hol jóban, hol rosszban, hol tartózkodóan. Mondják, hogy legjobb a három méteres távolság. A színtelen semlegesség sem hasznos, mert a bajbakerült akkor jószomszédi segítség nélkül marad, mint ahogy elképesztő viszonyt is gerjeszthet a harag és a düh. Eme olvasmányos-tudományos mű nem kommentál. Elénk teszi a dokumentumokat, –a tükröt. Ítéljünk mi, húzzuk a szánkat mi, és ha kell, akkor jólesően derüljünk. Nem árt ez a visszatekintés, különösen mostanában, midőn a fél-magyarország a horvát tengerparton nyaral. Most vajon hogy látnak –és milyennek a szomszédok minket? Azért is fontos ez a könyv, mert több tízezer magyar nemzetiségű honfitársunk él ott, akik természetesen inkább velünk azonosulnak, mint a történelem szabta hazájukkal –de ott élnek. Ott állampolgárok, s nekünk gondolni és gondoskodni illik velük kapcsolatban –a horvát nemzet önérzetének megsértése nélkül. Figyelnek minket a horvátok. Mi is Őket. Évszázadok óta. Biztosan jól esett nekik, hogy látszólagos semlegességgel segítettünk a kilencvenes évek balkáni háborújában. Talán ez az érzés még jól jöhet nekünk. S mi se emlékezzünk csak úgy Jellasicsra, ahogyan Petőfitől tanultuk. Gondoljunk közben a bécsi udvarra is. Közös császárunkra. De maradjunk inkább csak Zrínyi Miklósnál! Mindkét nép tiszteli, s mindkettőnké. Most és mindörökké.

Az elmúlt hét évben megtanultam pár dolgot a hitelekről, amit szeretnék minél több családnak átadni. El akarok oszlatni sok, a pénzügyekkel kapcsolatos tévhitet. Tisztázni alapvető hibákat. Szeretném, ha a családok világosan láthatnák a saját helyzetüket és magát az egész témakört.

Ez nem egy amerikai „hogyan gazdagodjunk meg” típusú könyv. Magyar problémákról, magyar megoldásokról szól, magyar környezetben, magyar embereknek. Van benne szó a tartozások leépítéséről és a bevételek növeléséről is. Mindenről, amely egy pénzügyileg stabilabb jövőt biztosíthat az olvasója számára.

Ezzel a könyvel kiképezheti magát, mert Önnek okosabbnak kell lennie, mint a rendszer!