Kolozsvári Grandpierre Emil - A szerencse mostohafia (Tények és Tanúk sorozat)

Történelmi tényeket tárgyal, és mégsem történetírás, mert hangsúlyozottan csak azt írja meg, amit maga látott és tapasztalt. A Margit körúti, a sopronkőhidai fegyház, a németországi halálmenet csak kerete az emberi hősiesség és nagyság nem szokványos ábrázolásának, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Rajk László, Révay Kálmán, Pataki István és mások sorsának.

A Holtvágányon (1950-1956), Schifferné Szakasits Klára legújabb könyve férje és apja letartóztatása utáni időket, az 1950-től 1956-ig terjedő éveket, a kitelepítés időszakát mutatja be. A debreceni évek hétköznapjait, a mindennapi megélhetésért folytatott harcot, a bizonytalanságot, a félelmet a holnaptól, a szeretteiért érzett aggódást, apró örömöket és a reményt, hogy egyszer majd újra együtt lesz a család... Különösen érdekes részei a kötetnek azok a fejezetek, amelyek a késleltetett rehabilitációval foglalkoznak. A kor történéseinek megismertetése a történészek feladata, de az események megértését csak olyan életrajzregények teszik lehetővé, mint Schifferné Szakasits Klára Holtvágányon című munkája.

"... Lisznyai Kálmán, a Görgey kíséretéhez tartozó költő odakiáltott a csapatok előtt álló és az ellenséges tűz által közvetlenül fenyegetett parancsnoknak: >>- Tábornok úr, ugrassa a lovát jobbra, mert istenuccse leüti a golyó!<< Görgey visszanézett, s csak enyitt mondott: >>- Ha fél, hazamehet!<< Majd a csatának abban a válságos pillanatában, amikor a II. hadtest két zászlóalja megingott, és úgy látszott, hogy a 66. honvédzászlóalj sem tud sokáig kitartani, a tábornok kíséretéhez fordult, és így rendelkezett: >>- Tiszturak! Le a lóról, rendezzék ezt a zászlóaljat rohamra, tíz perc alatt Perednek kezünkben kell lennie!<<"

"Ez a könyv nem önéletrajzi regény, és nem is emlékirat. Nem azt írtam meg benne, amire ma emlékszem, és nem hallgattam el azt, amire ma nem szívesen emlékszem vissza. Nem az van benne, amit ma tartok érdekesnek, hanem az, ami 1942 és 1947 között vezette a tollamat. Nem mai tudatomon megszűrve írok a háborúról, az ostromról, a felszabadulásról és a Trianont megismétlő Luxembourg-palotai békéről, hanem akkori tudatom termékeit bocsátom az olvasó elé."