Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Előszó | 9 |
Rövidítések | 11 |
A dologi jog | 12 |
A dologi jog fogalma és jelentősége | 12 |
Történeti visszatekintés | 12 |
A dologi jog fogalma | 13 |
A dologi jog jelentősége | 15 |
A dologi jog felosztása | 17 |
Felosztás a dolog feletti hatalom terjedelme szerint | 17 |
Felosztás egyéb szempontok alapján | 19 |
A dologi jog alapelvei | 21 |
Bevezető megjegyzések | 22 |
A zártkörűség elve | 22 |
A tartalmi kötöttség elve | 23 |
Az abszolút hatály elve | 25 |
A nyilvánosság elve | 27 |
Az egyediség elve | 29 |
A dologi jog helye a jogrendszerben | 30 |
A dologi jog a polgári jog rendszerében | 30 |
A dologi jog és a közjog viszonya | 33 |
A dolgok | 36 |
A dolog fogalma | 36 |
Történeti visszatekintés | 36 |
A dolog jogi fogalma | 38 |
A dolgok osztályozása | 41 |
A dolgok osztályozásáról általában | 41 |
A dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk szerint | 42 |
A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint | 46 |
A dolgok osztályozása más dolgokhoz való kapcsolatuk szerint (Dologkapcsolatok) | 48 |
A föld és az épület sajátos jogi helyzete | 54 |
A tulajdon | 58 |
A tulajdon fogalma | 58 |
A tulajdon tág értelemben; a tulajdoni rend | 58 |
A tulajdon szűk értelemben; a tulajdonjogviszony | 60 |
A tulajdon jelentősége | 61 |
A tulajdonjog mint alapvető emberi jog | 61 |
A tulajdonjog jelentősége a polgári jogban | 65 |
A tulajdonjogviszony | 67 |
A tulajdonjogviszony alanya | 67 |
Az ember mint tulajdonos | 67 |
A jogi személyek mint tulajdonosok | 69 |
A köztulajdon alanyai | 74 |
A tulajdonjogviszony tárgya | 83 |
A tulajdonjog tárgyairól általában | 84 |
A köztulajdon tárgyi köre | 87 |
A tulajdonjogviszony tartalma | 92 |
Birtoklás, használat és a hasznok szedése | 93 |
A rendelkezési jog | 96 |
A terhek és a kárveszély viselése | 99 |
A tulajdonjog korlátozása | 102 |
A tulajdonjog korlátozásáról általában | 102 |
A magántulajdon intézményének korlátozása | 102 |
A tulajdonjog teljességének korlátozása | 104 |
A tulajdonjog magánjogi korlátai | 106 |
Szomszédjogok és a túlépítés | 106 |
Az elidegenítési és terhelési tilalom | 115 |
A tulajdonjog közjogi korlátai | 118 |
A közjogi korlátozások csoportosítása | 118 |
A kisajátítás | 123 |
A tulajdonjog megszerzése és megszűnése | 131 |
A tulajdonszerzésről általában | 131 |
A tulajdonszerzés fogalma, fajai | 131 |
A jogcím és a szerzésmód kapcsolata | 133 |
Ingók tulajdonjogának megszerzése | 134 |
Ingók tulajdonának eredeti szerzésmódjai | 135 |
Ingók tulajdonának származékos szerzésmódjai | 142 |
Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése | 152 |
Tulajdonszerzés és ingatlannyilvántartás | 152 |
Ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai | 162 |
Ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai | 164 |
A tulajdonjog megszűnése | 171 |
A tulajdonjog megszerzése más által | 171 |
Az elhagyás és a megsemmisülés | 172 |
A közös tulajdon | 174 |
A közös tulajdon általános szabályai | 174 |
A közös tulajdon fogalma | 174 |
A tulajdonostársak jogviszonyai | 175 |
A közös tulajdon megszüntetése | 183 |
A közös tulajdon sajátos alakzata | 189 |
A sajátos alakzatokról általában | 189 |
Egyes sajátos közös tulajdoni alakzatok | 190 |
A társasháztulajdon | 199 |
A társasház fogalma, keletkezése | 199 |
A társasházközösség tulajdonostársainak jogai és kötelezettségei | 204 |
A társasházközösség szervezete | 207 |
A társasháztulajdon megszűnése | 212 |
A tulajdonjog védelme | 214 |
A tulajdon védelméről általában | 214 |
A tulajdon védelmének jogi eszköztára | 214 |
A tulajdon intézményének alkotmányos védelme | 215 |
A tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei | 216 |
A tulajdoni igényről általában | 216 |
A tulajdonjog védelme jogos önhatalommal | 218 |
A tulajdoni per | 219 |
A tulajdonjog háborítatlanságát védő per | 221 |
Az ingatlannyilvántartási igény | 221 |
Az igényper | 222 |
Az állami tulajdon védelme | 223 |
Korlátolt dologi jogok | 225 |
A korlátolt dologi jogokról általában | 225 |
A korlátolt dologi jogok fogalma és fajai | 225 |
A korlátolt dologi jogok a polgári jog rendszerében | 229 |
A használati jogok (állagjogok) | 230 |
A földhasználat | 230 |
A haszonélvezet | 233 |
A használat | 239 |
A telki szolgalom | 241 |
A közérdekű használati jog | 246 |
Az örökhaszonbérleti és az építményi jog | 248 |
Az értékjogok | 251 |
Az értékjogokról általában | 251 |
A zálogjog általános szabályai | 253 |
A zálogjog tárgyai | 254 |
A zálogjog fajtái | 256 |
A zálogjog keletkezése | 258 |
A zálogjog érvényesítése | 260 |
A zálogjog megszűnése | 262 |
Az önálló zálogjog | 263 |
Egyéb értékjogok | 264 |
A birtok | 269 |
A birtok fogalma, fajai | 269 |
A birtok fogalma | 269 |
A birtok fajai | 273 |
A birtok megszerzése és megszűnése | 274 |
A birtokvédelem | 275 |
A birtokvédelem eszközei általában | 275 |
A jogos önhatalom | 279 |
Birtokvédelem igazgatási úton | 279 |
A birtokper | 281 |
Birtoklás jogalap nélkül | 283 |
A felelős őrzés | 285 |
Függelék. A tulajdoni rend változása | 287 |
Felhasznált fontosabb jogszabályok | 297 |
Felhasznált fontosabb alkotmánybírósági határozatok | 300 |
Felhasznált fontosabb irodalom | 302 |
További ajánlott irodalom | 304 |
Szerző | Lenkovics Barnabás |
Fordította | |
Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
Kiadás Éve | 1999 |
ISBN | |
Kötés Típusa | papír / puha kötés |
Állapot | jó |
Vélemények
Hasonló termékek
Irene Gut Opdyke, Jennifer Armstrong - Két kezemmel (A holocaust túlélőinek és megmentőjüknek emlékére)
Kertész Imre - Sorstalanság
A Sorstalanság a legjobb magyar elbeszélői hagyományok fontos fejezete: műremek. Az előadásmód hűvössége, részletező pontossága, a patetizmust a tragédiából kiszűrő irónia filozófiai mélységet ad a műnek, és utánozhatatlan stílust eredményez.
Kertész Imre ezzel a művével, mely első ízben - nem kevés viszontagság után - 1975-ben jelent meg, azonnal a kortárs irodalom élvonalába került. Később pedig a regény német, spanyol, francia, holland, svéd, héber, olasz és angol fordítása nyomán bebizonyosodott, hogy a Sorstalanság nemcsak hozzánk szól, hanem minden kultúrnéphez, amely tudja, jelenével csak akkor lehet tisztában, ha múltjával számot vetett.
Lapzárta - A Népszabadság-sztori
Miért végezték ki idén október 8-án a Népszabadságot? Ki hozta meg az ítéletet és ki vezényelte a kivégzőosztagot? Hogyan élte túl a Népszabadság egykori gazdáját, az MSZMP-t és miként tudott az 1990 utáni Magyarországon az ország vezető minőségi lapjaként megmaradni? A lap ismert szerzői beszélnek munkamódszereikről, újságírói elképzeléseikről is.
A szerzőket most másik oldalukról ismerheti meg az olvasó. Nem az ország, a világ ügyeiről számolnak be, hanem személyes sorsukról, ami egyben a magyarsajtószabadság sorsa is. Az olvasó megtudhatja, milyen eljárásban volt részük a változó tulajdonosok részéről, végül hogyan élték át ezeket a heteket. Milyen furfangos csellel zárta ki a munkatársakat a kiadó? Hogyan fosztották meg őket elektronikus levelezésüktől, bizalmas anyagaiktól? Miért lebegteti a titokzatos új tulajdonos a Népszabadság újraindításának lehetőségét, miközben a kiadó új vezetői a kormánybarát laptól érkeztek?
A kötetben sok olyan történet is helyet kap a lap elmúltévtizedeiről, amelyekről eddig nem beszéltek. Szó lesz a pártállami Népszabadságról és az újságírók 1989-es lázadásáról. Tisztázódnak a redszerváltás utáni évtizedek ügyei, kiderül, mi igaz abból, hogy a lap veszteséget okozott a tulajdonosoknak. A Népszabadság holtában is világhírű: a szerzői kollektíva összegyűjtötte a lap elleni merénylet hazai és nemzetközi visszhangját. Az előszóban Spiró György vall a Népszabadsághoz fűződő több évtizedes kapcsolatáról.
Kovács Endre, Zsilinszky Sándor, Bárány István - Mindenki lexikona I-II.
Ez a könyv mindenkinek szól, s ez a megállapítás egyben azt is jelenti, hogy a legkülönbözőbb kérdésektől tartalmaz rövid és könnyen érthető felvilágosítást. A széles olvasókörre tekintettel fokozott nyomatékot kaptak a sport, színház, filmművészet, az újságokban szereplő politikai, földrajzi, gazdasági, technikai adatok és fogalmak.
A lexikonoknak millió olvasójuk van. Ezek két csoportot alkotnak. Az egyikbe azok tartoznak, akik rövid felvilágosítást keresnek egy felmerült kérdésben. Ezeket az olvasókat igyekszünk itt kielégíteni. A másik csoport tagjai viszont iránymutatást keresnek arra vonatkozóan, merre induljanak behatóbb tájékozódásért az őket foglalkoztató problémával kapcsolatban. Ez utóbbi olvasók érdekében lexikonunk címrendszerét összehangoltuk az Új Magyar Lexikonéval, amelynek világnézeti felfogását is követtük.
![](https://stelazsibolt.hu/custom/stelazsi/image/data/LOGO/Infoblokk_1.jpg)