Leon Uris - A királynő törvényszéke

Szülőnek lenni a feszültség és az öröm különös elegye. Amikor a fiaim még kicsik voltak, ráébredtem, hogy ha velük vagyok, mindig valami idegesség vesz rajtam erőt, miközben a kelleténél többet figyelek rájuk, aggódom értük és igazítom helyre őket. Tőlük távol azonban – például ha előadó körúton tartózkodom – büszkeség és szeretet érzése kerít hatalmába. Olyankor szégyenkezem, hogy jelenlétükben nem vagyok képes kifejezni örömömet és csodálatomat – szégyenkezem magam miatt és őmiattuk is. Idegen nagyszülők segítettek ennek felismerésében. „Miért nem szereztek nekem annyi örömöt a gyermekeim, mint most az unokáim?” – kérdezgettek. Lassan rájöttem, hogy nem kivételes, hanem nagyon is szabályszerű, ha a jó szülő aggódik és helyreigazít, mivel a szülői szeretet nem csak ölelgetés, sugárzó büszkeség és hencegés. Hozzátartozik, hogy gyerekeinket olyanoknak szeretnénk láttatni a rokonok, a barátok szemében, akik segítőkészek és udvariasak, tanáraik elismerését pedig azzal szeretnénk kivívni, hogy jól teljesítenek. Ez annyit jelent, hogy olyan felnőtté neveljük őket, aki lelkiismeretesen dolgozik, rendes szomszéd, hű házastárs és kötelességtudó szülő. A nevelés legalapvetőbb szintjén tartani. E gondok miatt válunk aggályoskodó szülőkké. És a jutalomra – egy-egy elismerő szóra vagy látványos eredményre – bizony várni kell. Legyünk tehát türelmesek!

Háború dúlta Észak-Franciaországban, 1917 tavaszán Michael Courtney, az angol légierő rámenős, fiatal pilótája beleszeret egy gyönyörű, ifjú arisztokrata nőbe, Centaine de Thirybe. Boldogságuk rövid életű. A reményt, hogy együtt élhetnének Afrikában, Michael szülőhelyén, szétzúzza egy szörnyű légicsata, melyben a fiú életét veszti. Magányában és kétségbeesésében Centaine elhatározza, hogy gyermeküket, akit a szíve alatt hord, Afrikában fogja megszülni. Michael nagybátyja, Sean Courtney tábornok meg is szervezi útját Afrikába, ám egy tengeralattjáró megtorpedózza a kórház-hajót, melyen Centaine utazik. A várandós ifjú asszony a Namíbiai sivatag félelmetes partján ér földet... A felkavaróan izgalmas, szenvedélyekkel, rejtélyekkel, életveszélyes kalandokkal teli történet Centaine de Thiry útját követi nyomon Afrika titokzatos vadonjába. Rátalál-e ismét a szerelemre és a szerencsére a bátor, ifjú hősnő - ezt meséli el nekünk a kalandregények mestere, Wilbur Smith.

A stetl, a kelet-európai zsidó kisváros jelentős szerepet kapott a legújabb kor irodalmában, Sólem Aléchemtől a Nobel-díjas I. B. Singerig. Ezt a sort folytatta az Angliában élő Dávid Kossoff, akinek egyik legismertebb művét adjuk most át a magyar olvasónak.
A könyvben szereplő Klanestetl nem létező hely, jiddis szó, jelentése kisváros. Ám létezett vagy száz ilyen zárt, kis önálló világ, Oroszország, Lengyelország és Litvánia határvidékén. Ezen a területen ötmillió zsidó élt, akiket szigorúan igazgattak, s az életük rendkívül nehéz volt. Mégis, zsidó módon éltek, és szinte minden szinten virágzó tevékenységet folytattak: az irodalomban, a közgondolkodásban, a művelődésben, a vallásban és a lelki életben.
A szerző humoros és tanulságos rabbi történetek segítségével mutatja be ezt a hajdan volt, a holocaust áldozatául esett zsidó népi életet, a kisvárost, egy egész világot. Ám ha ezeket a szórakoztató, bölcs történeteket olvassuk, előbb-utóbb belátjuk, hogy általános emberi mondanivalót hordoznak, elvégre - ahogy a mű alcíme jelzi - „kisváros az egész világ". A most megjelenő könyvet a szerző eredeti rajzos illusztrációit díszítik.