Mesterházi Lajos - Budapest 1969. január-december (A főváros folyóirata 1 - 12. szám)

Az engedetlen világbotrányt kivívó szerzője mélyen megindító visszaemlékezésben meséli el sorsának alakulását, kislány korának szenvedéseitől az állig felfegyverzett testőrök között töltött nyugati életéig.
A hitetlen egy politikai szupersztár története, egyben egy nagyon is tipikus modern kori női sors. Hirsi Ali kislány korát szigorú muzulmán családban, zsarnokok uralta országokban töltötte. Húszas évei elején megszökött az erőszakkal rá kényszerített házasság elől, és politikai menedékjogot kért Hollandiában, ahol parlamenti képviselő lett, és harcolt a muzulmán asszonyok jogaiért, ami miatt apja megtagadta, mi több, merényletek célpontja lett... Hirsi Ali története arról szól, hogyan lett az engedelmes kislányból szókimondó, harcos, modern nő. Visszaemlékezései nem is lehetnének időszerűbbek, mint ma, amikor Kelet és Nyugat egyre távolabb sodródik egymástól.

Mednyánszky László (Beczkó 1852 - 1919 Bécs) grafikus, festőművész

1870-1871-ben még mérnöknek tanult, de hamarosan átjelentkezett a müncheni akadémiára. 1873-ban Párizsban, az École de Beaux Arts-on képezte magát, 1878-ban itáliai körútra indult. 1897-ben önálló kiállítása nyílt Párizsban. A hetvenes években járt először Szolnokon, 1902-ben részt vett a művésztelep alapításában. Állandó utazásainak csomópontja Párizs, Bécs, Budapest volt, és családi birtoka, Beczkó. Vonzotta a szegénység világa és a társadalom perifériájára kerültek társasága; modelljei voltak, támogatást nyújtott nekik, közöttük élt és élt meg mély kapcsolatokat. A világháborúban hadifestőként teljesített szolgálatot. Intellektuális karaktere, melyet a Párizsban megismert teozófiai és buddhista eszmék árnyalnak, jegyzetfüzeteinek, naplóinak sorozatából is kirajzolódik.

A vállalat egy számviteles vagy egy pénzügyes számára a legegyszerűbben eszközök és források összességét jelenti. Vállalati elemzéseinkhez a kiindulópontot a mérleg fogja adni. A mérleg - adott időpontban a vállalati jövedelmet hozó eszközök, illetve a hozzá szükséges források összetételének mérlegszerű szembeállítása. Az eszközöket és forrásokat úgy is szokás definiálni, hogy
• ha már megvan a szükséges pénzeszköz, mibe fektessem (eszközoldal);
• ha már megvan az adott befektetési cél honnan teremtsem elő a szükséges pénzállományt (forrásoldal). A vállalati pénzügyi döntéseket a fentiek alapján két nagy csoportra bontjuk: beruházási és finanszírozási döntésekre. (A finanszírozási döntéseken belül a későbbiekben az osztalékpolitikai döntéseket is megemlítjük.) A vállalati pénzügyeknek sokrétű a feladata:
• megkeresi azokat a tényezőket, amelyek a vállalat különböző eszközeinek és forrásainak piaci értékét meghatározzák,
• megmagyarázza azt a folyamatot, amelynek során ez az érték kialakul, s mindezt a pénzügyi döntések hozóinak segédeszközül kínálja, • segít kiválasztani a beruházásra érdemes eszközöket,
• megtalálja az optimális finanszírozási formát,
• kezeli a vállalati működés során fellépő kockázatokat. A vállalat a gazdaság különféle piacaihoz kapcsolódik. A reáleszközök piacán szerzi be a működéséhez szükséges javakat, s a reáljavak piacán értékesíti termékeit, szolgáltatásait. Ez a vállalat reálszférája, ezek a reáljavak hozzák létre a forrástulajdonosok számára szétosztható pénzáramlásokat. A vállalat a pénzügyi piacokkal kerül kapcsolatba, amikor a befektetőktől szert tesz a reáljavak beszerzéséhez szükséges forrásokra. Ez a vállalat pénzügyi szférája. A vállalati reáleszközök mozgását (a reálfolyamatokat) általában pénzügyi eszközök mozgása kíséri (pénzügyi folyamatok), s ezek a pénzmozgások ellentétes irányúak a reáleszközök áramlásával. A pénzügyi folyamatok azonban nem mindig kötődnek reáljavakhoz, önálló befektetési, eszközoldali funkciót is betölthetnek.