Minden marketinges hazudik/sztorizik

Napjainkban megnőtt az antik tárgyak iránti érdeklődés. A képekkel gazdagon illusztrált kötet megismertet a nagy stíluskorszakokkal és irányzatokkal, és kiemelten foglalkozik azokkal a "hétköznapi" régiségekkel, amelyeket a kisebb gyűjtők is könnyen beszerezhetnek, vagy családi örökségként bármelyikünk otthonában előfordulhatnak. A könyv ideális segítség a kezdő gyűjtők számára. Részletes tájékoztatást nyújt a műgyűjtésről és annak buktatóiról, a hamisítványok felismeréséről, a régi tárgyak ápolásáról és restaurálásáról.

Az elmúlt század első felének egyik legizgalmasabb életművét Sinkó Ervin teremtette meg. Az Optimisták c. regényében az események cselekvő részese beszél 1918-1919-ről. Könyve olvasható kordokumentumként is: hiteles képet kapunk egy a későbbi diktatúrák mintájaként is szolgáló rendszerről. A regény utoljára 1985-ben jelent meg, akkor, amikor saját felnőttkorunk is ha bársonyos, vagy gulyásos is, mégiscsak a kommunizmushoz volt köthető, s nem csak értettük, rövid időre még tapasztaltuk is, milyen lehetett az igazi: A kommunizmus. Gyermekeink most lépnek abba a korba, amikor már érdekelheti őket, az élményt keresik. Újra olvasva, egyértelmű: Sinkó regénye ehhez ahhoz az élményhez visz közelebb. Különösen izgalmas lesz ez majd az Egy regény regénye c. kordokumentum megjelenésekor.

A libanoni származású francia írót, Amin Maaloufot, akinek a Taniosz sziklája, a Levantei kikötők és a Szamarkand című regényei magyarul is nagy sikert arattak, a keresztes háborúk történetét feldolgozó nagyívű történelmi munkája indította el a hírnév útján. Könyve, amely megjelenése pillanatában, 1983-ban a döbbenetes újdonság erejével hatott, ma már alapműnek számít ebben a témakörben.
Vajon miben rejlik a könyv újszerűsége, mi a titka világsikerének? A válasz kézenfekvő: a keresztes háborúk történetével foglalkozó művek döntő többségétől eltérően Maalouf nem a támadók, hanem a megtámadottak, az arabok szemével láttatja a "dzsihád", a "szent háború" kétszáz évét, az európai és az arab világ, a keresztény és az iszlám vallás-kultúra réges-régi, de a mai időkre is kiható összecsapását. Hogyan látták, hogyan értékelték a megtámadottak a kegyetlen, véres eseményeket, miként ítélték meg a Nyugatról érkezett, hitükkel, civilizációjukkal fennen kérkedő, ám gyakorta barbárok, sőt vadállatok módjára viselkedő hódítókat? Erre a kérdésre keresi s adja meg a választ Maalouf műve, amely forrásként szinte kizárólag a korabeli arab történetírók, krónikások írásaiból merít.