Örkény István - Lágerek népe

"Lebilincselően izgalmas bibliai regény Krisztus köntösének – amelyre, beteljesítve a próféciát, "sorsot vetettek" – és az azzal kapcsolatba kerülő személyek kalandos útjáról. Kitalált történet amelynek folyamán a köntöst kísérő csodák mögött mindvégig ott ragyog a kegyelmes Isten hatalma és könyörülő, s mindenre elegendő szeretete."

A K. dosszié "önéletrajz két hangra": regényes párbeszéd Kertész Imre életéről - szüleiről, szerelmeiről -, pályájáról - a szellemi szabadság kivívásáról - és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az "egyéni" mindnyájunkra, akik olvasunk - akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
"Egészében véve, én a derű pártján állok" - mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan "botrányos", mint Kertész Imre egész életműve.

Az ókori görög történelmet bemutató sorozat második kötete a legfonotsabb városállamok, az európai kultúra bölcsőit, mindennapi életét ismerteti meg az olvasóval. A világot, ahol a filozófia, a művészet, a minoszi freskóktól a klasszikus szobrászatig, s a tudomány és irodalom remekművei megszülettek.

Galgóczi Erzsébet írja válogatott riportjainak, szociográfiáinak előszavában:
Hogy az ember ma él-e, vagy száz évvel ezelőtt, itt él-e, vagy Afrikában, városon él-e, vagy falun, az meghatározza konfliktusai jellegét, erkölcsi értékrendszerét, választási lehetőségeit és irányát - de az ember belső szuverenitását, választási szabadságát nem determinálja. Csak adott történelmi, társadalmi és földrajzi keretek közé szorítja. Az ember számára a legszűkösebb keretek között is legalább két választási lehetőség van: vagy elfogadja az adott helyzetet, amiben él, vagy föllázad ellene. Írásaimban soha nem a parasztot kívántam ábrázolni, hanem az embert, aki történetesen falun él. És méghozzá ez a "falu" sem korlátozható többé a falura, hiszen már régen nem zárt világ, elszigetelt település, ezer hajszálér fűzi az ország, sőt a világ gazdasági és szellemi vérkeringéséhez. Az én "falum" végeredményben az egész Magyarország.