Örkény István - Novellák I-II.

Kiszáradt, fehér folyómeder. A sivár magányosság jelképe. Inoue Jaszusi elbeszélései közös problémája: az emberi magány. Miszugi Dzsószuke, Miike Suntaró és Konkóbó szent atya életük válságos pillanatában mind magukra maradnak, s szembe kell nézniük a múlttal. Életük nagyon is különbözőképpen folyik. Miszugi Dzsószuke két nő között vergődik, s végül elhagyja a felesége, és meghal a szerelme; Miike Suntaró csak a tudománynak él, családjával ridegen bánik, barátai elmaradnak mellőle, csak soha el nem készülő könyvéhez lehet hűséges: Konkóbó szent atya egy lélekvesztőben a tengerre száll, hogy elérje a Fudaraku-paradicsomot, amelyben maga sem nagyon hisz, s amíg felkészül élete utolsó útjára, sorra elvonul előtte a korábban tengerre szállt szent emberek alakja, akik hivőn vagy hitetlenül a végtelen hullámokra bízták magukat. Ki-ki másként néz szembe önmagával.

A késő XVI. században Satha, Kambo­­dzsa királya és kísérői mitikus felfedezésükről számoltak be, amelyet egy elefánt­vadászat során tettek a Tonle Szap­­­tól, azaz a Nagy Tótól északra, Kambodzsa középső területén. Épp az aljnövényzeten vágták át magukat, amikor kőóriásokba és egy hatalmas falba ütköztek, amely útjukat állta. A király - az elbeszélés szerint - utasította hatezer emberét, hogy tisztítsák meg a te­rületet a dzsungeltől, és így napvilágra került Angkor, a több mint egy évszázada "elveszett" város. Portugál misszionáriusok későbbi beszámolóikban leírják a város négy kapuját, a vizesárkon keresztülívelő, kőszobrok szegélyezte hidakkal. Voltak itt arannyal borított képmások, feliratok, csatornák és "egy öttornyú templom, amelynek neve Angor”. E roppant épületegyüttes négy évszázadon keresztül nyűgözte le a világ minden részéről érkező látogatókat, eredetét és történetét azonban csak most kezdjük megérteni. A könyv a térségben élt őskori közösségek ismertetésével indul, és a szerző legutóbbi kutatásainak eredményeit felhasználva mutatja be a gazdag és kiterjedt törzsi társadalmakat, amelyek a történelem hajnalát uralták. Elbeszéli a korai államok létrejöttét, megalapozásától hatalma tetőpontján keresztül egészen hanyatlásáig kíséri e rendkívüli civilizáció sorsát, amely civilizációnak leginkább lenyűgöző teljesítménye Angkorvat aranyozott templommauzóleumának felépítése volt a XII. század folyamán - állítólag hetvenezer munkás keze munkája. Az őskorkutatás - régészet, epigráfia és művészettörténet - legújabb eredményeiből merítve, Charles Higham áttekinthető és részletes képet ad e figyelemre méltó civilizáció történetéről.

Az első Nagy NyomdaKönyv A klasszikus értelemben vett nyomdakönyv tartalmazza az adott nyomdában egy év alatt előállított összes nyomtatvány fő adatait. A Geomédia Kiadó gondozásában megjelenő Nagy Nyomdakönyv a hazai nyomdák színe javát mutatja be egy referenciaértékű válogatásban, ami hasznos segédeszköz a nyomdák partnereinek, a megbízóknak és az ügynökségeknek egyaránt.

A szövetséges angol-amerikai haderők 1943 őszén megnyitják a második frontot Dél-Olaszországban, s elfoglalják Nápolyt, az országrész legjelentősebb városát. Norman Lewis, a jeles angol író - mint megannyi írótársa - a brit katonai elhárításnál teljesített szolgálatot a második világháború alatt. E minőségben Nápoly megszállásának idején azt a feladatot kapta, hogy a szövetséges katonai kormányzat munkáját biztosítsa és támogassa egy úgynevezett "kapcsolat-", érthetőbben besúgóhálózat kiépítésével. Norman Lewis így sajátos rálátással követhette nyomon Nápoly megszállásának eseményeit, s az 1944-es évről szóló naplójában följegyez mindent, amit említésre méltónak talál egy jellegzetesen angol és kiművelt fő: a camorráról, a nápolyi maffiáról, felettesei üzelmeiről, a város letűnő arisztokráciájának különcségeiről, a kommunista konspirációkról,a délolaszok szerelmi szokásairól és szexuális életéről vagy éppen különös politikai viselkedéséről, a Vezúv negyvennégyes kitöréséről és a hozzá meg a városokhoz kötődő vallási hiedelmekről, s nem utolsósorban arról, hogyan is viselkedik egy megszálló, győztes hadsereg a második világháborúban.