Örkény István - Önéletrajzom töredékekben (Befejezetlen regények)

Ezek az írások Krúdy Gyula halála óta csaknem kivétel nélkül egyszer sem jelentek meg új kiadásban. Javarészt a szerző pályakezdő korszakának termését fogja egybe ez a kötet, és csak eredetileg is ifjúságnak szánt műveket tartalmaz. Születésükkor az író maga is közel állt még saját kalandos ifjúságának időszakához, bőven meríthetett tulajdon élményeinek forrásából. A kötet hangulati egységét az adja meg, hogy minden egyes írása utazásról szól, a rendkívül érdekes és izgalmas történetek hősei pedig fiatalok, diákok. Ez a gyűjtemény tehát új oldaláról mutatja be Krúdy Gyulát: nemcsak tanulságos és élvezetes olvasmányt ad a fiatal olvasók kezébe, hanem egyúttal fontos és jellegzetes alkotások újraközlésével hozzájárul a Krúdy-életmű feltárásának teljességéhez is.

A könyvből film is készült. A zsenikből verbuált amerikai felderítőraj történetét a nagyközönség ugyanolyan hálásan fogadta, mint korábban a regényt, s ahogyan a könyvből, úgy ebből is kultuszdarab lett.

Meglepetés ez a novelláskötet, mert a benne szereplő írások mindmáig ismeretlenek voltak még a legszűkebb baráti kör és a legfelkészültebb Örkény-kutatók előtt is.
Örkény István saját maga teremtette és terjesztette a legendát, hogy ő a háború előtt és a háború alatti években nagyon keveset írt, és abból a kevésből is elenyésző mennyiségben születtek csak jó minőségű szövegek. Most viszont e kötetet olvasva úgy érezzük, hogy az író messzemenően igazságtalan és szigorú volt fiatalkorának teremtményeivel szemben, mert ezek a novellák sokkal többek, mint ifjúkori zsengék.
A felfedezésszámba menő fiatalkori írásokhoz szervesen kapcsolódnak a hatvanas években született és eddig még nem publikált egyperces novellák és a szintén ismeretlen, elbészélés-terjedelmű regényrészletek.
A Búcsú az életműsorozat pótkötete.

Schratt Katalinnak, a sokat emlegetett udvari színésznőnek ez az első életrajza számos eredeti levél, távirat, feljegyzés és napló alapján készült. Mindennek az anyagnak a megszerzése rendkívül nehéz volt, mert Schratt asszony feljegyzéseinek és levelezésének nagyrészét kevéssel halála előtt megsemmisítette; kiderült azonban, hogy megbízható másolatok állanak rendelkezésre, valamint hogy nagyszámú eredeti dokumentumot őriznek barátok és rokonok, úgy hogy a könyv anyagához adalékok egész tömegét szolgáltathatják. Kiegészítik még mindezt Schratt Katalin legnagyobbrészt még életben lévő ismerőseinek közlései. Nevüket a források jegyzékében találja az olvasó. Ugyanitt található az együttműködésre megnyert levéltári igazgatóságok, színházak, múzeumok felsorolása is, valamint a felhasznált könyvek és folyóiratok jegyzéke. Mindehhez a terjedelmes anyaghoz járul még Schratt asszonnyal való személyes ismeretségem.
Schratt Katalinnal 1915-ben ismerkedtem meg Bécsben és utoljára 1938-ban látogattam meg kärntnerringi házában. Ez időközben szerzett személyes benyomásaim kiegészítették ezt a képet és Schratt Katalin jelen életrajzának megírására buzdítottak.