Összeesküvés Amerika ellen

E munka sürgős megírására és kiadására elsősorban az a körülmény késztetett, hogy a kir. József műegyetemen tartott katonai pótféléveken a Geodézia Elemei című tárgynak hallgatása a gépészmérnöki osztály hallgatói számára nem volt kötelező, de azért a tanulmányi szabályzat értelmében abból előmenetelt tartoztak felmutatni. Mivel ezt a kedvezményt sokan igénybevették, mert hiszen behatóbban foglalkozhattak, továbbá mivel e tárgyat az ellenőrzés nélkül készült, silány jegyzetekből sikerrel nem sajátíthatták el, határoztam el magam e munka megírására.
Valamint az e tárgyból tartott előadásaim, úgy e könyv is főleg az építész és a gépészmérnöki gyakorlat szükségletének megfelelő keretekben és terjedelemben ismerteti a geodézia fontosabb módszereit és műszereit. Célom az, hogy az olvasó tiszta képet kapjon a geodézia alapelveiről s emellett az olvasottak alapján képes legyen a geodézia fontosabb műszereinek kezelésére és használatára, továbbá kisebb felvételek szabatos elvégzésére. Ezért tőlem telhetőleg igyekeztem lehetőleg mérőeljárásokat és azok műszereit. A tárgyalás tehát általános, de azért ama fejezetekben, melyek az építészi, vagy a gépészmérnöki gyakorlat szempontjából különösen fontosak, a részletekre is kiterjeszkedtem. a tanulás megkönnyítésére úgyszólván fölösen használtam ábrákat, továbbá sematizált és részletes műszerrajzokat... 

Ebben az összefoglaló jellegű munkában szeretném bemutatni a magyarországi délszláv, magyar, román, ruszin, valamint az igen kis létszámú szlovák görög katolikusok történetét. Előre kell bocsátanom, hogy a magyarországi görög katolikusoknak egységes egyháztörténetük nincs. Kezdetben hazánk területén csak magyar görög katolikusok éltek, majd megindult a keleti szertartású népcsoportok bevándorlása. Ezek különböző időben érkeztek, különböző helyeken telepedtek le, fejlődésük egyházi szempontból is független volt egymástól, érthető tehát, hogy közülük mindegyiknek külön egyháztörténete van. A keleti szertartású magyarság a bevándorolt román, vagy ruszin közösségekhez csatlakozott és nagyon sokáig az ő sorsukban osztozott. Munkámban előbb ismertetem a magyarországi keleti szertartású keresztények helyzetét, majd az egyházi unió megvalósulását, végül pedig külön-külön bemutatom minden egyes egyházmegye történetét. Minden részletkérdésre nem térhettem ki. így nem foglalkoztam az egyházi képzőművészettel s csak érintettem az egyházi irodalmat, a kiemelkedő személyiségeket pedig a készülő Katolikus Lexikon örökíti meg. Azt is előre kell bocsátanom, hogy ebbe a munkába beledolgoztam „A görög katolikus magyarság története" című könyvem minden jelentős részét. A magyarországi görög katolikusok történetét négy korszakra oszthatjuk: I. A vándorlás során a kialakuló magyarság megismerkedett a keleti kereszténységgel. A honfoglalás után, a X. század közepén egyes magyar vezérek Bizáncban megkeresztelkedtek, majd a bizánci egyház szerzetesei megkezdték őseink megtérítését. A térítést azonban a nyugati egyház papjai fejezik be, mert Géza fejedelem politikai okokból Nyugatról kért hittérítőket, István király pedig az ország egységének érdekében kizárólag latin szertartású egyházmegyéket szervezett.

A Bibliát olyan emberek értik és tudják mások számára is közel hozni, akiknek köze van ahhoz a Titokhoz, amelyből ez a könyv született. Jelenits tanár úr ilyen olvasója, magyarázója a Könyvek Könyvének. Alázatosan magyaráz. Nem a szöveg helyett vagy csupán a szöveg kapcsán akar valamilyen saját bölcsességet elmondani, hanem a szöveget engedi megszólalni. A betűben és a betű által a lelket.