Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Kérem, olvassa el | 19 |
Az erő és a testek tehetetlensége, mozgások | 22 |
Néhány feltűnő kísérlet a tehetetlenségre | 22 |
Gyufásdoboz a papírlapon | 22 |
A pohár és az egyforintos | 23 |
Pénz a papírtornyon | 24 |
Pohár az asztalon | 25 |
Melyik zsineg szakad el? | 25 |
Meglepő kísérlet pörgő tojással | 27 |
Nyers tojás, főtt tojás | 27 |
A továbbgördülő ceruza | 28 |
Miért esünk el? | 29 |
Meglepő kísérletek pénzdarabokkal az erő közvetítésére | 31 |
A rugalmas pénzdarab | 31 |
Az erőközvetítő sorozat | 32 |
Az erők párosával lépnek fel - Hatás-ellenhatás | 34 |
Kísérlet a hatás-ellenhatásra | 34 |
A két borotvapenge | 35 |
Kísérletek a rakétaelvre | 36 |
Felfedezzük az általános törvényt | 37 |
A szénsavas patron mint rakéta | 38 |
A rugalmas ütközés | 39 |
Kísérletek ütköző pénzdarabokkal vagy gombokkal - Az egyik áll | 39 |
Szemközt csúszó pénzdarabok vagy gombok | 40 |
A neutronok lelassítása az atomreaktorban | 42 |
A "gondolkodó" pénzsorozat (gombsorozat) | 43 |
Kísérletek az idővel | 46 |
Mennyi egy másodperc? | 46 |
Zsebórával távolságot mérünk | 47 |
Az ember mint óra. Kinek pontosabb az időérzéke? - Versenyjáték | 48 |
Pontos-e az óránk? | 49 |
Kísérletek az órával | 52 |
Kísérletek a mozgások köréből | 54 |
A nehéz vagy a könnyű szán csúszik-e sebesebben a domboldalon? | 54 |
Egyforma sebességgel esnek-e a különböző súlyú testek? | 56 |
Van-e időnk ellépni a zuhanó tetőcserép alól? | 75 |
Kerékpárosok, gépkocsizók - figyelem! | 59 |
Meglepő kísérlet - a mozgások függetlenségének elve | 61 |
Milyen magasra dobtunk? | 62 |
Van-e súlya az eső testnek? - A súlytalanság állapota kísérletekben | 64 |
Munka - Munkavégző képesség - Energia - Munkasiker | 66 |
Hány lóerősek vagyunk? - Jólétünk alapja: az energia | 66 |
Mennyibe kerül a gépi munka és az emberi izommunka? | 67 |
Megmérjük munkateljesítményünket rövid ideig tartó munkában | 67 |
Munkateljesítményünk hosszabb idő alatt | 70 |
A forgómozgás | 73 |
A körbeforgatott tele pohár | 73 |
A különc pörgettyű | 74 |
A forgómozgás mint stabilizátor - A siklómozgást végző korong és pörgettyű | 75 |
Mindig sarkcsillag marad-e a Sarkcsillag? | 77 |
Jo-jo kabátgombból | 79 |
Kísérletek cérnaorsóval | 80 |
Magyarázó kísérlet az elforduló koronggal | 81 |
Miért rövidebb a tél, mint a nyár? | 83 |
A farkát csóváló kutya és az ingó óra | 84 |
Így bizonyították be, hogy a Föld forog | 86 |
Az energiamegmaradás elvének bizonyítása ingával | 87 |
Kísérletek a súlypontra | 88 |
Ami senkinek se sikerül | 88 |
Ami mindenkinek sikerül | 89 |
Ezt sem lehetne elhinni | 90 |
Kísérletek a súrlódásra | 91 |
Egy meglepő felfedezés | 91 |
A gördülő súrlódás meglepően csekély | 92 |
Köznapi tapasztalat egyszerű kísérletekben. - Mozgás közben kisebb a súrlódás | 92 |
Megmérjük a súrlódási együtthatót | 93 |
Gázok és folyadékok | 95 |
Kísérletek az áramló levegővel | 95 |
Biztosan megnyerhető fogadások | 95 |
Szét nem fújható papírlapok | 96 |
Így mérhetjük a nyomáscsökkenés nagyságát | 98 |
Életveszély! | 100 |
Különös röppálya | 101 |
A Magnus-hatás | 103 |
A csavart labda és a befőttesüveg | 104 |
Miért táncol a labda a lég- és a vízsugáron? Fújással lebegtetjük a labdát | 06 |
Miért marad lebegve a labda? | 108 |
Gyönyörű kísérletek - tüdőnk helyett porszívóval | 108 |
Kísérletek a közegellenállásra | 110 |
A lebegő lapok | 110 |
A gyufa tengelyű pörgő papírkorong | 110 |
Hogyan függ a közegellenállás nagysága a mozgó test sebességétől? - Miért nehéz széllel szemben kerékpározni? | 112 |
Fajsúly és sűrűség | 113 |
Régi tojás, friss tojás | 113 |
A tojások kor szerinti osztályozása sós vízzel | 114 |
A vízben lebegő tojás és a léghajó | 115 |
Láthatóvá tesszük a láthatatlant | 116 |
Levegő töltésű szappanbuborék | 117 |
Mennyi a pálinka alkoholtartalma? | 118 |
Az eszköz készítése | 118 |
A sűrűség mérése | 120 |
Sűrűségből alkoholtartalmat | 121 |
Valóban 40%-os a barackpálinka? | 121 |
A felhajtóerő alkalmazása: seprűnyélből levélmérleg | 122 |
A víz mint gyertyatartó | 123 |
A búvár | 124 |
A legegyszerűbb megoldás: a cucli | 126 |
Nem keveredő folyadékok - a víz és a petróleum helycseréje | 126 |
Bűvészmutatvány két pohárral | 127 |
Különböző sűrűségű, egymással keveredő színes folyadékok egymásra rétegzése | 129 |
A fő kísérlet: vörösbor és víz | 130 |
Hasonló jelenségek a természetben | 131 |
Kísérletek az ozmózisra. Az anyag "lyukacsos" | 132 |
A vízgőz és a kartonpapír | 132 |
Gyertyát fújunk el téglán át | 132 |
A meghizlalt tojás - Egy lehetetlennek látszó feladat | 133 |
Kivonjuk a vizet a tojásból | 135 |
Kísérletek a felületi feszültségre | 136 |
A kifeszülő cérnaszál | 136 |
A gyertya eloltása | 136 |
Játék a borotvapengével | 137 |
A vízen úszó pénzdarabok | 138 |
Feljön-e a víz alól? | 139 |
A szétfutó gyufaszálak | 140 |
Szappanmotoros csónak | 140 |
Hangtani kísérletek | 140 |
Hangvisszaverődés | 143 |
A hangárnyék | 143 |
A hangvisszaverődés merőleges beeséskor | 143 |
Kísérlet a lyukacsos falú "hangcsővel" | 145 |
A hangvisszaverődés ferde beeséskor | 147 |
Fényszóró - hanggal | 147 |
Konzervdoboz és hangvisszaverődés | 149 |
A magasabb hangokat rövidebb úton nyeli el a levegő | 150 |
Még meglepőbb kísérlet a magas hangok elnyelésére | 151 |
Hanghoz hangot adunk és - csend lesz | 152 |
A hang mint hulllám | 153 |
Megmérjük a hang hullámhosszát | 153 |
Megmérjük a hang terjedési sebességét | 155 |
Megmérjük a "d" hang rezgésszámát | 156 |
Hányas rezgésszámú hangon beszélünk? | 156 |
A hang és oktávja | 157 |
Tenyerünk mint érzékeny rezgésjelző | 158 |
Hangok kiválasztása egy hangegyvelegből rezonanciával | 160 |
Bebizonyítjuk, hogy a mindennapos csendben mindenfajta hang jelen van | 161 |
Kimutatjuk a felhangokat | 161 |
Rövidebb síp magasabb hangot ad | 163 |
A zenélő levelezőlap | 163 |
Melyik fülünkkel hallunk jobban? | 164 |
A közeledő síp hangja magasabb | 164 |
Hanglebegések előállítása | 166 |
A hang terjedése | 168 |
Télen messzebbre hallatszik a hang, mint nyáron | 168 |
Ha nem próbáljuk meg, talán el sem hisszük | 170 |
Egy pénzdarab jól vezeti a hangot | 171 |
Halászok beszélgetnek | 172 |
A hanghullámok tapadnak a görbe felülethez is | 173 |
Hőtani kísérletek | 174 |
Az anyagok hőtágulása | 174 |
Egy gyufaszál melege kiterjeszti a drótot | 174 |
A hőtágulás legegyszerűbb kimutatása: a csók | 176 |
A kitáguló drót csengőt szólaltat meg (villanylámpát kapcsol be) | 177 |
Miért reped meg a melegített üvegedény? | 178 |
A folyadékok kitágulása | 179 |
A levegő hőkitágulása | 180 |
Igen érzékeny hőmérséklet-mutató | 181 |
A hő terjedése | 182 |
Ki bírja tovább? | 182 |
Egyszerű kísérletek a hővezetésre | 183 |
Látjuk a különböző hővezető képességet | 184 |
Vízforralás papírtasakban | 185 |
Amikor nem gyullad meg a selyempapír | 185 |
A meleg levegő felfelé áramlik | 186 |
Két egyszerű kísérlet a hősugárzásra | 187 |
A kertészeti üvegházak és fóliasátrak titka kísérletekben | 189 |
Hűtőkeverék | 190 |
A levegő nedvessége | 191 |
Mennyi nedvesség van a levegőben? | 191 |
A szalmaszálas nedvességmérő | 193 |
A hajszálas nedvességmérő | 194 |
A bélhúros nedvességmérő | 194 |
Ködöt keltünk - ásványvizes palackban | 195 |
Ködöt keltünk - közönséges palackban | 196 |
Gomolygó köd a palackban - köd a nagyvárosok felett | 197 |
Percekig forraljuk a vizet láng nélkül | 199 |
Hatásfokot mérünk | 200 |
Milyen hatásfokú a spirituszfőzőnk? | 200 |
Megmérjük az elektromos főzőlap hatásfokát | 202 |
A hatásfok és az edény anyaga | 203 |
A hatásfok és az edény alapterülete | 204 |
Lökdösődő molekulák - alumínium szemecskék táncolnak a vízben | 205 |
Kísérletezzünk a fénnyel | 210 |
Mérjük a fényerősséget | 210 |
Sötétkamra készítése | 212 |
A fényvisszaverődés | 213 |
Hogyan verődik vissza a fény az üveglapról? | 213 |
Milyen messze jelenik meg a kép a tükör mögött? | 214 |
Tanulságos kísérlet az ablakkal | 216 |
Láthatóvá tesszük a visszavert fény újtát | 216 |
Érzékeny "földrengés"-jelző | 218 |
Sima felületek fényvisszaverő képessége | 218 |
Hat-hét kép a tükörben | 220 |
Amit nem tanítanak az iskolában | 222 |
A fénytörés | 224 |
Láthatóvá tesszük a megtört fény útját | 225 |
Egyszerű kísérletek a fénytörésre | 225 |
Játékos kísérletek a fénytörésre | 228 |
A látszólag felemelkedett pénzdarab | 228 |
Hogyan törik meg a vízből kijövő fénynyaláb? | 229 |
A teljes fényvisszaverődés | 230 |
Egy meglepő jelenség - a teljes visszaverődés | 230 |
A vízfelszín mint teljesen visszaverő tükör | 232 |
Délibáb a vizespohárban | 233 |
A színekre bomlás jelenségei | 236 |
A színtelen fényt színekre bontjuk | 236 |
A szivárvány színeit fehér fénnyé egyesítjük | 238 |
Meglepetés a színszűrés körül | 239 |
A színek összetétele | 240 |
A fénytalálkozások (interferencia) jelenségei | 241 |
Olajfolt a vízen | 241 |
Két üveglemezzel bebizonyítjuk a fény hullámtermészetét | 243 |
Nagyítólencse, nagyítás, képalkotás | 245 |
E gy üveg víz mint gyűjtőlencse | 345 |
Egy pohár víz mint nagyítólencse | 246 |
Hány dioptriás a szemüvegünk? | 248 |
Az egyszerű nagyító hatásának mérése | 249 |
Képvetítés domború lencsével | 251 |
Szűkebb lencsenyílás - tisztább kép | 253 |
A lencse mint tükör | 254 |
Ilyen egyszerű a messzelátó | 255 |
A messzelátó nagyítása | 256 |
Milyen fényerejű a messzelátó? | 258 |
A homorú lencse fókusztávolságának mérése | 259 |
Tükrös messzelátó szemüvegből | 260 |
Tükrös messzelátó borotválkozótükörből és gyűjtőlencséből | 260 |
Egy igazi tükrös távcső | 262 |
Érdemes megpróbálni - vizespohárból messzelátó | 264 |
Így működik a mikroszkóp | 265 |
Miben különbözik a gyárilag előállított mikroszkóp kísérleti összeállításunktól? | 267 |
Hogyan mérhetjük meg a mikroszkóp nagyítását? | 269 |
Hogyan állapíthatjuk meg a kezünkbe került mikroszkóp jóságát? | 270 |
Kísérletek a látásra | 271 |
Mikor szükséges a szemüveg? | 271 |
A vakfolt kimutatása | 272 |
Valóban nagyobb a nyugvó-kelő Hold korongja? | 273 |
A forgó korong | 274 |
Ujjunk mint térlátó eszköz | 275 |
Rajzoljunk egyszerű térhatású képeket | 277 |
így könnyű a térlátás | 279 |
Szemünk felbontóképessége | 280 |
Gyakorlati vonatkozások | 282 |
Látási csalódások és érdekességek: hal a medencében | 284 |
Eltűnik a pénz az asztalról | 285 |
Amikor egyesül az elválasztott | 286 |
Ha leszűkítjük szemünk látólyukát - tisztább a kép | 286 |
Látás egy szemmel | 287 |
Sötét környezetben fényesebbnek látszik ugyanaz a fényesség | 287 |
Három látási csalódás | 288 |
Kísérletek az igen rövid időközök szemléltetésére | 289 |
A reszelő és a tű | 289 |
Mozgó tárgy a villanylámpa fényében | 290 |
Egy meglepő mérés | 292 |
Kísérletek a ködfénylámpa villogó fényével | 293 |
Mennyi idő alatt fordul egyet a korong? | 294 |
Mekkora az a legkisebb fordulatszám, amely szükséges pörgettyűnk stabilizálásához? | 296 |
Mennyi ideig sötét a ködfénylámpa? | 297 |
Hány volton alszik ki a lámpa? | 298 |
Bevont felületű-e a fénycső? | 298 |
Kísérletek a mágnesességre | 300 |
A vízen úszó iránytű | 300 |
Készítsünk függő mágenstűt | 302 |
Tűhegyen forgó iránytű | 303 |
A mágneses erő áthatolása különböző anyagokon | 304 |
A mágneses erő vonalait láthatóvá tesszük | 305 |
Hogyan lesz mágneses a nem mágneses vasdarab? | 306 |
Lehetetlen egysarkú mágnest készíteni | 307 |
A mágneses megosztás | 308 |
A rázkódás hatása a mágnesre | 309 |
A melegítés gyengíti a mágnest | 310 |
Kísérletezzünk elektronokkal - elektromossággal | 311 |
Elektromozás dörzsöléssel | 311 |
Mindenütt elektromosság | 311 |
A fésűelektroszkóp | 311 |
Az elektromos állapot | 313 |
A kétféle elektromos állapot | 313 |
A dörzsölt fa elektromos | 316 |
Az elektromos alma és kenyér | 317 |
A megdörzsölt fém is elektromos | 318 |
Mindig pozitív? Negatív? | 319 |
Elektronnal magyarázzuk a tényeket | 321 |
Az elektronok mozgása az anyagokban | 324 |
Elektrontartály konzervdobozból | 324 |
Összegyűjtjük az elektronokat | 326 |
Jó vezető - rossz vezető | 327 |
Az üveg vezeti az elektromosságot? | 329 |
Vezetővé tesszük a levegőt - A lángionizáció | 330 |
Ionok a levegőben | 330 |
Az elektromos erők áthatolása az anyagokon | 332 |
Az elektromos megosztás (influencia) | 335 |
A villám szele | 335 |
Új módon adunk töltést | 336 |
Megosztás két dobozzal | 337 |
Két szórakoztató elektromos játék | 340 |
A csókolózó kisbaba | 340 |
Az elektromos harangjáték | 343 |
Néhány érdekes elektromos kísérlet | 346 |
Sztaniollemez a konzervdobozon | 346 |
Az elektronok a vezető külső felületén helyezkednek el | 347 |
Megmérjük a töltésvesztés sebességét | 349 |
Bebizonyítjuk, hogy az ionok rövidebb ideig élnek, mint egy másodperc | 349 |
A radioaktív sugárzás által okozott ionizáció | 352 |
Egy tájékoztató mérés | 352 |
Amit mindenki elvégezhet | 353 |
A villámhárító | 354 |
A csúcshatás | 354 |
Miért kell mozgatni a fésűt a csúcs előtt? | 356 |
Felesleges a külön csúcs | 357 |
Szikra a konzervdobozból | 357 |
A kétlemezes elektroszkóp | 359 |
Töltésmérő hulladékból | 360 |
A billegés és magyarázata | 362 |
A mérés elve | 363 |
Kísérletek a legegyszerűbben | 364 |
Egy ismert kísérlet - új formában | 367 |
Egy nehéz kísérlet - bámulatosan egyszerűen | 370 |
Miért ad néha elektromos ütést az autóbusz és a trolibusz? | 372 |
Egy dörzsölés vagy több dörzsölés ad nagyobb töltést a fésűnek? | 374 |
Szórakoztató mérések az anyagok elektromos ellenállására | 374 |
Milyen gyors a doboz, a fésű töltésvezetése? | 376 |
A csúcs hatása számbelileg | 377 |
Ez már majdnem varázslat | 379 |
Ionokkal és elektronokkal fényjelenségeket keltünk | 380 |
Villámok a villanykörtében | 380 |
Az atomok fénykibocsátása | 384 |
Elmó tüze a villanykörtében | 386 |
Kísérletek az elektromos árammal | 389 |
Kísérletek a mikrofonnal | 389 |
Mikrofon percek alatt | 389 |
Hanggal pislogatjuk a zseblámpaizzót | 389 |
Tanulságos tapasztalat | 390 |
Telefonálunk egyszerű mikrofonunkkal | 391 |
Házi rádióstúdió | 392 |
Áramvezetés | 393 |
Vezeti-e a tiszta víz az elektromos áramot? | 393 |
A sós víz és az elektromos áram | 393 |
Mi történik a konyhasó oldásakor? | 394 |
Könnyen szabályozzuk az áram erősségét | 396 |
Az áram kémiai hatása | 396 |
Rézbevonatot készítünk | 396 |
A réziszap kiválasztása | 398 |
Vízből hidrogén- és oxigéngázt állítunk elő | 399 |
Láthatóvá tesszük az ionok vándorlását | 399 |
Pirosan ír a tompa hegyű szeg | 401 |
Gázakkumulátort készítünk | 402 |
Készítsünk áramjelzőt | 404 |
Még érzékenyebb lengőtűs áramjelző | 406 |
Hőből elektromos áram | 408 |
A gyertyaláng elektromos áramot kelt | 408 |
Munkavégzésből elektromos áram | 410 |
Mágnest mozgatunk - áram keletkezik | 410 |
Szerző | Öveges József |
Fordította | |
Kiadó | Aranyhal Könyvkiadó |
Kiadás Éve | |
ISBN | 9638366249 |
Kötés Típusa | papír / puha kötés |
Állapot | jó |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Varga Csaba és Tibori Tímea - A mai világ és a jövő forgatókönyvei (Nemzeti stratégia 2020-ig 1.)
Miért jelentős ez a könyv?
A magyar szellemi életben talán először születik meg egy átfogó nemzeti stratégia váza:
Ez a nemzeti stratégia kimondatlanul is leszámol azzal a magyar és kelet-közép-európai illúzióval, hogy csak a fejlett világ modelljeinek és receptjeinek szolgai lemásolásával megoldhatjuk saját fejlődésünk dilemmáit;
Ennek ellenére a szerzők Magyarország jövőjét nem elsősorban Magyarországból kiindulva vizsgálják, hanem a globális erőtér s ezen belül a nyugat-európai metatrendek feltérképezése alapján;
Ez a kutatás és programírás most mindenekelőtt a globális, az európai és a magyar valóság újraelemezésével foglalkozik, hiszen a jövő felől visszanézve szinten minden másnak és másképpen látszik, ami egy új - másabb, pontosabb - jelenkép megalkotására inspirálhatja a szerzőket;
Ez a nemzeti stratégiakeresés talán még túlságosan foglya a múltnak és a jelennek, ugyanakkor a szerzők - anélkül, hogy nézeteiket egymásra erőltetnék - a jövő alapvető értékeiben nagyon is megegyeznek;
A könyv egyik közös üzenete az, hogy az újkapitalizmus pénz- és pénzpiac-központú világában a következő huszonöt évben Magyarországnak semmi esélye sincs arra, hogy a fejlett első világot utolérje, ami önmagában is egy új jövőkép alapját jelenti;
Ezért - noha furcsán hangzik - Magyarországnak nemzeti, Közép-Európának regionális érdeke, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő újkapitalizmust előbb-utóbb váltsa fel az információs-kommunikációs társadalom (optimálisabb esetben: a kultúratársadalom), mert csak a tudás avagy a szellemi tőke irányította modellben lehetnek tényleges felzárkózási esélyeink;
A könyv másik közös vélekedése, hogy - függetlenül attól, hogy milyen holnap vár ránk - ez nem lehet azonos azzal, hogy kiforgatnak minket hagyományainkból, nemzeti értékeinkből, nyelvünkből és kultúránkból vagy méltóságunkból, a kötet írói már ezért is a globális erőtér feltételeivel egyenrangú tényezőknek tekintik a magyar fejlődés sajátosságait, tartalékait, belső rendjeit;
A tanulmányok írói szinte kivétel nélkül elemien fontosnak vélik (a globális erőtér sajátosságaként is) a civil társadalom és a civilpolgár regionális és magyar esélyeinek növelését;
Az egyszerre globális, nemzeti és lokális információs társadalom modellje nem eleve rossz vagy jó, s a szerzők által megfogalmazott, távlatos nemzeti stratégia teszi csak lehetővé, hogy Magyarország érdemben beleszóljon abba, hogy nálunk vagy tágabb régiókban milyen legyen az új fejlődési alternatíva;
A jövő természetesen nem csak egy vagy néhány alternatíva, Magyarország és tágabban a második világ (nem elfogadható a félperiféria megnevezés) kénytelen szembenézni nagyon is fekete és szürke jövőforgatókönyvekkel, sőt akár a legrosszabb lehetőségekkel is;
Ebben a kötetben minden szerző azt gondolja és írja, ami a saját álláspontja, ugyanakkor a tanulmányok szükségképpen egymásra is reflektálnak, egyes gondolatokat gyengítenek, másokat erősítenek, így a könyv észrevétlenül megérleli azokat a hipotéziseket és fogalmakat is, amelyekkel a kutatás végén megszülethet az átfogó nemzeti stratégia;
Ez a nemzeti stratégia (előítéletes hazánkban ezt illik jelezni) független pártpolitikai szándékoktól vagy hatalmi ideológiáktól, már azért is, mert a szerzők többsége szerint az általános metatrend az, hogy a közpolitika a hagyományos képviseleti demokráciától valószínűleg a közvetlen, elektronikus demokrácia felé vezet;
Ez a könyv nem az életunt, a hisztériázó, a magatehetetlen, éppen ellenkezőleg az életerős, a megfontolt, magának jövőt tervező Magyarország könyve;
A kötetben szereplő kiváló tudósoknak (és az ebből a kötetből még kimaradt értelmiségieknek) közös szándéka, hogy a legkésőbb 1999 végéig megjelenő nagy jövőkönyv már nem az egyes szerzők tanulmányaiból, hanem az együtt megfogalmazott, összeérett jelen- és jövőképekből, a részletesen megírt forgatókönyvekből áll;
Magyarországnak túlságosan sok vitája van saját múltjával, jelenével és jövőjével, ezért talán az a legizgalmasabb kérdés, hogy merre vezet a holnap? Hogy a könyv végül is milyen jövőalternatívákat fogalmaz meg?
Olvassák el a könyvet!
A magyar szellemi életben talán először születik meg egy átfogó nemzeti stratégia váza:
Ez a nemzeti stratégia kimondatlanul is leszámol azzal a magyar és kelet-közép-európai illúzióval, hogy csak a fejlett világ modelljeinek és receptjeinek szolgai lemásolásával megoldhatjuk saját fejlődésünk dilemmáit;
Ennek ellenére a szerzők Magyarország jövőjét nem elsősorban Magyarországból kiindulva vizsgálják, hanem a globális erőtér s ezen belül a nyugat-európai metatrendek feltérképezése alapján;
Ez a kutatás és programírás most mindenekelőtt a globális, az európai és a magyar valóság újraelemezésével foglalkozik, hiszen a jövő felől visszanézve szinten minden másnak és másképpen látszik, ami egy új - másabb, pontosabb - jelenkép megalkotására inspirálhatja a szerzőket;
Ez a nemzeti stratégiakeresés talán még túlságosan foglya a múltnak és a jelennek, ugyanakkor a szerzők - anélkül, hogy nézeteiket egymásra erőltetnék - a jövő alapvető értékeiben nagyon is megegyeznek;
A könyv egyik közös üzenete az, hogy az újkapitalizmus pénz- és pénzpiac-központú világában a következő huszonöt évben Magyarországnak semmi esélye sincs arra, hogy a fejlett első világot utolérje, ami önmagában is egy új jövőkép alapját jelenti;
Ezért - noha furcsán hangzik - Magyarországnak nemzeti, Közép-Európának regionális érdeke, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő újkapitalizmust előbb-utóbb váltsa fel az információs-kommunikációs társadalom (optimálisabb esetben: a kultúratársadalom), mert csak a tudás avagy a szellemi tőke irányította modellben lehetnek tényleges felzárkózási esélyeink;
A könyv másik közös vélekedése, hogy - függetlenül attól, hogy milyen holnap vár ránk - ez nem lehet azonos azzal, hogy kiforgatnak minket hagyományainkból, nemzeti értékeinkből, nyelvünkből és kultúránkból vagy méltóságunkból, a kötet írói már ezért is a globális erőtér feltételeivel egyenrangú tényezőknek tekintik a magyar fejlődés sajátosságait, tartalékait, belső rendjeit;
A tanulmányok írói szinte kivétel nélkül elemien fontosnak vélik (a globális erőtér sajátosságaként is) a civil társadalom és a civilpolgár regionális és magyar esélyeinek növelését;
Az egyszerre globális, nemzeti és lokális információs társadalom modellje nem eleve rossz vagy jó, s a szerzők által megfogalmazott, távlatos nemzeti stratégia teszi csak lehetővé, hogy Magyarország érdemben beleszóljon abba, hogy nálunk vagy tágabb régiókban milyen legyen az új fejlődési alternatíva;
A jövő természetesen nem csak egy vagy néhány alternatíva, Magyarország és tágabban a második világ (nem elfogadható a félperiféria megnevezés) kénytelen szembenézni nagyon is fekete és szürke jövőforgatókönyvekkel, sőt akár a legrosszabb lehetőségekkel is;
Ebben a kötetben minden szerző azt gondolja és írja, ami a saját álláspontja, ugyanakkor a tanulmányok szükségképpen egymásra is reflektálnak, egyes gondolatokat gyengítenek, másokat erősítenek, így a könyv észrevétlenül megérleli azokat a hipotéziseket és fogalmakat is, amelyekkel a kutatás végén megszülethet az átfogó nemzeti stratégia;
Ez a nemzeti stratégia (előítéletes hazánkban ezt illik jelezni) független pártpolitikai szándékoktól vagy hatalmi ideológiáktól, már azért is, mert a szerzők többsége szerint az általános metatrend az, hogy a közpolitika a hagyományos képviseleti demokráciától valószínűleg a közvetlen, elektronikus demokrácia felé vezet;
Ez a könyv nem az életunt, a hisztériázó, a magatehetetlen, éppen ellenkezőleg az életerős, a megfontolt, magának jövőt tervező Magyarország könyve;
A kötetben szereplő kiváló tudósoknak (és az ebből a kötetből még kimaradt értelmiségieknek) közös szándéka, hogy a legkésőbb 1999 végéig megjelenő nagy jövőkönyv már nem az egyes szerzők tanulmányaiból, hanem az együtt megfogalmazott, összeérett jelen- és jövőképekből, a részletesen megírt forgatókönyvekből áll;
Magyarországnak túlságosan sok vitája van saját múltjával, jelenével és jövőjével, ezért talán az a legizgalmasabb kérdés, hogy merre vezet a holnap? Hogy a könyv végül is milyen jövőalternatívákat fogalmaz meg?
Olvassák el a könyvet!
1.000 Ft
Andorka Rudolf, Buda Béla, Donga Katalin, György István - Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon
"Az elmúlt évtizedekben - legjobb tudomásom szerint - nem jelent meg hazánkban olyan munka, amely együtt s kölcsönös kapcsolataikban tárgyalta volna valóságunk egyes tömeges, nyugtalanító és konfliktusgerjesztő jelenségeit, folyamatait. E nyugtalanító jelenségeken ezúttal pontosan körvonalazható tartományt értek: a társadalmi beilleszkedés zavarait, a társadalmi deviáció tényeit. Az előbbi - kissé bőbeszédű - formula ugyanis ugyanazokat a társadalmi tényeket nevezi meg, amelyeket a nemzetközi tudományos irodalom hagyományosan a "deviáns viselkedés" fogalma alá rendel...
Azok a tények és tapasztalatok, amelyekről e könyvben olvashatunk, önmagukban véve semmiképpen sem újak és szokatlanok. Sem nálunk, sem a világ bármely más országában! Szokatlan viszont az, hogy a kötet szerzői ezúttal komplex módon, a tények pontos nyelvén, köntörfalazás nélkül beszélnek a szóba jöhető tényekről...
Félreértés ne essék: korántsem e lapokon olvashat először a hazai olvasó a bűnözés állapotáról és alakulásáról, az alkoholizmus okozta bajokról vagy az öngyilkosságok terén elfoglalt "világelsőségünkről", a veszélyeztetett fiatalok - főképpen az állami gondozottak - sorsáról... Az eddigi vitáknak, elemzéseknek azonban minden jel szerint nem sikerült kellően átütnük a közöny, a megelégedett rutin vagy a "szégyenlősség" falait. Az elhangzott szavak mennyisége, a javaslatok intése és megalapozottsága korántsem volt ugyanis arányban a széles körű cselekvésre, az intézményrendszer korszerűsítésére s a társadalmi aktivitás serkentésére fordított erőfeszítésekkel...
Nos, a kérdéseknek ez az összetettebb és egyúttal genetikus szemlélete, az összes érintett szakembercsoportok termékeny együttműködése alighanem újszerű mozzanatnak ítélhető...
Az olvasó olyan írást tart a kezében, amely minden tekintetben kollektív erőfeszítés, közös szellemi munka, sok és olykor kiélezett - bár mindig jóízű - vita gyümölcse... Hiszen a feladat az állampolgári felelősség leckéje is volt, nem csupán szakemberi minőségükben tartott igényt a résztvevőkre."
1.000 Ft
Irene Gut Opdyke, Jennifer Armstrong - Két kezemmel (A holocaust túlélőinek és megmentőjüknek emlékére)
Ajánlom leányomnak, Janinának és minden fiatalnak, akik képesek megtenni a lehetetlent, azáltal, hogy erejüket Istentől, jóságukat az emberi szellemből merítik. Élettörténetemet nekik ajánlom, hogy sikerüljön megtalálni önmagukban a reményt és az erőt. A bátorság felülről érkező biztatás ha szívünkkel hallgatózunk mindig tudni fogjuk mikor és mit kell tennünk. A hír, hogy a Holocaust nem volt igaz, megtöri a csendet és beszélni kell róla, harcolni kell, hogy ne legyen többé ilyen tragédiája az emberiségnek.A személyes hangvételű, önéletrajzi íráson keresztül szemtanúi lehetünk a II. világháború borzalmainak Lengyelország megszállásának, a haláltáborok néma jajkiáltásának. A könyv mondanivalója nincs földrajzi helyhez kötve, a megélt fájdalmak és szenvedések azonban máshol is megtörténhettek volna. Egy hívő, katolikus lengyel lány története, aki részese volt a német és orosz megszállásnak, aki a háború alatt percek alatt nőtt fel. Életét szőke hajának, kék szemének, nevének és német nyelvtudásának köszönhette. A megélt borzalmak átélése, emberszeretete, áldozatvállalása tette lehetővé számára életek megmentését a pokol torkából.
1.000 Ft