Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Kérem, olvassa el | 19 |
Az erő és a testek tehetetlensége, mozgások | 22 |
Néhány feltűnő kísérlet a tehetetlenségre | 22 |
Gyufásdoboz a papírlapon | 22 |
A pohár és az egyforintos | 23 |
Pénz a papírtornyon | 24 |
Pohár az asztalon | 25 |
Melyik zsineg szakad el? | 25 |
Meglepő kísérlet pörgő tojással | 27 |
Nyers tojás, főtt tojás | 27 |
A továbbgördülő ceruza | 28 |
Miért esünk el? | 29 |
Meglepő kísérletek pénzdarabokkal az erő közvetítésére | 31 |
A rugalmas pénzdarab | 31 |
Az erőközvetítő sorozat | 32 |
Az erők párosával lépnek fel - Hatás-ellenhatás | 34 |
Kísérlet a hatás-ellenhatásra | 34 |
A két borotvapenge | 35 |
Kísérletek a rakétaelvre | 36 |
Felfedezzük az általános törvényt | 37 |
A szénsavas patron mint rakéta | 38 |
A rugalmas ütközés | 39 |
Kísérletek ütköző pénzdarabokkal vagy gombokkal - Az egyik áll | 39 |
Szemközt csúszó pénzdarabok vagy gombok | 40 |
A neutronok lelassítása az atomreaktorban | 42 |
A "gondolkodó" pénzsorozat (gombsorozat) | 43 |
Kísérletek az idővel | 46 |
Mennyi egy másodperc? | 46 |
Zsebórával távolságot mérünk | 47 |
Az ember mint óra. Kinek pontosabb az időérzéke? - Versenyjáték | 48 |
Pontos-e az óránk? | 49 |
Kísérletek az órával | 52 |
Kísérletek a mozgások köréből | 54 |
A nehéz vagy a könnyű szán csúszik-e sebesebben a domboldalon? | 54 |
Egyforma sebességgel esnek-e a különböző súlyú testek? | 56 |
Van-e időnk ellépni a zuhanó tetőcserép alól? | 75 |
Kerékpárosok, gépkocsizók - figyelem! | 59 |
Meglepő kísérlet - a mozgások függetlenségének elve | 61 |
Milyen magasra dobtunk? | 62 |
Van-e súlya az eső testnek? - A súlytalanság állapota kísérletekben | 64 |
Munka - Munkavégző képesség - Energia - Munkasiker | 66 |
Hány lóerősek vagyunk? - Jólétünk alapja: az energia | 66 |
Mennyibe kerül a gépi munka és az emberi izommunka? | 67 |
Megmérjük munkateljesítményünket rövid ideig tartó munkában | 67 |
Munkateljesítményünk hosszabb idő alatt | 70 |
A forgómozgás | 73 |
A körbeforgatott tele pohár | 73 |
A különc pörgettyű | 74 |
A forgómozgás mint stabilizátor - A siklómozgást végző korong és pörgettyű | 75 |
Mindig sarkcsillag marad-e a Sarkcsillag? | 77 |
Jo-jo kabátgombból | 79 |
Kísérletek cérnaorsóval | 80 |
Magyarázó kísérlet az elforduló koronggal | 81 |
Miért rövidebb a tél, mint a nyár? | 83 |
A farkát csóváló kutya és az ingó óra | 84 |
Így bizonyították be, hogy a Föld forog | 86 |
Az energiamegmaradás elvének bizonyítása ingával | 87 |
Kísérletek a súlypontra | 88 |
Ami senkinek se sikerül | 88 |
Ami mindenkinek sikerül | 89 |
Ezt sem lehetne elhinni | 90 |
Kísérletek a súrlódásra | 91 |
Egy meglepő felfedezés | 91 |
A gördülő súrlódás meglepően csekély | 92 |
Köznapi tapasztalat egyszerű kísérletekben. - Mozgás közben kisebb a súrlódás | 92 |
Megmérjük a súrlódási együtthatót | 93 |
Gázok és folyadékok | 95 |
Kísérletek az áramló levegővel | 95 |
Biztosan megnyerhető fogadások | 95 |
Szét nem fújható papírlapok | 96 |
Így mérhetjük a nyomáscsökkenés nagyságát | 98 |
Életveszély! | 100 |
Különös röppálya | 101 |
A Magnus-hatás | 103 |
A csavart labda és a befőttesüveg | 104 |
Miért táncol a labda a lég- és a vízsugáron? Fújással lebegtetjük a labdát | 06 |
Miért marad lebegve a labda? | 108 |
Gyönyörű kísérletek - tüdőnk helyett porszívóval | 108 |
Kísérletek a közegellenállásra | 110 |
A lebegő lapok | 110 |
A gyufa tengelyű pörgő papírkorong | 110 |
Hogyan függ a közegellenállás nagysága a mozgó test sebességétől? - Miért nehéz széllel szemben kerékpározni? | 112 |
Fajsúly és sűrűség | 113 |
Régi tojás, friss tojás | 113 |
A tojások kor szerinti osztályozása sós vízzel | 114 |
A vízben lebegő tojás és a léghajó | 115 |
Láthatóvá tesszük a láthatatlant | 116 |
Levegő töltésű szappanbuborék | 117 |
Mennyi a pálinka alkoholtartalma? | 118 |
Az eszköz készítése | 118 |
A sűrűség mérése | 120 |
Sűrűségből alkoholtartalmat | 121 |
Valóban 40%-os a barackpálinka? | 121 |
A felhajtóerő alkalmazása: seprűnyélből levélmérleg | 122 |
A víz mint gyertyatartó | 123 |
A búvár | 124 |
A legegyszerűbb megoldás: a cucli | 126 |
Nem keveredő folyadékok - a víz és a petróleum helycseréje | 126 |
Bűvészmutatvány két pohárral | 127 |
Különböző sűrűségű, egymással keveredő színes folyadékok egymásra rétegzése | 129 |
A fő kísérlet: vörösbor és víz | 130 |
Hasonló jelenségek a természetben | 131 |
Kísérletek az ozmózisra. Az anyag "lyukacsos" | 132 |
A vízgőz és a kartonpapír | 132 |
Gyertyát fújunk el téglán át | 132 |
A meghizlalt tojás - Egy lehetetlennek látszó feladat | 133 |
Kivonjuk a vizet a tojásból | 135 |
Kísérletek a felületi feszültségre | 136 |
A kifeszülő cérnaszál | 136 |
A gyertya eloltása | 136 |
Játék a borotvapengével | 137 |
A vízen úszó pénzdarabok | 138 |
Feljön-e a víz alól? | 139 |
A szétfutó gyufaszálak | 140 |
Szappanmotoros csónak | 140 |
Hangtani kísérletek | 140 |
Hangvisszaverődés | 143 |
A hangárnyék | 143 |
A hangvisszaverődés merőleges beeséskor | 143 |
Kísérlet a lyukacsos falú "hangcsővel" | 145 |
A hangvisszaverődés ferde beeséskor | 147 |
Fényszóró - hanggal | 147 |
Konzervdoboz és hangvisszaverődés | 149 |
A magasabb hangokat rövidebb úton nyeli el a levegő | 150 |
Még meglepőbb kísérlet a magas hangok elnyelésére | 151 |
Hanghoz hangot adunk és - csend lesz | 152 |
A hang mint hulllám | 153 |
Megmérjük a hang hullámhosszát | 153 |
Megmérjük a hang terjedési sebességét | 155 |
Megmérjük a "d" hang rezgésszámát | 156 |
Hányas rezgésszámú hangon beszélünk? | 156 |
A hang és oktávja | 157 |
Tenyerünk mint érzékeny rezgésjelző | 158 |
Hangok kiválasztása egy hangegyvelegből rezonanciával | 160 |
Bebizonyítjuk, hogy a mindennapos csendben mindenfajta hang jelen van | 161 |
Kimutatjuk a felhangokat | 161 |
Rövidebb síp magasabb hangot ad | 163 |
A zenélő levelezőlap | 163 |
Melyik fülünkkel hallunk jobban? | 164 |
A közeledő síp hangja magasabb | 164 |
Hanglebegések előállítása | 166 |
A hang terjedése | 168 |
Télen messzebbre hallatszik a hang, mint nyáron | 168 |
Ha nem próbáljuk meg, talán el sem hisszük | 170 |
Egy pénzdarab jól vezeti a hangot | 171 |
Halászok beszélgetnek | 172 |
A hanghullámok tapadnak a görbe felülethez is | 173 |
Hőtani kísérletek | 174 |
Az anyagok hőtágulása | 174 |
Egy gyufaszál melege kiterjeszti a drótot | 174 |
A hőtágulás legegyszerűbb kimutatása: a csók | 176 |
A kitáguló drót csengőt szólaltat meg (villanylámpát kapcsol be) | 177 |
Miért reped meg a melegített üvegedény? | 178 |
A folyadékok kitágulása | 179 |
A levegő hőkitágulása | 180 |
Igen érzékeny hőmérséklet-mutató | 181 |
A hő terjedése | 182 |
Ki bírja tovább? | 182 |
Egyszerű kísérletek a hővezetésre | 183 |
Látjuk a különböző hővezető képességet | 184 |
Vízforralás papírtasakban | 185 |
Amikor nem gyullad meg a selyempapír | 185 |
A meleg levegő felfelé áramlik | 186 |
Két egyszerű kísérlet a hősugárzásra | 187 |
A kertészeti üvegházak és fóliasátrak titka kísérletekben | 189 |
Hűtőkeverék | 190 |
A levegő nedvessége | 191 |
Mennyi nedvesség van a levegőben? | 191 |
A szalmaszálas nedvességmérő | 193 |
A hajszálas nedvességmérő | 194 |
A bélhúros nedvességmérő | 194 |
Ködöt keltünk - ásványvizes palackban | 195 |
Ködöt keltünk - közönséges palackban | 196 |
Gomolygó köd a palackban - köd a nagyvárosok felett | 197 |
Percekig forraljuk a vizet láng nélkül | 199 |
Hatásfokot mérünk | 200 |
Milyen hatásfokú a spirituszfőzőnk? | 200 |
Megmérjük az elektromos főzőlap hatásfokát | 202 |
A hatásfok és az edény anyaga | 203 |
A hatásfok és az edény alapterülete | 204 |
Lökdösődő molekulák - alumínium szemecskék táncolnak a vízben | 205 |
Kísérletezzünk a fénnyel | 210 |
Mérjük a fényerősséget | 210 |
Sötétkamra készítése | 212 |
A fényvisszaverődés | 213 |
Hogyan verődik vissza a fény az üveglapról? | 213 |
Milyen messze jelenik meg a kép a tükör mögött? | 214 |
Tanulságos kísérlet az ablakkal | 216 |
Láthatóvá tesszük a visszavert fény újtát | 216 |
Érzékeny "földrengés"-jelző | 218 |
Sima felületek fényvisszaverő képessége | 218 |
Hat-hét kép a tükörben | 220 |
Amit nem tanítanak az iskolában | 222 |
A fénytörés | 224 |
Láthatóvá tesszük a megtört fény útját | 225 |
Egyszerű kísérletek a fénytörésre | 225 |
Játékos kísérletek a fénytörésre | 228 |
A látszólag felemelkedett pénzdarab | 228 |
Hogyan törik meg a vízből kijövő fénynyaláb? | 229 |
A teljes fényvisszaverődés | 230 |
Egy meglepő jelenség - a teljes visszaverődés | 230 |
A vízfelszín mint teljesen visszaverő tükör | 232 |
Délibáb a vizespohárban | 233 |
A színekre bomlás jelenségei | 236 |
A színtelen fényt színekre bontjuk | 236 |
A szivárvány színeit fehér fénnyé egyesítjük | 238 |
Meglepetés a színszűrés körül | 239 |
A színek összetétele | 240 |
A fénytalálkozások (interferencia) jelenségei | 241 |
Olajfolt a vízen | 241 |
Két üveglemezzel bebizonyítjuk a fény hullámtermészetét | 243 |
Nagyítólencse, nagyítás, képalkotás | 245 |
E gy üveg víz mint gyűjtőlencse | 345 |
Egy pohár víz mint nagyítólencse | 246 |
Hány dioptriás a szemüvegünk? | 248 |
Az egyszerű nagyító hatásának mérése | 249 |
Képvetítés domború lencsével | 251 |
Szűkebb lencsenyílás - tisztább kép | 253 |
A lencse mint tükör | 254 |
Ilyen egyszerű a messzelátó | 255 |
A messzelátó nagyítása | 256 |
Milyen fényerejű a messzelátó? | 258 |
A homorú lencse fókusztávolságának mérése | 259 |
Tükrös messzelátó szemüvegből | 260 |
Tükrös messzelátó borotválkozótükörből és gyűjtőlencséből | 260 |
Egy igazi tükrös távcső | 262 |
Érdemes megpróbálni - vizespohárból messzelátó | 264 |
Így működik a mikroszkóp | 265 |
Miben különbözik a gyárilag előállított mikroszkóp kísérleti összeállításunktól? | 267 |
Hogyan mérhetjük meg a mikroszkóp nagyítását? | 269 |
Hogyan állapíthatjuk meg a kezünkbe került mikroszkóp jóságát? | 270 |
Kísérletek a látásra | 271 |
Mikor szükséges a szemüveg? | 271 |
A vakfolt kimutatása | 272 |
Valóban nagyobb a nyugvó-kelő Hold korongja? | 273 |
A forgó korong | 274 |
Ujjunk mint térlátó eszköz | 275 |
Rajzoljunk egyszerű térhatású képeket | 277 |
így könnyű a térlátás | 279 |
Szemünk felbontóképessége | 280 |
Gyakorlati vonatkozások | 282 |
Látási csalódások és érdekességek: hal a medencében | 284 |
Eltűnik a pénz az asztalról | 285 |
Amikor egyesül az elválasztott | 286 |
Ha leszűkítjük szemünk látólyukát - tisztább a kép | 286 |
Látás egy szemmel | 287 |
Sötét környezetben fényesebbnek látszik ugyanaz a fényesség | 287 |
Három látási csalódás | 288 |
Kísérletek az igen rövid időközök szemléltetésére | 289 |
A reszelő és a tű | 289 |
Mozgó tárgy a villanylámpa fényében | 290 |
Egy meglepő mérés | 292 |
Kísérletek a ködfénylámpa villogó fényével | 293 |
Mennyi idő alatt fordul egyet a korong? | 294 |
Mekkora az a legkisebb fordulatszám, amely szükséges pörgettyűnk stabilizálásához? | 296 |
Mennyi ideig sötét a ködfénylámpa? | 297 |
Hány volton alszik ki a lámpa? | 298 |
Bevont felületű-e a fénycső? | 298 |
Kísérletek a mágnesességre | 300 |
A vízen úszó iránytű | 300 |
Készítsünk függő mágenstűt | 302 |
Tűhegyen forgó iránytű | 303 |
A mágneses erő áthatolása különböző anyagokon | 304 |
A mágneses erő vonalait láthatóvá tesszük | 305 |
Hogyan lesz mágneses a nem mágneses vasdarab? | 306 |
Lehetetlen egysarkú mágnest készíteni | 307 |
A mágneses megosztás | 308 |
A rázkódás hatása a mágnesre | 309 |
A melegítés gyengíti a mágnest | 310 |
Kísérletezzünk elektronokkal - elektromossággal | 311 |
Elektromozás dörzsöléssel | 311 |
Mindenütt elektromosság | 311 |
A fésűelektroszkóp | 311 |
Az elektromos állapot | 313 |
A kétféle elektromos állapot | 313 |
A dörzsölt fa elektromos | 316 |
Az elektromos alma és kenyér | 317 |
A megdörzsölt fém is elektromos | 318 |
Mindig pozitív? Negatív? | 319 |
Elektronnal magyarázzuk a tényeket | 321 |
Az elektronok mozgása az anyagokban | 324 |
Elektrontartály konzervdobozból | 324 |
Összegyűjtjük az elektronokat | 326 |
Jó vezető - rossz vezető | 327 |
Az üveg vezeti az elektromosságot? | 329 |
Vezetővé tesszük a levegőt - A lángionizáció | 330 |
Ionok a levegőben | 330 |
Az elektromos erők áthatolása az anyagokon | 332 |
Az elektromos megosztás (influencia) | 335 |
A villám szele | 335 |
Új módon adunk töltést | 336 |
Megosztás két dobozzal | 337 |
Két szórakoztató elektromos játék | 340 |
A csókolózó kisbaba | 340 |
Az elektromos harangjáték | 343 |
Néhány érdekes elektromos kísérlet | 346 |
Sztaniollemez a konzervdobozon | 346 |
Az elektronok a vezető külső felületén helyezkednek el | 347 |
Megmérjük a töltésvesztés sebességét | 349 |
Bebizonyítjuk, hogy az ionok rövidebb ideig élnek, mint egy másodperc | 349 |
A radioaktív sugárzás által okozott ionizáció | 352 |
Egy tájékoztató mérés | 352 |
Amit mindenki elvégezhet | 353 |
A villámhárító | 354 |
A csúcshatás | 354 |
Miért kell mozgatni a fésűt a csúcs előtt? | 356 |
Felesleges a külön csúcs | 357 |
Szikra a konzervdobozból | 357 |
A kétlemezes elektroszkóp | 359 |
Töltésmérő hulladékból | 360 |
A billegés és magyarázata | 362 |
A mérés elve | 363 |
Kísérletek a legegyszerűbben | 364 |
Egy ismert kísérlet - új formában | 367 |
Egy nehéz kísérlet - bámulatosan egyszerűen | 370 |
Miért ad néha elektromos ütést az autóbusz és a trolibusz? | 372 |
Egy dörzsölés vagy több dörzsölés ad nagyobb töltést a fésűnek? | 374 |
Szórakoztató mérések az anyagok elektromos ellenállására | 374 |
Milyen gyors a doboz, a fésű töltésvezetése? | 376 |
A csúcs hatása számbelileg | 377 |
Ez már majdnem varázslat | 379 |
Ionokkal és elektronokkal fényjelenségeket keltünk | 380 |
Villámok a villanykörtében | 380 |
Az atomok fénykibocsátása | 384 |
Elmó tüze a villanykörtében | 386 |
Kísérletek az elektromos árammal | 389 |
Kísérletek a mikrofonnal | 389 |
Mikrofon percek alatt | 389 |
Hanggal pislogatjuk a zseblámpaizzót | 389 |
Tanulságos tapasztalat | 390 |
Telefonálunk egyszerű mikrofonunkkal | 391 |
Házi rádióstúdió | 392 |
Áramvezetés | 393 |
Vezeti-e a tiszta víz az elektromos áramot? | 393 |
A sós víz és az elektromos áram | 393 |
Mi történik a konyhasó oldásakor? | 394 |
Könnyen szabályozzuk az áram erősségét | 396 |
Az áram kémiai hatása | 396 |
Rézbevonatot készítünk | 396 |
A réziszap kiválasztása | 398 |
Vízből hidrogén- és oxigéngázt állítunk elő | 399 |
Láthatóvá tesszük az ionok vándorlását | 399 |
Pirosan ír a tompa hegyű szeg | 401 |
Gázakkumulátort készítünk | 402 |
Készítsünk áramjelzőt | 404 |
Még érzékenyebb lengőtűs áramjelző | 406 |
Hőből elektromos áram | 408 |
A gyertyaláng elektromos áramot kelt | 408 |
Munkavégzésből elektromos áram | 410 |
Mágnest mozgatunk - áram keletkezik | 410 |
Szerző | Öveges József |
Fordította | |
Kiadó | Aranyhal Könyvkiadó |
Kiadás Éve | |
ISBN | 9638366249 |
Kötés Típusa | papír / puha kötés |
Állapot | jó |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Kertész Imre - K. dosszié
A K. dosszié "önéletrajz két hangra": regényes párbeszéd Kertész Imre életéről - szüleiről, szerelmeiről -, pályájáról - a szellemi szabadság kivívásáról - és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az "egyéni" mindnyájunkra, akik olvasunk - akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
"Egészében véve, én a derű pártján állok" - mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan "botrányos", mint Kertész Imre egész életműve.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az "egyéni" mindnyájunkra, akik olvasunk - akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
"Egészében véve, én a derű pártján állok" - mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan "botrányos", mint Kertész Imre egész életműve.
1.000 Ft
Alvás és alvászavarok - Aesculap
TARTALOM
Az olvasóhoz 9
Bevezetés 11
Az alvásvizsgálatok módszerei 15
Az éjszakai alvás poligráfiás regisztrálása 15
EEG-vizsgálat 15
A motoros funkciók vizsgálata 17
A vegetatív funkciók vizsgálata 17
Egyéb módszerek 19
Az alvásregisztrátumok értékelése - alvásváltozók 19
Az éjszakai alvás folyamata 23
Az alvásfázisok 23
A vegetatív működések és a mozgatórendszer viselkedése alvásban 32
A vegetatív működések változásai lassú hullámú alvásban 32
Vegetatív változások a REM fázisban 35
A mozgatórendszer viselkedése lassú hullámú alvásban 36
Mozgatórendszeri változások a REM fázis alatt 38
Alvásmintázat 38
Az alvás mechanizmusa 42
Az agyműködés idegélettani sajátosságai alvásban 42
Az alvás-ébrenlét szabályozása 46
Idegi szabályozás 46
Humorális szabályozás 55
Az agyi monoaminrendszerek szerpe az alvás szabályozsáában 56
Egyéb humorális befolyások szabályozó hatása az alvásra 62
Gyógyszerek és élvezeti szerek hatása az alvásra 64
Az alvás biológiája 67
Az alvás ontogenezise 67
Az alvás filogenezise (az állatok alvása) 75
Az alvás és a biológiai ritmusok 83
Az alvás biológiai szerepe 92
Az alvó és a külvilág 103
A REM fázis és az álomjelenség 109
A REM fázis és az álmodás összefüggései 109
Az álom pszichológiai sajátosságai 116
Ami az álomban az éber gondolkodástól elétrő 116
Ami az éber gondolkodáshoz képest az álomból hiányzik 122
Az álmok felejtése 124
Az álmodás mechanizmusa és funkciója 130
Az álomfázis és a tudati funkciók kapcsolata 136
Az álmok pszichoterápiás felhasználása 141
Az alvászavarok és kezelésük 147
Az alvászavarok osztályozásának problémái 147
Inszomniák 149
Az inszomnia meghatározása 149
Az inszomniák lehetséges mechanizmusai és osztályozásuk 150
Biokémiai vagy strukturális károsodásra vissza nem vezethető inszomniák 153
Az alvásrendszer biokémiai megalapozottságú működészavarából, illetve strukturális károsodásából eredő inszomniák 174
A biogén amin háztartásban bekövetkezett zavarra visszavezethető inszomniák 176
Az alvásrendszer strukturális károsodására visszavezethető inszomniák 177
Hiperszómniák 178
Strukturális károsodásból származó hiperszomniák 178
Strukturális károsodásra vissza nem vezethető ébresztőrendszeri működészavarból eredő hiperszomniák 179
Alvásrendszeri túlsúlyból eredő hiperszomnia 182
Az alvás-ébresztőrendszer komplex együttműködési zavarai 183
Narkolepszia 183
A Pickwick-szindróma és egyéb alvási apniék 190
Az alvási apnoés szindrómák patomechanizmusa 194
Az alvási apnoés szindrómák kezelése 199
Somnabulismus, pavor nocturnus, lidércnyomás, enuresis nocturna mint az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarai 200
Somnambulismus 200
Pavor nocturnus; lidércnyomás 203
Enuresis nocturna 206
Az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarainak patomechanizmusa 209
Diagnosztikus célú alvásvizsgálatok 212
Alvásvizsgálatok és alvásmegvonás használata az epilepsia diagnosztizálásában 214
Alvásvizsgálatok diagnosztikai jelentősge depressióban 217
Alvásvizsgálatok organikus és pszichogén eredetű impotenciában 219
Irodalom 221
Az olvasóhoz 9
Bevezetés 11
Az alvásvizsgálatok módszerei 15
Az éjszakai alvás poligráfiás regisztrálása 15
EEG-vizsgálat 15
A motoros funkciók vizsgálata 17
A vegetatív funkciók vizsgálata 17
Egyéb módszerek 19
Az alvásregisztrátumok értékelése - alvásváltozók 19
Az éjszakai alvás folyamata 23
Az alvásfázisok 23
A vegetatív működések és a mozgatórendszer viselkedése alvásban 32
A vegetatív működések változásai lassú hullámú alvásban 32
Vegetatív változások a REM fázisban 35
A mozgatórendszer viselkedése lassú hullámú alvásban 36
Mozgatórendszeri változások a REM fázis alatt 38
Alvásmintázat 38
Az alvás mechanizmusa 42
Az agyműködés idegélettani sajátosságai alvásban 42
Az alvás-ébrenlét szabályozása 46
Idegi szabályozás 46
Humorális szabályozás 55
Az agyi monoaminrendszerek szerpe az alvás szabályozsáában 56
Egyéb humorális befolyások szabályozó hatása az alvásra 62
Gyógyszerek és élvezeti szerek hatása az alvásra 64
Az alvás biológiája 67
Az alvás ontogenezise 67
Az alvás filogenezise (az állatok alvása) 75
Az alvás és a biológiai ritmusok 83
Az alvás biológiai szerepe 92
Az alvó és a külvilág 103
A REM fázis és az álomjelenség 109
A REM fázis és az álmodás összefüggései 109
Az álom pszichológiai sajátosságai 116
Ami az álomban az éber gondolkodástól elétrő 116
Ami az éber gondolkodáshoz képest az álomból hiányzik 122
Az álmok felejtése 124
Az álmodás mechanizmusa és funkciója 130
Az álomfázis és a tudati funkciók kapcsolata 136
Az álmok pszichoterápiás felhasználása 141
Az alvászavarok és kezelésük 147
Az alvászavarok osztályozásának problémái 147
Inszomniák 149
Az inszomnia meghatározása 149
Az inszomniák lehetséges mechanizmusai és osztályozásuk 150
Biokémiai vagy strukturális károsodásra vissza nem vezethető inszomniák 153
Az alvásrendszer biokémiai megalapozottságú működészavarából, illetve strukturális károsodásából eredő inszomniák 174
A biogén amin háztartásban bekövetkezett zavarra visszavezethető inszomniák 176
Az alvásrendszer strukturális károsodására visszavezethető inszomniák 177
Hiperszómniák 178
Strukturális károsodásból származó hiperszomniák 178
Strukturális károsodásra vissza nem vezethető ébresztőrendszeri működészavarból eredő hiperszomniák 179
Alvásrendszeri túlsúlyból eredő hiperszomnia 182
Az alvás-ébresztőrendszer komplex együttműködési zavarai 183
Narkolepszia 183
A Pickwick-szindróma és egyéb alvási apniék 190
Az alvási apnoés szindrómák patomechanizmusa 194
Az alvási apnoés szindrómák kezelése 199
Somnabulismus, pavor nocturnus, lidércnyomás, enuresis nocturna mint az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarai 200
Somnambulismus 200
Pavor nocturnus; lidércnyomás 203
Enuresis nocturna 206
Az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarainak patomechanizmusa 209
Diagnosztikus célú alvásvizsgálatok 212
Alvásvizsgálatok és alvásmegvonás használata az epilepsia diagnosztizálásában 214
Alvásvizsgálatok diagnosztikai jelentősge depressióban 217
Alvásvizsgálatok organikus és pszichogén eredetű impotenciában 219
Irodalom 221
1.000 Ft
Galgóczi Erzsébet - A törvény szövedéke
Galgóczi Erzsébet írja válogatott riportjainak, szociográfiáinak előszavában:
Hogy az ember ma él-e, vagy száz évvel ezelőtt, itt él-e, vagy Afrikában, városon él-e, vagy falun, az meghatározza konfliktusai jellegét, erkölcsi értékrendszerét, választási lehetőségeit és irányát - de az ember belső szuverenitását, választási szabadságát nem determinálja. Csak adott történelmi, társadalmi és földrajzi keretek közé szorítja. Az ember számára a legszűkösebb keretek között is legalább két választási lehetőség van: vagy elfogadja az adott helyzetet, amiben él, vagy föllázad ellene. Írásaimban soha nem a parasztot kívántam ábrázolni, hanem az embert, aki történetesen falun él. És méghozzá ez a "falu" sem korlátozható többé a falura, hiszen már régen nem zárt világ, elszigetelt település, ezer hajszálér fűzi az ország, sőt a világ gazdasági és szellemi vérkeringéséhez. Az én "falum" végeredményben az egész Magyarország.
Hogy az ember ma él-e, vagy száz évvel ezelőtt, itt él-e, vagy Afrikában, városon él-e, vagy falun, az meghatározza konfliktusai jellegét, erkölcsi értékrendszerét, választási lehetőségeit és irányát - de az ember belső szuverenitását, választási szabadságát nem determinálja. Csak adott történelmi, társadalmi és földrajzi keretek közé szorítja. Az ember számára a legszűkösebb keretek között is legalább két választási lehetőség van: vagy elfogadja az adott helyzetet, amiben él, vagy föllázad ellene. Írásaimban soha nem a parasztot kívántam ábrázolni, hanem az embert, aki történetesen falun él. És méghozzá ez a "falu" sem korlátozható többé a falura, hiszen már régen nem zárt világ, elszigetelt település, ezer hajszálér fűzi az ország, sőt a világ gazdasági és szellemi vérkeringéséhez. Az én "falum" végeredményben az egész Magyarország.
1.000 Ft
Cseres Tibor - Játékosok és szeretők
Az író - könyvéről:
"Egy közigazgatási reform 1876-ban letörölte Magyarország akkori térképéről, az Erdélyi Érchegység nyugati szárnyáról Zaránd vármegyét. Négy szomszédos közigazgatási egységhez darabolva hagyományos, ősi illetékességét.
A Játékosok és szeretők-ben én ezt a Zarándot feltámasztom, s területén s főként megyeszékhelyén járatom képzeletemet, míg az 1950 körüli esztendőkről emlékezem.
Nem azért a tűnt megye ál- és fedőneve, hogy ne ismerjenek valóságos magokra egyetlen megye jó vagy rossz hírnvének őrzői, hanem hogy inkább több helyt borzolódjék fel az önérzet. Lelkiismereti válságot aligha kever regényem, mert hol vannak már azok a lelkiismeretek?! Egyéb ellenérzést is csak keletkezése, 1960 táján ébreszthetett volna, ha akkor napvilágra tud vala jutni.Valódi és hamisjátékosok a szereplőim, igazi és harag nélküli szeretők.
Kísérlet a felidzéhetetlen és képtelen évek viszaidézésére, minthogy minden múlt s főképp a sajátunk hihetetlen és lehetetlen.
Ha regényem rövid summázására törekszem, régies és közönséges szavakkal: a szerelem és a halál játékai vannak rejtve itt."
1.000 Ft
