Sebeők János - Médium

Ritka pillanat: egy fölkavaró novella (a Kertész Imréé) elkezdi élni a maga életét egy másik író novellájában (az Esterházyéban).
Játék? Kéznyújtás? Irodalom az életben? Vagy élet az irodalomban? Esetleg: a szellem hadüzenete a balkániságnak?
Két mű, kétféle tartószerkezet. Az egyik az önkínzásig önmagát állítja, a másik eljátssza, hogy ő a másik nélkül nem is létezne. Közben egymást hívják, értelmezik, igazolják, akaratlanul és akarattal.
Mindkét hangra, mindkét tudatra, mindkét lélekre, miképpen jobb és bal kezünkre, szükségünk van.
"Nincs bennem szeretet" - így szól az egyik kulcsmondat, megszólal mindkét novellában, s kitart, mint az orgonapont. De együtt, ebben a könyvben ez a két írás mégis valami mást mond, talán éppen azt, hogy van, kell, hogy legyen bennünk szeretet.

"Lebilincselően izgalmas bibliai regény Krisztus köntösének – amelyre, beteljesítve a próféciát, "sorsot vetettek" – és az azzal kapcsolatba kerülő személyek kalandos útjáról. Kitalált történet amelynek folyamán a köntöst kísérő csodák mögött mindvégig ott ragyog a kegyelmes Isten hatalma és könyörülő, s mindenre elegendő szeretete."

Egy orosz zsidó emigráns Izraelben. Egy látását és ihletét vesztett költő a politika boszorkánykonyhájában. Egy cinikus humanista és kozmopolita hazafi. Egy homoszexualitását felvállaló, érzelmi stabilitását kereső fiatal férfi. Egy szövevényes politikai bűnügy célpontja vagy véletlen áldozata, botcsinálta detektívvé lett értelmiségi… Mindez egyetlen, összetéveszthetetlenül egyéni és magával ragadó figura: Nathan Kazakov, a regény tragikomikus hőse és metszően ironikus hangú elbeszélője. A Vak Izrael nemcsak a legjobb krimik sodrásával és izgalmával vetekszik, hanem egyúttal hiteles és sokszínű látlelet a mai Izraelről és általában a politika működéséről. Vak hősének abszurd sorsát és gondolatait követve egységes és lenyűgöző élménnyé formálódnak a politikai, pszichológiai, szexuális, történelmi és vallási szálak, nem utolsó sorban a szerző lenyűgöző nyelvi gazdagságának köszönhetően.

Egy zsidó és egy néger író ül egy lebontásra ítélt New York-i házban; regényt írnak.
A romos ház és a két, kisebbséghez tartozó író meg egymáshoz és a művészethez való viszonyuk nagyszabású jelképpé növekszik, többet tudunk meg belőle a 20. század utolsó harmadának amerikai társadalmát feszítő valódi ellentétekről, a benne gyökerező irracionális gyűlölködésekről, mint megannyi szociológiai tanulmányból. Úgy tűnik, a regényben felszínre kerülő jelenségek harminc év múltán a tengeren innen aktuálisabbak, mint valaha.

Az 1986-ban elhunyt amerikai író a 20. század világirodalmának kiemelkedő alakja. Hősei többnyire zsidó kisemberek, akik örökös küzdelemben állnak a társadalom által köréjük vont korlátokkal és önmagukkal. A Csehov, Hemingway és Joyce hatását elismerő Malamud egyszerre volt romantikus és realista. Romantikus énje hősökről írt, a realista azok elbukásáról.