A félelem birodalma

Fekete falú erődjében, Inujamában a kegyetlen gyilkos, Iida Szadamu a híres fülemülepadlót nézi. Zseniális építője úgy tervezte, hogy minden egyes lépésre tüstént dalolni kezd. Nincs az az orgyilkos, aki zajtalanul keresztül tudna osonni rajta. Ám él egy kivételes képességekkel megáldott - vagy megvert? – fiú egy isten háta mögötti hegyi faluban, a Hármas Birodalom ősi földjén. Hogy kicsoda ő s milyen titkok tudója, amelyek révén meghiúsíthatná Iida halálos becsvágyát - maga sem tudja még. Takeo a Rejtettek között nevelkedett, csak ennek a békeszerető, imádságos szektának az életmódját ismeri. De megvannak benne a Törzs természetfeletti képességei is - a példátlanul éles hallás, az, hogy két helyen tud lenni egyszerre, az, hogy láthatatlanná tud válni. Amikor a rejtélyes Otori Sigeru nagyúr megmenti az életét, Takeo elindul azon az úton, amely a végzetéhez vezet, Inujama falai közé. A bosszú és a hitszegés, a becsület és a hűség, a szépség és a mágia s a szenvedélyes szerelem útja ez. Az Otoriak történetének lenyűgöző és véres világa tovább színesedik majd a trilógia második és harmadik kötetében, A fűpárná-ban és a Ragyog a hold-ban. Lian Hearn modern nyelveket tanult az Oxfordi Egyetemen, filmkritikusként

Sokunkban megszólalnak ilyen kérdések: Ki vagyok én, mit érek, és kinek vagyok fontos, Mit értem el eddig az életben?
Mindenki szembetalálja magát egyszer az istenkérdéssel. Van vagy nincs? Ha van: lehet-e Vele találkozni?
Van-e valami ezen a világon ami biztos, amiben meg lehet kapaszkodni életünk kritikus pillanataiban és mélypontjain? Vannak-e olyan értékek, amik megmaradnak a halálon túl is? Azzal töltjük-e az életünket, amire azt Isten adta? Mi lesz velünk, ha meghalunk?
Nem felesleges az, ha egyszer az ilyen kérdésekkel szembenézünk, és megpróbálunk választ adni rájuk a Biblia alapján.

Különös fényjelenségeket észlelnek Maine vadregényes erdei fölött. Idegen bolygóról?, galaxisból? származó űrhajó landol a környéken, s a szürke kis földönkívüliek nemcsak az ott lakók testét fertőzik meg valami undorító gombás kórsággal, de a tudatukat is megtámadják. Az emberek olvassák egymás gondolatait, és az idegen lények hatására olykor nem uraik cselekedeteiknek.
Természetesen közbeavatkozik a hadsereg, s egy paranoiás egykori kommandós vezetésével lezárja a területet.
Vadászidény van, s négy jó barát is a karanténban reked - ők kora ifjúságuktól ide járnak vadászni. Rejtélyes okból ők másként reagálnak a fertőzésre. Először értetlenül szemlélik az eseményeket, majd megkezdődik a gyilkos hajsza: egyrészt megpróbálják megakadályozni a szürke lényeket, hogy teljesítsék küldetésüket, másrészt szembeszállnak az őrült katonával, aki számára csak egyetlen megoldás létezik: az öldöklés.
A szálak Derrybe vezetnek (ahol sok évvel azelőtt a nyomasztó emlékű AZ, a bohócmaszkos szörnyeteg szedte gyermek áldozatait), a négy férfi szellemileg visszamaradt gyermekkori barátjához, aki különös képességekkel rendelkezik... Vajon bezárul-e az álomcsapda?

Stephen King feszültséggel teli, lebilincselő regényéből megtudhatja, Kedves Olvasó! Az időközben elkészült filmváltozatot Lawrence Kasdan rendezte - a főbb szerepekben Morgan Freeman, Thomas Jane és Tom Sizemore.

A közelmúltban lezajlott fegyveres konfliktusok során (Algéria, Indokína, Bangladesh, Közel-Kelet, Falklan-szigetek stb.) az egymással szemben álló erők széleskörűen alkalmazták a diverziós csoportokat. E csoportok tevékenysége jelentősen hozzájárult a főerők részére meghatározott hadműveleti és hadászati feladatok sikeres végrehajtásához, főleg azokban az esetekben, amikor az ellenük irányuló harc nem volt kellően megszervezve. Az 1967. júniusi, és az 1973. októberi arab-izraeli háborúban az izraeli diverziós csoportok jelentős veszteségeket okoztak az araboknak, és nagy pánikot keltettek az egyiptomi hadsereg soraiban, viszont 1979 februárjában a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen agressziós támadást végrehajtó kínai fegyveres erők, bár nagy számú diverziós csoportot vetettek be a vietnami csapatok hátában, nem tudták megfelelően kihasználni a csoportok harci lehetőségeit, mert vietnami területen jól szervezett és hatékony ellentevékenységgel találkoztak, amely meggátolta e diverziós csoportok részére meghatározott harci feladatok eredményes végrehajtását.
Előfordult, hogy a szemben álló feleknél (pl. a Közel-Keleten) a diverziós erők (a napi sajtóban használt megnevezésekkel: "kommandók", "gerillák" stb.) harctevékenysége a fegyveres küzdelem egyik alapvető formájává vált.